anyagot szállítani

Archívum
Forrás: Archívum
Képtár
Archívum
Forrás: Archívum

A NASA vezetője, MICHAEL GRIFFIN elmondta, hogy a Discovery űrsikló elindítása előtt a végső feltétel: "Ha valami negatív dolog történik a küldetés során, az űrsikló program mindenképpen véget ér." Ebben az esetben az amerikaiaknak meg kellene várniuk az űrrepüléseket.

Az amerikaiak csak 2014-ben tervezték egy új űrjármű elindítását Crew Exploration Vehicle (CEV) néven. Eddig azonban csak a tervezőirodák számítógépes animációiban létezik. Legalább tízszer biztonságosabbnak, erősebbnek, gyorsabbnak kell lennie, és működése végül még olcsóbb is lesz, mint a meglévő transzferek esetén. Egyelőre azonban csak arra kell támaszkodniuk, ami a rendelkezésükre áll.

Nem biztonságos
Kolumbia tragikus balesetét követően 2003-ban fokozódott a vita a transzfer biztonságával kapcsolatban. Annyira megrongálódott hővédője volt, hogy a nézők milliói előtt égett, amikor belépett a Föld légkörébe. A járatokat automatikusan leállították, és csak egy évvel ezelőtt a NASA új igazgatója folytatta őket. A Discovery űrhajó indítása során azonban az üzemanyagtartályokból ismét elszigetelő habdarabok repültek ki, és ezzel veszélyesen megrongálták a védő hőköpenyt. Szerencsére az űrben még javították, és a Discovery biztonságosan landolt. Kolumbia sorsának megismétlődésétől való félelmek továbbra is kísértettek, ezért ismét leállították a járatokat, és idén július 1-jén tervezték folytatni őket. A rossz időjárás kétszeres késést okozott, míg végül a Discovery július 5-én elindította következő küldetését, az STS 115-öt.

Félelem és szorongás
Még a Discovery űrsikló beindítása előtt csaknem száz nagyfelbontású kamera "vette észre", hogy Kolumbiát "hibáztató" szigetelési darabok ismét leesnek a további üzemanyagtartályok szigetelőrétegéről. A technikusok sokáig mérlegelték a történteket, míg végül eldöntötték, hogy maga az űrsikló védőrétege nincs veszélyben, és engedélyezték az indítást. Legalább négy darab leesett, és néhány másodperccel később. A Discovery azonban a légkör vékony rétegeiben volt, és állítólag az esetleges töredékeknek nem volt erejük károsítani a transzfer héjának törékeny, de erős kerámialemezeit. Megkezdődött egy héttagú legénység tizenkét napos küldetése, amelynek célja többek között a szükséges készletek szállítása a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a személyzet cseréje és a Hubble űrtávcső megjavítása. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy ennek mi lesz a vége.

Mi a következő lépés?
Bármi legyen is az eredmény, a technológia büszkeségének jövője, ahogyan a világ űrrepülőgépnek nevezte, nagyon sötétedik. Huszonöt éven át sikeresen merészkedtek az űrbe, hogy feladataik elvégzése után biztonságosan landolhassanak a Földön. Ezalatt több mint száz repülést hajtottak végre, és a technikai kiválóság és a nemzetközi presztízs megfelelő szimbólumává váltak. Az oroszok is megpróbálták megépíteni az űrsiklót, de Buran csak a prototípus szakaszában maradt, és soha nem jutott be a Föld pályájára. A transzferek negyedszázados létezésének vége látszik lenni, a technológia sokkal tovább fejlődött, és ami még fontosabb: a Challenger és Kolumbia két tragikus balesete sok kérdést vetett fel a biztonságukkal kapcsolatban. A jövőjükről valószínűleg az Egyesült Államok kongresszusának novemberi választása után születik döntés. Sokan támogatják az űrsiklókat, mert az ISS űrállomás és az emberrel ellátott űrrepülések jövője rajtuk múlik. Megszüntetésüknek diplomáciai következményei is lennének. Transzferek nélkül az ISS megvalósítása lehetetlen lesz, és sok ország, különösen Japán és Németország, amelyek a legtöbb pénzt fektették az építésébe, elveszítik őket. Nem beszélve az erkölcsi és tudományos károkról.

Hurrá a Marsnak!
A NASA-nak tehát jelentős problémával kell szembenéznie - új űrjárművet kell kifejlesztenie, amely biztonságos és képes nemcsak a legénységet, hanem elegendő anyagot is szállítani a pályára. A legújabb tervek szerint a Crew Exploration Vehicle (CEV) űrrakétának kell lennie, amely azonban nyolc év alatt nem készül el. Addig el kell viselniük a transzfert, különben az oroszok előállnak hordozórakétáikkal, de kapacitásuk korántsem elegendő az ISS befejezésének szükségleteihez.

A CEV egyelőre csak a számítógépes animációban létezik, és ennek az űrhajónak a megjelenése nem végleges. Szakértők szerint azonban legalább tízszer biztonságosabb lesz, mint a jelenlegi transzfer. Induláskor teljesen az indítópad tetején lesz, ami kiküszöböli a rakétahéj károsodásának problémáját, ha további harckocsik darabjairól esik le. Az "Apollo" hordozórakétákra emlékeztető "retro" megjelenésű lesz, de velük ellentétben képes leszállni egy másik bolygóra, valamint újra a Földre. Az amerikai tudósok célja a Hold és a későbbi Mars visszahódítása, ahonnan további expedíciókat terveznek a kozmosz felfedezésére. A holdat 2018-ban újra "elfoglalni" kellene, mert közel öt évtizede nincs ember. Utoljára 1972. december 12-én az Apollo 17 pilótája, Harrison Schmidt. Azonban a Holdon és később a Marson egy űrállomás megépítését még mindig fontolgatják, nem pedig valódi tervezéssel. Kérdéses az is, hogyan lehet az építésükhöz szükséges anyagot szállítani. Az új CEV űrrakéta állítólag ezt is képes kezelni, mivel képesnek kell lennie a jelenlegi űrsiklók terhének háromszorosára.