elemeket

absztrakt

A magok tömege és a magokban lévő tápanyagtartalom befolyásolja a növények növekedését a 6, 7 ültetési szakaszban. Korábbi tanulmányok rámutatnak a szoros kapcsolatra a magméret vagy tömeg és a rizs 3, 8 korai vitalitása között. Általánosságban vékony testű és nagy embrióval rendelkező rizsmag kívánatos a mag vitalitása szempontjából 8. A vetőmag súlya korrelált a növény növekedésével a szójabab virágzási szakaszába történő alacsony P beáramlásnál, és a vetőmag súlya alacsony P körülmények között nagyobb volt, mint magas P6 körülmények között. A palánta erőssége figyelemre méltóan összefüggött a magmérettel és a fehérjekoncentrációval, de leginkább a magvak fehérjetartalmával korrelált a búzában 7, 9. A magvak súlya, valamint az egyes pihent gyapotmagok összes kalória + fehérje kalória tartalma szorosan összefügg a korai palánták korai energiájával a hegyi gyapotban 10 .

Ebben a tanulmányban azt találtuk, hogy a búzamagok és a kukorica magjának abszolút fehérjetartalma szignifikánsan korrelált a palánta növény száraz tömegével. A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a magok abszolút fehérjetartalma alkalmazható-e a vetőmag intenzitásának gyors felmérésében. Ezenkívül ez a módszer potenciálisan alkalmazható nagy szilárdságú vetőmag-feldolgozáshoz és szitáláshoz.

az eredmény

A növényi szárazanyag és a búzamagok tulajdonságainak korrelációs elemzése

intenzitásának

A búza vetőmagjellemzőinek és a palánták jellemzőinek korrelációs elemzése. A ) Különböző nitrogénszinteken termelt búzamag. Négy nitrogénszint: N0 (0 kg/ha), N168 (168 kg/ha), N240 (240 kg/ha, az észak-kínai búzatermeléshez szokásos nitrogénműtrágya) és N300 (300 kg/ha), ( B ) A búzamag az A kísérlet nagy csúcsából származott, és a többi B kísérlet ugyanaz volt, mint az A kísérlet. C a D ) A búzamag a csúcs különböző részeiből (felső 1/4, középső 1/3 és alsó 1/4) érkezett N0 és N240 kezeléssel. ( E ) Az antenna utáni különféle öntözés során keletkezett búzamag. Két vízszint: normál öntözés és esőmentesítés nélküli öntözés. RCP: relatív fehérjetartalom (%). ACP: abszolút fehérjetartalom (mg mag −1). A csillagok szignifikáns korrelációt jeleznek (* p 2: 0, 7612-0, 9341, 2A - F ábra). Az NO és N240 magok felhasználásával elemzett tapadás mértéke (2C. Ábra) hasonló volt, mint amelyet csak N0 magokkal vagy csak N240 magokkal (2D ábra) használtunk. Egy validált kísérlet regresszióanalízise 30 tétel búzamag felhasználásával azt mutatta, hogy a vetés mértéke magas volt (R2 = 0,8046, 2F ábra).

Az AKCS regresszióanalízise a búzamagokban és a növényi szárazanyagban a csemete fázisában. A ) Különböző nitrogénszinteken termelt búzamag. Négy nitrogénszint: N0 (0 kg/ha), N168 (168 kg/ha), N240 (240 kg/ha, az észak-kínai búzatermeléshez szokásos nitrogénműtrágya) és N300 (300 kg/ha), ( B ) A búzamag az A kísérlet nagy csúcsából származik. ( C a D ) A búzamag a csúcs különböző részeiből származik (felső 1/4, középső 1/3 és alsó 1/4), ha N0-val és N240-vel kezelik. ( E ) Az antenna utáni különféle öntözés során keletkezett búzamag. Két vízszint: normál öntözés és esővédelem nélküli öntözés. ( F ) Harminc búzamagba 27 normál regionális tesztben termelt búzafajta, két száraz búzafajta és egy alacsony nitrogéntartalmú búzafajta mag került bele. AKCS: abszolút fehérjetartalom (mg mag −1).

Teljes méretű kép

A növényi tömeg és a kukorica vetőmag tulajdonságainak korrelációs elemzése

A kukorica vetőmagjellemzőinek és palántáinak korrelációs elemzése. ( A ) A kukorica magja a kukorica beltenyésztett Z58 vonalának fülének különböző részeiből (felső 1/4, középső 1/3 és alsó 1/4) érkezik. ( B ) A kukorica magjai a ZD958 fajták fülének különböző részeiből származnak (felső 1/4, középső 1/3 és alsó 1/4). ( C ) A kukorica vetőmagja a középfülből származott két kukorica beltenyésztett vonalban (Z58 és C7-2) és egy kukoricafajtában (ZD958). Az összes kukoricamag két vízszintnél termelődött, azaz normál öntözéssel és kontrollcsapadék nélküli öntözéssel. RCP: relatív fehérjetartalom (%). ACP: abszolút fehérjetartalom (mg mag −1). A csillagok szignifikáns korrelációt jeleznek (* p

Az AKCS regresszióanalízise kukoricamagokban és növényi szárazanyagban a palántanevelési szakaszban. ( A ) Az ACP regresszióanalízise kukoricamagokban és növényi szárazanyagban, az MA és MB kísérletek összes magjának felhasználásával. ( B ) Az ACP két regresszióanalízise a kukorica magjaiban és a növények száraz tömegében magvak felhasználásával az MA és MB kísérletekben. ( C ) Az ACP regresszióanalízise kukoricamagokban és a növény száraz tömege magok felhasználásával az MC kísérletben. AKCS: abszolút fehérjetartalom (mg mag −1).

Teljes méretű kép

vita

A vetőmag intenzitása számos módszerrel értékelhető, például az intenzitás index, a gyorsított öregedési teszt és a hideg, 20, 21 teszt. Nem voltak univerzális módszerek a vetőmag intenzitásának vizsgálatára a fajok, a genotípus és a környezeti viszonyok által befolyásolt vetőmag intenzitás miatt. A leggyakrabban alkalmazott módszerek a standard csírázási teszt és a gyorsított öregedési teszt. A vetőmag koaguláció összetettebb, mint a palánta energia 22. Bizonyos esetekben a palánta intenzitási tendenciái összhangban vannak a mag energiájával. A szilícium energia azonban eltérhet a hosszú ideig tárolt magokban lévő magok intenzitásától.

Bár a vetőmag súlya a legtöbb esetben korrelált a vetőmag intenzitásával és a palánta energiájával, a magokban lévő ACP alkalmasabb volt a növény száraz tömegének és a vetőmag intenzitásának értékelésére. Számos tanulmány értékelte a magok tömegének és a különböző fajok palántanövekedésének kapcsolatát 23. A nagy magokat általában előnyösnek tekintik a palánták tápanyag-korlátozott körülmények közötti ültetésére, de kevés következetes bizonyíték támasztja alá ezt a hipotézist23. A búzavetés intenzitását jelentősen megnövelte a magtömeg és a fehérje százalék a növekedési kamrában végzett kísérletek során, de az eltérés nagy részét a magban lévő nitrogén mennyiségének, nem pedig a mag tömegének vagy a fehérje százalékának tulajdonították 24. A vizsgálat eredményei hasonlóak voltak. Eredményeink összességében azt mutatják, hogy a búzamag AKT és növényi szárazanyag közötti korrelációs együttható magasabb volt, mint a növény 100 tömege és száraz tömege között.

Snider pozitív összefüggést figyelt meg a magonkénti átlagos olaj- és kcal-fehérjetartalom és a gyapotpalánták intenzitása között 10. A tartósítás érdekében a gyapotmagban az olaj és a fehérje a legfontosabb tápanyag, és ami még fontosabb a csemete vitalitása szempontjából, még mindig nem világos. A vetőmagolaj és a fehérje korlátozó tényező lehet a gyapot palántaintenzitásában. A búzamagokban a keményítő és a fehérje a fő tápanyag, a keményítő és a fehérje össztömege pedig a magok hozzávetőleges tömege. Ebben a tanulmányban azt is megállapítottuk, hogy a magot lerakó fehérje fontos szerepet játszott a csemete növekedésében és a mag intenzitásában. A keményítő szintén befolyásolhatja a mag erejét, de a búzamagok keményítőtartalma általában nem túl alacsony a tároláshoz szükséges egyéb tápanyagokhoz képest. Általában a keményítőtartalom korlátozó tényező lehet a búzamag számára. Ezért jobb lenne az ACP-t használni a búzamagokban, a növény száraz tömegének vagy a mag intenzitásának értékelésében.

A magfehérje-tartalom általában a korábbi vizsgálatok 25 magjainak relatív fehérjetartalmát (RCP,% vagy mg/g) jelenti. Csak néhány tanulmány elemezte az abszolút fehérjetartalmat (ACP, mg mag −1) a magok életképességében érintett magvakban 7. Amikor a kísérletben magas vetőmag-tartalmú és alacsony vetőmag-tömegű vetőmagot alkalmaztunk, nem figyeltünk meg szignifikáns összefüggést a vetőmagokban lévő RCP és a növények száraz tömege között. A növények száraz tömegének és a vetőmag intenzitásának értékeléséhez az AKT a vetőmagokban jobb volt, mint az RCP a vetőmagokban.

A vetőmag előrejelzése csökkentheti a termés rossz helyzetéhez kapcsolódó termelési kockázatokat, vagy befolyásolhatja a szezonális gazdálkodási döntéseket 10. Korábbi vizsgálatokban a magok nitrogén- és fehérjetartalmát általában a microKjeldah1 12, 13, 24 módszerrel határozták meg. A módszer magmarást és viszonylag hosszú vizsgálati időt igényel, amelyet nehéz végrehajtani a vetőmag intenzitásának gyors és roncsolásmentes tesztelésére. Ebben a tanulmányban a közeli infravörös spektrumot alkalmaztuk az RCP kimutatására a magban, majd a magban lévő RCP-t megszoroztuk a mag tömegével az ACP kiszámításához a magokban. A magokban lévő AKCS felhasználható a növény száraz tömegének és a vetőmag intenzitásának előrejelzésére.

Összefoglalva, a búzamagok és a kukoricamagok abszolút fehérjetartalma szignifikánsan korrelált a növény száraz tömegével az ültetési szakaszban. A közeli infravörös spektrum és a mag tömegével kombinálva detektált RCP a magvakban gyors és roncsolásmentes AKT-t okozhat a növények magjaiban. Így a növényi magvakban lévő AKT felhasználható a növény vetőmag-intenzitásának és száraz tömegének gyors kiértékelésére az ültetési szakaszban ugyanazon növényen belül. Ezenkívül a növényi vetőmagokban lévő AKCS-t potenciálisan fel lehet használni nagy szilárdságú vetőmag-feldolgozásra és szűrésre.

Anyagok és metódusok

anyagok

A mag nedvességtartalma és 100 szem tömege

A mag nedvességtartalmát DA7200 (Perten, Stockholm, Svédország) 26 alkalmazásával határoztuk meg. 100 mag három ismétlését választottuk ki véletlenszerűen az egyes kezelésekből 100 szem súlyának mérésére.

A magfehérje-tartalom értékelése

A mag relatív fehérjetartalmát (RCP,%) a DA7200 (Perten, Stockholm, Svédország) detektálta a 27, 28 közeli infravörös spektrum alapján. Szorozzuk meg az RCP-t a magok tömegével, és számítsuk ki a magok abszolút fehérjetartalmát (ACP, mg mag −1).

A palánták és a vetőmag intenzitásának értékelése

A palánta száraz tömegének mérése

Az ültetés száraz tömegét a hajtások száraz tömege, a gyökér száraz tömege és a növény száraz tömege határozta meg. A hajtás és a gyökér elválasztása a száraz tömeg mérése érdekében. A lövést és a gyökeret légkemencében 30 percig 105 ° C-on melegítettük, majd 80 ° C-on állandó tömegre szárítottuk. A növény száraz tömege megegyezik a hajtás száraz tömegével és a a gyökér.

Statisztikai analízis

A korrelációanalízist és a regresszióanalízist SPSS 19.0 szoftverrel (SPSS, Inc., Chicago, USA) végeztük.

köszönöm

Ezt a munkát a Kínai Nemzeti Természettudományi Alapítvány (31271808. szám), az SDAIT-02-02 és a SYL2017YSTD02 támogatta.

Hozzászólások

Megjegyzés beküldésével vállalja, hogy betartja Általános Szerződési Feltételeinket és közösségi irányelveinket. Ha ezt sértő cselekedetnek találja, amely nem felel meg feltételeinknek vagy irányelveinknek, kérjük, jelölje meg nem megfelelőnek.