Brüsszel - Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólította a harcok befejezését, amelyek vasárnap reggel kezdődtek Azerbajdzsánban, etnikai szempontból örmény enklávéban, Hegyi-Karabah szeparatista régiójában. A karabahi erők már 16 halottról számoltak be.

Tizenhat örmény szeparatista halt meg az azeri sereggel folytatott harcban, amely vasárnap tört ki Hegyi-Karabahban. Erről az AFP ügynökség a szeparatistákra hivatkozva számolt be. "Az előzetes adatok szerint a harcok kitörése óta 16 katona (nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság) halt meg, és több mint 100 megsebesült." tájékoztatta a szeparatista köztársaság védelmi minisztériumát.

Az AFP szerint Örményország és Azerbajdzsán korábban polgári áldozatokról számolt be. Vlagyimir Putyin orosz elnök időközben felszólította Örményország (Moszkva szövetségese) és Azerbajdzsán közötti harcok eszkalációjának elmélyítését - figyelmeztetett az AFP a Kreml nyilatkozatára hivatkozva. "Fontos mindent megtenni a konfrontáció további fokozódásának megakadályozása érdekében. A legfontosabb az ellenségeskedés befejezése." Putyin telefonbeszélgetésen nyilatkozott Nikola Pasinjan örmény miniszterelnökkel.

szorgalmazza

Azerbajdzsán kihirdette a haditörvényt és a kijárási tilalmat

Azerbajdzsán hadiállapotot és kijárási tilalmat hirdetett a fővárosban, Bakuban és számos más városban. Ez az azeri hadsereg és az örmény szeparatisták közötti harcok kitörése után következett be Hegyi-Karabahban vasárnap - jelentette az AFP ügynökség.

Éjféltől és a kijárási tilalomtól este 21 óráig és reggel 6 óráig vezetik be a haditörvényt Bakuban, valamint a hegyi-karabahi frontvonal közelében lévő több más városban és körzetben - mondta Hikmet Hadzsijev azeri elnök szóvivője.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az azerbajdzsáni erők meghódították a Murovdag stratégiai hegyet, ahonnan irányíthatják az Örményország és a hegyi-karabahi örmény enklávé közötti közlekedési kapcsolatokat.

A világ a hegyi-karabahi harcok befejezését kéri

"A katonai akciónak azonnal le kell állnia a szélesebb eszkaláció megakadályozása érdekében" Michel szerint "azonnali, feltételek nélküli visszatérésre van szükség a tárgyalásokhoz" - jelentette az AFP hírügynökség. Oroszország, Franciaország, Németország, Irán és a Vatikán azonnal csatlakozott ugyanahhoz a kihíváshoz.

Ferenc pápa a hívek közbenjárása közben a Vatikáni Szent Péter téren azt mondta, hogy a kaukázusi békéért imádkozik. 1,3 milliárd katolikus vezetője felszólította az embereket, hogy csatlakozzanak hozzá néma imádságban. Hegyi-Karabah nemzetközileg elismerten egy túlnyomórészt muszlim Azerbajdzsán részeként, de etnikai szempontból örmény szeparatisták uralják őket, akik keresztény vallásúak - jegyzi meg a DPA hírügynökség.

Franciaország, Oroszország és az USA megpróbálta közvetíteni a békemegállapodást ún Minszk csoport, de a kezdeményezés 2010-ben kudarcot vallott. Törökország - Azerbajdzsán szövetségese - teljes támogatást ígért a bakui kormánynak, és felszólította Örményországot, hogy mondjon le agressziójáról Hegyi-Karabahban. "Mindenképpen támogatni fogjuk azerbajdzsáni testvéreinket a területi integritásuk védelmében folytatott harcban." Hulusi Akar török ​​védelmi miniszter nyilatkozatában közölte.

Törökország Baku kulcsfontosságú szövetségese, szoros kulturális és nyelvi kapcsolatokkal rendelkezik Azerbajdzsánnal. Ankarának nincs diplomáciai kapcsolata Jerevánnal az Örmény népirtásnak tartott volt Oszmán Birodalomban az örmények megsemmisítésével kapcsolatos viták miatt. Ugyanakkor Törökország azzal vádolta Jerevánt, hogy kitörte a legújabb konfliktust. "Határozottan elítéljük Örményország Azerbajdzsán elleni támadását" mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szóvivője.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszélt török ​​kollégájával, Mevlut Chavushogluval, hangsúlyozva "a tűz mielőbbi leállításának szükségességét" - mondta Moszkva. Oroszország hagyományosan támogatta Örményországot, míg Törökországot Azerbajdzsán egyesíti. A nemzethez intézett televíziós beszédében Ilham Alijev azeri elnök győzelmet ígért az örmény erők felett. "Ügyünk igazságos és győzni fogunk" - mondta Alijev.

Örményország és Azerbajdzsán, mint autonóm köztársaságok, 1991-es összeomlásáig a volt Szovjetunió részét képezték, Arajik Harutjunjan szeparatista Karabah vezetője azzal vádolta Ankarát, hogy zsoldosokat küldött Azerbajdzsánba. "Van információnk arról, hogy Törökországból és más országokból bérelt katonákat szállítottak Azerbajdzsánba. A török ​​hadsereg már katonai gyakorlatok leple alatt áll." - jelentette ki Harutjunjan.

Az örmény miniszterelnök figyelmeztetett a török ​​beavatkozásra

Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök figyelmeztette a nemzetközi közösséget a török ​​intervenciótól az új harcokba, amelyek vasárnap kezdődtek a szeparatista Hegyi-Karabah térségében - azerbajdzsáni örmény enklávéban. Az AFP ügynökség erről tájékoztatott.

"Felszólítom a nemzetközi közösséget, hogy minden meglévő tőkeáttételt alkalmazzon annak megakadályozására, hogy Törökország beavatkozhasson (konfliktusokba), ami végleg destabilizálhatja a (kaukázusi) régiót." Pašinjan televíziós beszédében mondta. Hozzátette, hogy török "az agresszív viselkedés komoly aggodalmat okoz", és elítélte Azerbajdzsánnak nyújtott török ​​támogatást.

A TASS szerint Pašinjan azt is elmondta, hogy az örmény kormánynak mérlegelnie kellene a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság függetlenségének elismerését. "Egy ilyen kérdés napirenden van. Nagyon komolyan meg kellene vitatnunk. Minden lehetséges fejlesztési forgatókönyvet mérlegelünk." tette hozzá az örmény miniszterelnök.

A Hegyi-Karabah feletti konfliktushoz kapcsolódó események szelektív időrendje

Hegyi-Karabah okozza Örményország és Azerbajdzsán közötti 32 éves konfliktust. A kommunista Szovjetunió idején, 1988 februárjában égett le. A vita gyökerei 1905-ig nyúlnak vissza. az első világháború utáni első évekig. 1920-ban harcok sora zajlott Örményország és Azerbajdzsán között. Amikor a kaukázusi régiót 1921-ben a bolsevikok uralma alatt tartották, a legtöbbször örmények által lakott Hegyi-Karabahot Azerbajdzsánhoz csatolták. A konfliktus kitörése óta az események rövid időrendjét mutatjuk be.

1988. február 13 - Az első tüntetések Stepanakertben, Azerbajdzsán Hegyi-Karabah Autonóm Régió fővárosában kezdődtek. A területet főleg örmények lakják. Az erőszak Örményországban és Azerbajdzsánban is fokozódott, amelynek eredményeként egy háború 30 000 emberéletet követelt, és több mint egymillió embert űzött el otthonából.

1991. szeptember 2 - A Hegyi-Karabah Köztársaság kinyilvánította függetlenségét, de egyetlen állam sem ismerte el. A terület Azerbajdzsán délnyugati részén található, mintegy 150 000 lakosa van, amelynek mintegy 95% -a örmény.

1994. május 4-én és 5-én - A tárgyalások a kirgiz fővárosban, Biskekben tűzszünetet kötöttek a hegyi-karabahi konfliktusban részt vevő felek között.

1997. április 12 - Hét azerbajdzsáni katona vesztette életét, egy pedig megsebesült egy lövöldözés során az azerbajdzsáni – örmény határon. A fegyveres összecsapások a térségben a fegyverszünet aláírása után is folytatódtak.

2000. március 22 - Arkady Gukasian hegyi-karabahi elnök súlyos sérüléseket szenvedett ismeretlen fegyveresek általi merénylet során, amelyet Stepanakerte régió fővárosában hajtottak végre ellene.

2002. augusztus 14 - Örményország és Azerbajdzsán elnöke, Robert Kocharian és Heydar Aliyev tárgyalóasztalnál ült össze, hogy megpróbáljon megoldást találni az azerbajdzsáni Hegyi-Karabahi örmény enklávé patthelyzetére.

2006. február 11 - Örményország és Azerbajdzsán elnöke két napos tárgyalás után nem jutott megállapodásra a hegyi-karabahi véres konfliktus befejezéséről. A tárgyalások Franciaországban zajlottak.

2006. március 7 - Az örmény – azerbajdzsáni határ ismét az elmúlt hónapokban a leghevesebb csapadék színhelyévé vált. Baku megerősítette, hogy egy azeri katona elesett, Jereván az örmény erők megsebesült tagjairól beszélt.

2007. június 1 - Örményország és Azerbajdzsán előrelépést tett a Hegyi-Karabahról folyó területi vita rendezésében. A tárgyalások amerikai közvetítője, az Egyesült Államok helyettes államtitkára, Matthew Bryza - társelnöke az ún. Minszki Tárgyalók Csoportja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezeten (EBESZ) belül.

2009. május 7 - Örményország és Azerbajdzsán elnöke, Ilcham Alijev és Sarkisian őrmester némi előrelépést tett a prágai hegyi-karabahi enklávéval kapcsolatos régóta fennálló viták megoldásában.

2014. augusztus 2 - Tizenöt ember halt meg az azerbajdzsáni csapatok és az etnikai örmények között a szakadár Hegyi-Karabahból. Az azeri védelmi minisztérium bejelentette, hogy 12 katona veszett el. A nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság erői három halottról számoltak be.

2016. április 2 - Sarkisyan örmény elnök elmondta, hogy a hegyi-karabahi harcok során 18 örmény katona halt meg és 35 megsebesült. A csapadék a legsúlyosabb volt a tűzszünet 1994-es folytatása óta.

2016. április 5 - A hegyi-karabahi fegyveres konfliktus résztvevői beleegyeztek abba, hogy abbahagyják a tüzelést. A következő napokban azonban megsértették a tűzszünetet.

2019. december 4 - Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterei, Zohrab Mnacakanjan és Elmar Memmedyarov Pozsonyban találkoztak.

2020. július 14 - Legalább négy azerbajdzsáni katona vesztette életét két napig tartó harckocsik és tüzérség részvételével Azerbajdzsán Örményország határán.