Christopher teljes családból származott. Volt egy húga, Carine, akivel viszonylag szoros testvéri kapcsolatban állt. Apja egy ideig a NASA-nál dolgozott, később feleségével magáncéget alapítottak. A szülei közötti gyakori nézeteltérések és az állandó vádak, a válással való fenyegetések valószínűleg jelentős szerepet játszottak abban a vágyában, hogy a természet csendes ölébe meneküljön. Megvetette szülei fogyasztói életmódját. Fiatal volt, céltudatos, különös. Például a terepfutók kapitányaként egyszer motiválta kollégáit, arra kényszerítve őket, hogy képzeljék el, hogy a világ minden gonoszával szemben futnak. Vagy néha szegény környéken járt, ahol hajléktalanokkal, prostituáltakkal beszélgetett, vagy ételt vásárolt nekik. Már a középiskola után megkezdte első rövidebb útját az Egyesült Államokban. Az egyetem 1992-es sikeres elvégzése után azonban örökre eltűnt. Valójában minden pénzét jótékonysági célokra ajánlotta fel (24 000 dollár), megváltoztatta a nevét Alexander Supertramp-ra és elindult nagy útjára. Sok érdekes emberrel találkozott, pénzt keresett, amikor kellett (például tényleg a McDonald's-ban), de néhány hétnél tovább nem tartózkodott sehol.
És így Chris, tulajdonképpen Alexander Supertramp, álmához, Alaszkához ment. Körülbelül 5 kg rizst vitt a hátára, egy kis puskát és egy nagyon tisztességes helyet a könyv hátizsákjában. Fejsze, iránytű, térkép nélkül a pusztába ment.
A busz, amely Chriset menedékhelyként szolgált a pusztasága alatt, ma már turisztikai attrakció, és ugyanaz a folyó akadályozta meg, hogy visszatérjen a tömegbe, amely néhány évvel ezelőtt megölt egy fiatal svájci turistát. Az is érdekes, hogy az a sofőr, aki Chris-t a film nyitó jelenetébe hozza az alaszkai Stampede-be, ugyanaz a személy, aki valójában Chris-t hozta ide. És tudtad, hogy Emile Hirsch a film miatt 18 kilót fogyott?
Még mindig sokan elítélik Chris cselekedeteit komolytalansága és saját életével való szerencsejátéka miatt, de valószínűleg többen találják majd meg a kaland iránti szenvedélyének és a fogyasztói életmódnak való ellenállásának csodálóit. Valószínűleg nem csak átvágnánk a dokumentumainkat, hitelkártyáinkat, és nem hagynánk a pusztaság közepén az autóval.
Ha szeretne többet megtudni, mindenképpen ajánlom az említett könyv után nyúlni.