Ma Lengyelország, a világon túlélők tucatjaival emlékezett az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának 72. évfordulójára. Semmi sem hozhatja közelebb e tábor borzalmait, mint egy olyan ember igaz története, aki maga is megtapasztalta.
Valérie Slezáková története
Találkozás a "halál angyalával"
A túlélésért keményen kellett dolgoznia, imádkoznia, hogy ne betegedjek meg és ne sérüljek meg. Ez utóbbi kudarcot vallott, megsérült a lába, majd találkozott valakivel, aki egy szóval véget vethet az életének. Egy magas, szőke hajú férfi állt előtte, fehér köpenybe öltözve. Az egész világ tudja a nevét. Híressé vált azon szörnyű próbálkozásairól, hogy tanulmányozza, meddig élhet az ember szervek nélkül, vagy meddig élhet túl táplálék nélkül haláláig. Dr. Mengele, a "halál angyala". Megérkezésekor eldöntötte, hány ember képes dolgozni, és ki alkalmas a kísérleteire, a többit pedig egy gázkamrába zárják. Miután a seb meggyulladt és Mengelel arra a következtetésre jutott, hogy tuberkulózisról van szó, Valéria-nak véget kellett volna vetnie. A nővér megsajnálta és elrejtette. Szerencséje volt. A többi lányt, akivel dolgozott, időközben megölték. Az egyik katona a kéményre mutatott szavakkal, ott vannak a barátaid. Azon a napon megismerte a gázkamrák és a hulladékégetők borzalmait.
Különböző munkákon ment keresztül, a burgonya hordozásától a kőbányában végzett munkáig, találkozott különféle, rossz és jó emberekkel is, akik vizet vagy kenyeret hoztak neki. Minden nap egyre gyengébb volt. Birkenau táborába költöztették. Nem hitte, hogy ennél rosszabb is lehet. Délben mindenki egy csőből kapott vizet. A német nyelvtudásának köszönhetően azonban jobb munkát kapott, válogatta azokat a dolgokat, amelyeket az emberek magával vittek a közlekedéshez. Sok halálos áldozat volt a kimerültségtől, az éhségtől, a betegségtől a kannibalizmusig, vagy látta, hogy katonák jönnek valakiért, és senki sem látta őt.
Teszt segítségével ellenőrizték, hogy egy személy képes-e dolgozni. Mindenkinek át kellett ugrania az árkon, annak, aki beleesett, már nem kellett dolgoznia. Utolsó lépéseinek iránya mindenki számára világos volt. Akkor éppen tífuszt kapott. Rosszul érezte magát, tollat nem tarthatott a kezében, még nem tudott átugrani az árkon. Halálát is kívánta az elméjében, számomra már üdvösség volt. Végül megugrotta az árkot, nem tudom, hogyan csinálta, legyengült. Valószínűleg ösztön, életvágy ébredt a testében.
1945 januárjában megkezdődött a kiürítés. Elhagyta a három koncentrációs tábor helyét, áldozatok milliói megölték az ott folytatott gyakorlatok következtében. Főleg zsidók, romák, katonai és politikai foglyok voltak. Ez a hely három névvel társított: Hitler, Mengele és Himmler. A három férfi volt az, aki sok más emberrel együtt a történelem egyik legnagyobb gyilkosságát okozta. Valerie még mindig nem is sejtette, hogy ennek vége. A táborból menet sok ember meghalt, szó szerint megdermedt, csak néhány lépésre a kívánt szabadságtól. Már feladta. Az út fárasztó és hosszú volt, amíg hirtelen meg nem láttam a vonatot.