CSOKOLÁDÉ
Néhányan nem tudják elképzelni az életet nélküle, vannak, akik idegbalzsamnak tartják, mások szerint a súlygyarapodás forrása. Sok vélemény és vélemény van róla. Ezért nézzük a csokoládét több oldalról:
Fontos napok a csokoládéhoz:
7.7. - Nemzetközi Csokoládé Nap. 1550-ben ezen a napon az európai piacon piacra dobták a csokoládét, amely az emberek számára elérhetővé tette.
28.7. - Nemzetközi tejcsokoládé nap
13.9. - Nemzetközi Csokoládé Nap - a mindenféle csokoládé ünnepe a világ legnépszerűbb édességeinek ünnepe.
7.11. - Egy nap forró csokoládé mandulával
Íme néhány érdekes dolog a csokoládéval kapcsolatban:
Miért hívják a kakaófát latinul Theobroma kakaónak?
A kakaófát a svéd botanikus (18. század), Karl von Linnaeus nevezte el Theobroma cacao-nak, aki a növények osztályozásával foglalkozott. Linné a csokoládé szerelmese volt, és ezért tette hozzá a Theobroma nevet a spanyol kakaó szóhoz, a görög "istenek ételéből" vagy "isteni italából", ez természetesen nem unalmas botanikai név. Linnét befolyásolta a kakaó kiválasztásának fontos szerepe is az azték rituálékban.
Milyen fontos anyagokat tartalmaz a népszerű kakaó?
A gyümölcs aromás pépe cukrokat, pektin anyagokat és néhány szerves savat tartalmaz, főleg ecetsavat, almasavat és borkősavat (ezért az erjedési folyamatok jól mennek). A kakaóbab körülbelül 50% zsírt, 14% fehérjét, 9% keményítőt, 4% rostot és 5% vizet tartalmaz.
Honnan származik a kakaófa?
A kakaófa az Amazonas-völgyből származik, és Amerika felfedezése előtt Mexikóba hozták. Az aztékok közül a kakaó fogyasztása volt az arisztokraták kiváltsága, amint azt a gondosan díszített talált aranyedényekből ítélve, amelyekben a kakaót szolgálták. A kakaókultúra a 16. században elterjedt a portugálok és spanyolok révén Dél-Amerikától egészen nedves trópusokig. A legnagyobb termelők jelenleg Ghána, Elefántcsontpart, Nigéria és Brazília afrikai országai.
Melyek a legjobb feltételek a kakaó növekedéséhez?
Kakaóbab pénznemként?
Az aztékok számára a kakaóbab pénznemként is szolgálhat. Paradicsomot lehetett vásárolni egy babért, háromért, például nyúlért, és egy könnyű nő szolgáltatásai kimentek 100 babért. A kakaóbab behatolt az alkímiába is, ahol fekete gabonaként ismerték őket.
Hogyan készült az első tábla csokoládé és hol az első csokoládé?
A 19. század elején köszönet illeti a holland C. Houtent, aki feltalálta az első sajtót a kakaóvaj elválasztására a kakaótól, megkezdődött a ma ismert csokoládéképítési folyamat.
A Fry and Sons (1919-ben beolvadt a Cadbury-be) nevű cég elsők között találta ki azt, amit ma ehető csokoládénak ismerünk. 1847-ben sikerült összekeverniük a kakaóvajat, a cukrot és a csokoládé likőrt. Ebből a tömegből származott a mai ismert édes csemege - csokoládé - első szilárd asztali formája.
A csokoládé 1880-ban lett a legnépszerűbb cukrászda a svájci R. Lindtn jóvoltából, aki feltalálta az összekötő gépet.
A második világháború alatt a csokoládé napi adag volt a katonák számára energiaforrásként.
Az első csokoládét Angliában alapították, Cadbury (Anglia) alapította.
Most nézzük meg a csokoládéval kapcsolatos egészségügyi tényeket:
A csokoládé aranybánya az egészségünk érdekében. B1 és B2 vitamint, polifenolokat, magnéziumot, foszfort és flavonoidokat tartalmaz. A kakaó több mint 800 különböző anyagot tartalmaz. A csokoládé pozitív hatással van a szív- és érrendszeri betegségekre. Számos tudományos tanulmány kimutatta, hogy a csokoládé jótékony hatással van kognitív képességeinkre.
A csokoládé pozitívan hat memóriánkra is.
A csokoládé hatásos az artériás magas vérnyomás vagy gyulladás ellen. Egy svéd tanulmány kimutatta, hogy a nők 50 gramm heti csokoládéfogyasztása 15 százalékkal csökkenti a stroke kockázatát.
A rendszeres, de nem túlzott mértékű csokoládéfogyasztás csökkenti az elhízás kockázatát. Antioxidánsai szabályozzák a zsírraktározást és kompenzálják a vele fogyasztott kalóriákat. Vigyáznunk kell azonban a csokoládé "visszaélésére". Ez a finomság gyakran nemcsak kakaót, hanem zsírt és cukrot is tartalmaz.
Egy friss amerikai kutatás szerint a kakaóban található flavanol hozzájárul az életkorral összefüggő természetes memóriavesztés lassulásához.
Kezdjen el beszélgetni egy "csokoládéfüggővel" a kedvenc ételeiről, és elmondja, hogy Ön éppen vásárolt néhány adag antidepresszánsát. A csokoládé ellazítja, javítja a hangulatot és serkenti a memóriát. A 18. századi gyógyszerészekhez hasonlóan a csokoládé szerelmesei is meg vannak győződve az egészségre gyakorolt hatásukról, amelyet a szakemberek most tudományosan is megpróbálnak bizonyítani. És rengeteg bizonyíték van, különösen a szív- és érrendszeri betegségekről.
Nyolc év alatt nyolcezer embert vizsgáló német tanulmány szerint korlátozott mennyiségű csokoládé napi fogyasztása (napi 7,4 gramm) 27 százalékkal, a szívroham kockázatát pedig 27 százalékkal csökkenti. A hatás még hangsúlyosabb napi tíz-húsz gramm fogyasztással. "Ezek az eredmények egyértelműen összefüggenek a csokoládé szerelmeseinek alacsony artériás feszültségével. Ez nagyon érdekes, mert még az artériás feszültség enyhe csökkenése is csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát" - mondta André Vacheron, a Francia Orvostudományi Akadémia professzora.
Más kutatások azt mutatják, hogy a Panamában élő guna-indiánok az alacsony artériás feszültségnek, valamint a szívbetegségek és a rák okozta alacsony halálozásnak kakaóitaljuknak köszönhetik.
És végül néhány kakaó név más nyelveken:
Angolul: Kakaovník
Angolul: Cacao tree
Németül: Kakaobaum
Norvég: Kakaotre
Lengyel: Kakaowiec wlasciwy
Francia: Cacaoyer
Lett: Kakaokoks