Bár a világ hét ősi csodája talán a leghíresebb lista, amelyet bárki összeállított, kevesen tudják megnevezni mindet. Bizonyára senki számára nem furcsa, miért van hét csoda - mert ez a szám régóta különös jelentőséget tulajdonít.

attól hogy

De ismered a történetüket? A világ csodáinak első említése Kr. E. 5. századból származik. l. Herodotustól. Csodái között ez a fontos görög történész többek között a híres egyiptomi piramisokat és a babiloni függőkerteket is magában foglalta. Herodotom néha r körül. 225 pr. n. l. ihlette Filón matematikus Bizáncból és utána körülötte 130 pr. n. l. a sidoni Antipatross író is. Mindketten azonban azonosították a világ csodáit, mire az alexandriaiok világítótornyot építettek Faros szigetén, és hét csodájuk érdekében beépítették Babilon monumentális falait.

A középkor elfogadta a már összeállított listát. Ma az ókori világ hét csodája közül az utazók saját szemükkel csak a gízai Kheopsz piramist láthatják. Az iskolai lexikon a világ hét csodáját a következő sorrendben és összetételben sorolja fel:

1. piramis Egyiptomban
2. Semiramis királyné babiloni függőkertjei
3. Artemisz temploma Efezusban4. Zeusz szobra Olümpiában
5. Mausóleum Halicarnassusban
6. Rodský Kolos
7. világítótorony Faros szigetén.

Egyiptomi piramisok
"Az ember fél az időtől, de az idő fél a piramisoktól." (Arab közmondás) A világ első csodája a piramis, és a világ hét csodájának egyikeként még mindig állnak. A Nílus-völgyet és a sivatagot elválasztó sziklás síkságon helyezkednek el, és Kairótól Illahúnig csaknem száz kilométerre sorakoznak. Ma is különböznek a források, függetlenül attól, hogy a piramisvilág első csodája ilyen-e, vagy csak a Giza-csoport, vagy csak az egyik és a legnagyobb. Az összes igazi, azaz kőből álló piramis az ókori birodalom idején épült. Csak a királyok uralkodása alatt 3.-6. dinasztiák, a piramisok tipikus sírokká váltak. Az első piramist Djoser építette, aki a 3. dinasztia uralkodója is volt. Ez lett az első kő műemlék épület a világon. Különleges abban is, hogy lépcsőzetes. A 4. dinasztia legnagyobb piramisait királyok építették a 25. században. pr. n. l. Az akkori társaság nem fogadta túl lelkesen ezeket az építkezéseket. A fáraó sírjának utolsó fejlődési szakasza a piramis. Három részből áll: magában a piramisban, a kettős lakásában és az istenített fáraó templomában. Minél tovább uralkodott az uralkodó, annál nagyobb piramist épített.

Az egyiptomiak még primitív eszközök és módszerek alkalmazásával is képesek voltak ilyen hatalmas piramisot építeni. 137,3 méter magas. Eredetileg tíz méterrel több volt. Alapja szélessége 230,4 méter, és eredetileg szintén 2 méterrel nagyobb volt. A királyi sírokban elrejtett óriási vagyon szemléltetésére - r. 1924 Howard Carter megtalálja Tutanhamon fáraó szinte ép sírját. Az elülső kamrából 34 doboz különféle arany tárgyat, ékszereket, drágaköveket és művészeti tárgyakat hozott. Külön sírban volt egy aranyozott szekrény, és tartalmazott még két aranyozott szekrényt, egy sárga kristályszarkofágot, még három aranyozott koporsót, és csak a harmadik koporsóban volt a király múmiája.

A Khufu-piramis nem más, mint egy nagy és értelmetlen kőhegy, amelynek egyetlen célja az volt, hogy az elhunyt uralkodónak kellemes utóéletet biztosítson.

Semiramis királynő függőkertjei
Bár kétezer éven át a babiloni függőkertek arra ösztönözték a történészeket, hogy ötleteket vegyenek fel arról, hogyan is nézhettek ki, a mai napig egyáltalán nincs bizonyíték a létezésükre. Babilon városáról szóló ősi beszámolók nem említenek kertet vagy parkot, és bár a régészek feltárták a város romjait, és részletesen megvizsgálták őket, sajnos még nem találtak információt egy ilyen szerkezetről. A kertek eredetéről több legenda is szól. Az egyik szerint félig mesebeli királynő, Semiramis építette őket, egy másik szerint II. Nebukadnecar király, aki Kr. E. 605–562 között kormányzott. n. l. alapította a Babiloni Birodalmat, és hozzájárult Babilon városának fejlődéséhez. Miután r. 539 pr. n. l., amikor a perzsák uralkodtak a babilóniai birodalomban, a város megsemmisült, és kertjeinkből csak legendákat őriztek meg. A régészeknek azonban másutt is sikerült hasonló parkokat és kerteket felfedezniük, így ma már egészen jól el tudjuk képzelni, hogy nézhettek ki a függőkertek. Állítólag Nebukadnecar kerteket épített feleségének, Amytisnek, mert boldogtalan volt a királyságában a sivatag közepén. Az általa ültetett buja növényzet a királynő lábainál és szülőhazáján emlékeztet. Ebben a földi paradicsomban egy királyi pár sétálhat, pihenhet vagy vacsorázhat az udvaron.

Artemisz temploma Efezusban
Az ókori világ hét csodájának egyike, az ARTEMIS ISTENNŐJÉNEK HÍRES MINTÁJA nem volt az első tabernákulum Efezusban, de nagyságával felülmúlta az összes többit. Efézus ősi városa Kis-Ázsia nyugati partvidékén feküdt, és a tágabb térség egyik leggazdagabbja volt. A nagy templom befejezésének idején ennek a fontos kultikus központnak 200 000 lakosa volt. Az első templomokat a város körül építették 850 pr. n. l. és a termékenység istennőjének és a híres Artemis ősének, Cybele-nek szentelte őket. A szent kerületet többször átépítették. Epheszosz legszebb templomát szintén a délkelet-ázsiai Lídia királyságából származó rendkívül gazdag uralkodó segítségével építették, akit Cresusnak hívtak. Ugyanazon az éjszakán, amikor Nagy Sándor megszületett. 356 pr. n. l. azonban egy Herostratos nevű bolond felgyújtotta a templomot. Az épületet, amelyet később az ókori szerzők a világ híres csodái közé soroltak, csak a 4. század végén hozták helyre. pr. n. l. A történészek azt írják, hogy az isteni Artemis szentélyének látványa minden ősi látogatót elkápráztatott, függetlenül attól, hogy milyen híres épületeket látott már korábban. Tehát valóban monumentális lehetett. A templomot később barbárok zsákmányolták, és végleges megszűnése a kereszténység mint a Római Birodalom államvallásának felemelkedését okozta.

Zeusz szobra Olümpiában
ROKU 433 pr. n. l. OLYMPIA városában, a Peloponnészosz-félszigeten Feidias szobrász elkészítette a görög istenek közül a legmagasabb Zeusz szobrot. Mivel tizenhárom métert mért, t. j. több, mint a mai négyemeletes ház, új, elég nagy templomot kellett építenie ahhoz. A mű elkészítésének költsége elképzelhetetlen volt - Feidias rengeteg elefántcsontot és még több aranyat használt fel. A szobor mérete és Feidi részletekre való figyelme minden templom látogatóját meghökkentette. Azt mondták, hogy inkább ékszerre hasonlít, mint szoborra. Feidias olyan valósághűen ábrázolta a trónon a legmagasabb isteneket, hogy sokan azt hitték, hogy látták magát Zeuszt. Az alkotást évszázadok óta őrzik a templomban, de a későbbi, római időkben lassan feledésbe merült. Kr. E. 394-ben. n. l. egyes jelentések szerint a maradványokat megmentették és Konstantinápolyba szállították, ahol a város egyik legnagyobb tűzvésze pusztította el őket.

Mausóleum Halicarnassusban
A 4. SZ. UTÁBAN ÉPÍTETT ÉPÜLET, AMELYEK VILÁGA VILÁGBAN FELVÉTELTE A MONUMENITÁLISSÁGÁT ÉS A SZÉP SZINTŰ TISZTÍTÉST pr. n. l. a Mausolos nevű perzsa szatrapért. Ez a legfontosabb ember a mai Törökország délnyugati részén sírként szolgált. Feltételezzük, hogy Mausolos maga döntött úgy, hogy megépíti ezt az emlékművet - utolsó pihenésének helyét. Mausolos a Caria nevű királyságban uralkodott. Ebben az időben a nagy Perzsa Birodalom része volt, bár a független állam számos előnyét élvezte. Mausolos fő halikarnái az Égei-tenger partján a Kr. E. 377-353 közötti ambiciózus építkezéseknek köszönhetően maradtak fenn. n. l. nagy fejlődés. A mauzóleum projektjét Pytheos görög építész tervezte. Satrap halála után az építkezést felesége és utódja, Artemisia fejezte be. És bár ő is meghalt, mielőtt befejezte a munkát, a munkások tovább dolgoztak, elhatározták, hogy elsajátításuk emlékét a következő generációkra bízzák. A mauzóleum az idők során elpusztult, de a régészeknek mégis sikerült kideríteni számos titkát. Halikarnas a mai Bodrum falu közelében található, ahol meglátogathatunk egy múzeumot egy híres épület maradványaival.