napló

A klasszikus gyermekirodalom 25 műve animációs formában adaptálva.

Talán Ön tanár, irodalomtanár, esetleg szülő, aki szívesen elhozná gyermekeit olvasásra. Nem akárkinek, hanem azért, hogy jó, értékes irodalmat olvassak. A gyerekeket azonban nem érdekli annyira az olvasás, mint remélnénk. Hogyan segítsen nekik? Hogyan gyújtsák meg őket olvasásra? A sok motivációs tevékenység tengerében ez is megtalálható: mutassa be animációs formában a legendás írók gyermekeit. Ebben a szövegben a gyermekirodalom számos klasszikusát, remekműveinek animált adaptációit és néhány ötletet kínálok feldolgozásukról.

Este olvastam egy könyvet a gyerekeknek, ágyban fekszenek, a szoba sötét, kis fényt ragyogok, és a szavak csendben hangzanak, mintha rajtuk kívül semmi sem létezne. Egyszer a lányom váratlanul mesébe tört: "Anya, mindezt filmként látom a szemem előtt. Ez gyönyörű. "

Amikor elolvassuk, a történet valóban eszünkbe jut, és értelmezi a vizuális tartalmat. Megértéséhez vizuális formát kell adnunk a szövegnek, valóságnak kell látnunk a helyzetet. Még a szerző legjobb mesemondó képessége mellett is egy kicsit más történetet fogunk látni. Más utcák, házak, partok, egyéb fogantyúk a szekrényekben, más töltés a főszereplők szemében. Mivel az irodalmat az olvasó egészíti ki. És ez fantasztikus.

A könyvek személyes megtekintésével és észlelésével értelmezzük őket. Megmagyarázzuk jelentésüket. Hivatkozásokat vonunk le az irodalomból, ötleteket vonunk le. Olyan üzeneteket választunk, amelyeket magunk is alkalmazhatunk, vagy előre léphetünk. Az, hogy ezen a folyamaton megyünk keresztül, szintén irodalom. Ez az utolsó szakasza.

Ha az irodalom "belső megemésztésének" ezt a folyamatát egy művész, filmrendező vállalja, akkor saját kifejezőeszközével felhasználhatja irodalmi tapasztalatát nekünk. Elolvassa a könyvet, és mélyen érinti. Ez személyes irodalmi tapasztalat saját (film) munkájává dolgozza fel. Ő közvetíti a filmet nekünk, a nézőknek a könyv értelmezése. Ugyanolyan érdekes lehet a nézők és az olvasók számára, mint az eredeti irodalom, új ötleteket hozhat és önállóan állhat, mint új művészi forma.

Az animációs filmek másként, a maguk módján mutatják be az irodalmat. Ötletesek, játékosak, ugyanakkor nagyon metaforikusak is. Saját művészi minőségük van. Nem értjük őket olcsó illusztrációvideókként, amelyek meggondolatlanul fordítják a szöveget képpé. Amit kínálnak, az egy új perspektíva. Gazdagodás, váltás. Ezért tartom őket a gyerekekkel való munka kiváló eszközének. Ha az irodalom nem működik magán a gyerekeken, akkor talán ez a más nézet nyitja meg a még mindig bezárt kapukat.

Szóval mutassunk be néhány írót, akik az animációban találták meg új arcukat. Kezdjük a gyermekirodalommal, a mesékkel. Kire emlékszik először, amikor "mesékről" beszél? Szerinted ki az európai "gyermekirodalom" ikonja? Hagyjuk ki a népmesék gyűjtőit (Grimm vagy Charles Perrault testvérek), beszéljünk a modern szerzőkről.

HANS CHRISTIAN ANDERSEN

Andersen meséit sötét lepel takarja el; rendkívül finomak, érzékenyek, tele reális kis rajzokkal, de nem jutnak édes következtetésekre, gyakran kegyetlenül és boldogtalanul végződnek. Társadalmi dimenzióval és pszichológiai valósághűséggel rendelkeznek. Andersent nem a happy end lenyűgözi, hanem a tragédia. A lány a gyufákkal reggel meghal. A kis sellő nem találja megújult emberi szeretetét, és tengeri habzá válik. Bátor bádogos katona táncoló babával meghal cserépkályhában. Fájdalom a szép dolgok szívében, ez Andersen, ez a kulcsa annak megértéséhez. Minden szépség, minden szerelem, minden élet egyszer meghal.

Században létrehozott Andersen egyértelmű, hogy az irodalom és különösen a kisgyermekek pszichológiai szükségleteinek megközelítése kétszáz év alatt megváltozott. Manapság a gyermekirodalom egyetlen szerzője sem meri ilyen módon leleplezni a valóságot a gyermek előtt. Nem csoda tehát, hogy Andersen jelenlegi animációs adaptációi a fájdalmas világ finomításának útját követik. A kérdés azonban továbbra is fennáll, hogy az eredeti szöveg melyik módosítása továbbra is megőrzi Andersen szellemiségét. Személy szerint állítom például a Disney zenei feldolgozásában Kis hableány, amelyben a kis tündér elnyeri a herceg szívét, és a történet boldogan zárul a házassággal, nincs esélyünk semmit sem érezni Andersen eredeti poétikájából, és inkább nagyon szabadnak neveznénk az ihletet.

Paul Grimault francia rendező, az Andersen nagy csodálója a bádogos katona történetének befejezését is a boldog szerelem javára igazította. Ez a rövid adaptáció azonban - főleg a háborús idők és veszteségek nosztalgikus utalásai miatt - sokkal erősebben őrzi Andersen poétikáját, mint a Disney ma már klasszikus filmje.

Kis Marmaid (Ron Clements, John Musker, 1989) - cseh szinkron

A kis katona/Bátor ón katona (Paul Grimault, 1947) - szavak nélkül

Andersennek továbbra is vannak boldog végű motívumai. A leghíresebb a motívum A Hókirálynő, akit legyőz az őszinte gyermeki szeretet és a buzgó barátság. Ennek az anyagnak az összes adaptációja közül, amelyet láttam, Lev Atamanov legsikeresebb régi szovjet rajzfilm változatának tekintem. Ez egy olyan film is, amelyet Andersent mutattam be a lányaimnak. Különösen a lányok számára fontos a kis Gerda szörnyű és kegyetlen világban tett utazásának története. Testük és lelkük törékenységének, szelídségüknek és erőszakmentességüknek nem kell ellentmondaniuk belső elszántságukkal és erejükkel, amelyek legyőzik a legnehezebb akadályokat is. Ugyanakkor a Hókirálynő egy olyan mesebeli archetípus, amelyre a pszichológusok hivatkoznak, amikor "hideg emberekről" beszélnek, azokról, akiknek "megfagyott a szíve", az érzelmileg blokkolva vannak. Atamán ábrázolja ezt az archetípust a hozzá tartozó felséggel.

Hókirálynő (Lev Atamanov, 1957) - szlovák szinkron

A játékfilmet a legimpozánsabb filmnek tartom, amelyet Hans Christian Andersen munkája inspirált Király és madár a fent említett Paul Grimault. A film lazán egy mese alapján készült Pásztorlány és kéményseprő és Grimault (mint sok más filmje) Jacques Prevert nagy francia költővel írta. Grimault 1947 óta dolgozik a filmen, de az a változat, amellyel rendezőként nem értett egyet, az 1950-es években hivatalos forgalmazásba került. A szerzői jog késedelme évtizedek óta tart. Az 1980-as végleges formát a filmkritikusok a francia animáció remekeként, de a film szürrealizmus remekeként is leírják.

Le Roi et L’oiseau/A király és a gúnymadár/Király és madár - trailer (Paul Grimault, 1980) - angol szinkron

LEWIS CARROL

Az a tény, hogy két ember és két szerző ugyanazt az irodalmat diametrálisan másként fogja látni, egy közismert példával mutatjuk be Alice Csodaországban szerző: Lewisa Carrola. A könyvet egy nagyszabású animációs formába fordította először az amerikai amerikai stúdió Amerikában, majd a szürrealista Jan Švankmajer Csehszlovákiában (több volt a feldolgozás, de koncentráljunk erre a kettőre).

Alice Csodaországban - minta (Clyde Geronimi, Wilfred Jackson, Hamilton Luske, 1951) - cseh szinkron

Valami Alice-től (Jan Švankmajer, 1988) - cseh változat

A Disney stúdió feldolgozása zenei sablonjában tárolja Carr remekművét. Alice csinos, kedves, szőke és kék szemű középosztálybeli lány. A világ, amelybe belép, tiszta és ártatlan. Különleges lények lakják, akik különleges akciókat hajtanak végre, de a zene, a gegek, az élénk színek és a barátságos művészi stilizálás megakadályozza, hogy féljen az aggodalomtól. A Disney Alice-je "szórakozás". Szórakoztató történet a kis és nagy közönség széles körének.

Éppen ellenkezőleg, Jan Švankmajer szürreális elképzelése vizuális brutalitásával lenyűgözi a nézőt. A fa, a por, a föld, az omladozó falak, a szőrme, az étel vagy a csontok részletein keresztül átérezzük az élet kézzelfoghatóságát, valóságát és csodáit egészen a velőig. Alenka hősnő is él. Teste fizikailag lehetetlen kapcsolatokba lép a világgal. Nagyítás, kicsinyítés, nagyítás és kicsinyítés, piszokkal, éles tárgyakkal, nedvességgel való érintkezés vagy különféle fizikai harcok ásnak az ember bőre alatt, és ebben a viszonylag sötét látásban rendkívül érzékenyek, befogadóképesek. Švankmajer felébreszt minket, és határozottan nem játszik sima és fogatlan mesemondót minden gyermek számára.

Ha irodalomtanár lennék, lehetőséget adnék (idősebb) tanítványaimnak, hogy a könyv elolvasása után mindkét filmet megnézzék. Ezen értelmezések közül melyik áll közelebb Carroll munkájának figyelemre méltó jellegéhez? Az értelmezések közül melyik állt közelebb hozzájuk és miért? Beszélhetnék a két adaptáció közötti különbségekről? Össze tudom hasonlítani a két fő hősnőt, két Alice-t? Befolyásolta-e a forgatás az eredeti történet jelentését? Segített nekik megérteni? És mit jelent számukra?

ANTOIN SZÁN-EXUPÉRY

A gyerekekkel egy teljes hosszúságú adaptációban láthatja, hogyan lehet tovább mozgatni az eredeti irodalmi remekmű referenciáját, hogyan keressük a kereszteződéseket benne a jelenlegi életünkkel. Kicsi herceg. Mark Osborn ezt a talán leghíresebb francia gyermekkönyvet egy kortárs lány történetébe helyezi, aki édesanyja - menedzser - szigorú, részletes világában él. Titokban felfedez egy másik világot, egy el nem ismert, de boldog feltaláló világát, aki hisz az álmában. Neki köszönhetően megismeri Exupéry eredeti történetét Kicsi herceg és szellemében más, saját kalandokat fog fejleszteni.

A kis herceg (Mark Osborn, 2015) - cseh szinkron

Exupéry könyve a felnőtteknek szóló üzenet arról szól, hogy mi valós értéket képvisel az életben. Ebben a filmben konkrét alkalmazást kap egy adott anya és lánya sajátos életében. Ha gyerekekkel olvasott Kicsi herceg, Bizonyára Ön nyitotta meg ezeket a kérdéseket - ismerik-e a közelükben lévő gyerekek valakit, aki hasonlít a bemutatott bolygók lakóira? A könyv nagyon régen íródott, ma a felnőttek más dolgokat tesznek, amelyek az életüket vesztegetik. Le tudják-e írni vagy rajzolni a gyerekek új bolygókat, amelyeken a felnőttek értelmetlen dolgokat végeznek, és így megölik az idejüket?

ROALD DAHL

A nyugati világban talán nincs olyan gyermek, aki ne ismerné a brit (de eredetileg norvég) szerző, Roald Dahl nevét, a 20. századi mesét. Határtalan képzelete másolja a gyermekek szívének titkos vágyait, hangosan megnevezve őket, miközben bátran merül el egyrészt romantikus, másrészt veszélyes, alattomos és kísérteties területeken. Ilyen műanyag a gyermekek fantáziájának skálája.

Dahlát sokan értelmezték a filmbe, de nem minden kísérlet sikerrel jár, és csak néhányat szinkronizálunk az általunk értett nyelvekre. Sok adaptációt játszanak, most megkerüljük őket. Wes Anderson filmje kiemelkedik az animációs filmek közül Fantasztikus Mr. Fox.

Fantasztikus Mr. Fox (Wes Anderson, 2009) - cseh szinkron

Ez nem kizárólag gyerekeknek szóló film, hanem családi történet, egyszerű okból: a családról szól. A főszereplő bonyolult életkorú, bonyolult pszichológiai profilú apa. Ő egy vadállat. Egynél több szülő vagy felnőtt nem szülő ráhangolódhat a középkorú válság, az élet összegzése vagy az elöregedett hajlandó férfiak elmulasztott divatjaira. De a családnak is van gyermeke, és ennek is vannak problémái. Felnő. Az identitást a kapcsolatok, az elvárások és az önreklámozás bonyolult világában keresi. Mindenekelőtt az a tény, hogy ÁLLAT-családról van szó. Vadászott és vadászott állatok. Wes Anderson megragadja Dahl remekműjének rétegződését, elbűvöli sokoldalúságát, megőrzi és aláhúzza humorát, könnyed, intelligens és bájos. Technikai szempontból a film ajánlása csak aláhúzható. Az alkalmazott bábanimáció az első liga első ligája.

Egy másik, Dahl mintájára készült, régebbi és gyakran igazságtalanul figyelmen kívül hagyott filmet szintén bábtechnika dolgoz fel James és egy hatalmas barack. Henry Selllick rendezte, Tim Burton legendás animációinak fő embere. Tim Burton kitalálja és kreatívan megtervezi őket, de a kemény és alapos megvalósítás mindig Sellick vállán állt. Győződjön meg róla, hogy valóban képes bábfilmet készíteni.

James és az óriás őszibarack (Henry Sellick, 1996) - a film cseh szinkronnal jelent meg DVD-n, ingyenesen nem terjeszthető az interneten

Azok számára, akik elolvasták Dahl eredetijét, érdekes lesz figyelni az eredeti kisebb módosításait. Bizonyára elismeri, hogy Dahl könyveinek egyes motívumait nem lehet szó szerint értelmezni, annyira kegyetlenek, hogy a gyerekek ezt szó szerint nem tudják elviselni. Különösen kisebbeknél meg kell ismételni olvasás közben, hogy ez vicc. Roald Dahl nem igazán érti ezt. Végül is a Byvolská v Matilde fogd meg a lányt a zsinóroknál, és dobd mögéjük az iskola udvaráról. Ugyanolyan nehéz elképzelni, hogy egy hatalmas őszibarack megharapja Jákob nagynénjának őszibarackját, és palacsintává bontja. Emészthetetlen a fejletlen elvont gondolkodású gyermekek számára, azaz 7 éves koruk előtt, vagy az autista spektrum zavarban szenvedő gyermekek számára. Henry Sellick azonban csillapítja ezt a túlexponált és tipikus Dahl-erőszakot, ami még a legfiatalabb korosztályok számára is elfogadhatóbbá teszi a történetet. Hacsak természetesen nem fél a pókoktól, férgektől és bogaraktól.

Roald Dahl irodalmi örökségéről a BBC brit köztévé is gondoskodik. 2016-ban két félórás részt készített a könyv történetei alapján Lázadó mondókák. Roald Dahl hat klasszikus mese motívumot parodizál benne, megjegyzem a versekben. A BBC adaptációjának első része farkas motívummal működik Piros sapkák a második pedig arra utal Jack és bab. Fontos tényező ebben az adaptációban Quentin Blake, Dahl könyveinek udvari illusztrátora művészi kéziratának beépítése. Bár a filmeket 3D-s animáció készíti, és Blake egyszerű vonalakkal rajzolja meg illusztrációit, az alakstilizálás átvétele tagadhatatlan.

Linkeket fűzök filmekhez angol változatban, a fordítás (még) nem létezik. Úgy gondolom, hogy a filmek remek anyagok lehetnek az idősebb gyermekek számára, akik angolt tanulnak.

Lázadó mondókák (Jakob Schuh, Jan Lachauer, 2016) - angol változat

Roald Dahl szerelmeseinek még egy üzenet - leghíresebb műveinek adaptációs sorozatát is készíti a Netflix televízió. A bejelentést a 2019-es évre jelentették be. A mai napig nem hallottunk róla, de hisszük, hogy a bejelentett sorozat eljön és nagyszerű lesz.

Roald Dahl Rhymes - Bejelentett animációs sorozat a Netflix-en (eredetileg 2019)

ERIC CARLE

Hogy ne felejtsük el a kicsiket - íme a híres mappa animált adaptációja Egy telhetetlen hernyóról. Ha te és kisgyermeked beleszerettél egy karcsú könyvbe, erős grafikai illusztrációkkal és Eric Carl egyszerű, de bájos szövegével, akkor biztosan örülni fogsz, ha ezt a történetet animálva látod! Kóstolja meg velük a kevéssé ismert nővéreket, Húseničky-t, akiket együtt adtak ki egy öt részes filmgyűjteményben.

A nagyon éhes hernyó/telhetetlen hernyó (Andrew Goff, 1993)

A vegyes kaméleon (Andrew Goff, 1993)

Papa, kérlek, szerezd meg nekem a Holdat (Andrew Goff, 1993)

A nagyon csendes tücsök (Andrew Goff, 1993)

Látok egy dalt (Andrew Goff, 1993)

Merüljünk el most a "vizeinkre". Idézőjelben írok róluk, mert a cseh hagyományról szeretnék beszélni. Gazdag irodalmi hagyományokkal rendelkező (nem csak) nyelvtestvéreink a területükön az animációs mozi kezdetektől fogva gondozzák kincsüket. Például Hermína Týrlová, a cseh animáció úttörője, Ondřej Sekor irodalmi alapon tanulta meg a báb animálását. Ferda Mravec már 1944-ben - és ez csak a sok jövőbeli adaptáció volt ez a mű. Ez azonban csak egy példa a kezdetekre.

ALOIS JIRÁSEK

A cseh irodalmi hagyomány kezdetei, Régi cseh legendák, Jiří Trnka bábművész azonos nevű, immár legendás animációs filmjében dolgozott. Alois Jirásek könyvéből válogatott fejezeteket választ ki monumentális módon, a megfelelő pátosszal és Václav Trojan lenyűgöző zenéjével. Bár ez az ötvenes évek eleji film, tele van tömegjelenetekkel, a kamera előtti effektekkel vagy a zseniális kameramozgásokkal. A mai gyerekek közül sokan természetesen nem értékelik ezeket a tulajdonságokat, mert a filmnyelv fejlődése mérföldekkel előre haladt 70 év alatt, de mégis van értelme kipróbálni. Ismerek olyan gyerekeket, akik Régi cseh legendák elbűvöli őket a légkör és a másság, és miután megnézték őket, örökre eszükbe jutott, hogy ki a Neklan. Csehországban a filmet a hazai operatőrség aranyalapjának tekintik, és a cseh legendák, történeteik és szereplőik ismerete az alapvető oktatási eszközök része.

Régi cseh legendák (a példában Csata Lučanyval) (Jiří Trnka, 1952) - cseh változat

JOSEF ÉS KAREL ČAPKOVCI

A legendás mesék Josef és Karel Čapkovci testvérek voltak. Lehet, hogy azt kérdezi (mint elsőre voltam), miért beszélek mindkét testvérről. Közismert azonban, hogy Károly "a nagy" író, Joseph pedig az volt, aki írt és rajzolt Kutya és macska.

Az igazság az, hogy nemcsak Josef, hanem Karel is több művet írt gyermekeknek. Az alábbiakban animált formában dolgozom fel a feldolgozást - ez egy olyan mesesorozat, amely általában a szakmákról szól (Posta, Doktori, Rabló…). A mesék szerzői, de plasztikusan működnek a klasszikus mesegyűjtemény motívumaival.

Adaptációjukról, amelyet Eduard Hofman rendezett (emlékezhet a játékfilmjére) A világ teremtése), érdekes a filmzene előtérbe kerülése. Az eredeti irodalmi szöveget alkotó kommentár kulcsfontosságú szerepet játszik a film fejlődésében. Hőger Karel beszélt. Az 1960-as évek eleji adaptációkban viszonylag rugalmatlan animációt látunk, de a kimondott szó rendkívül művelt, mind az irodalom, mind az ismételhetetlen szavalat szempontjából. Ha nem is olvassák az irodalmi szöveget, a gyerekek közvetlenül a fülükbe kapják. Karel Čapek animációs meséinek másik érdekes vonása, hogy művészük Josef testvér volt.

Kutyamese (Eduard Hofman, 1959) - cseh változat

Postai mese (Eduard Hofman, 1961) - cseh változat