Az agyi bénulás olyan rendellenesség, amely sokféleképpen érintheti a beteget, és a tünetek típusa és súlyossága az agykárosodás mértékétől függően változik.
Emiatt két DMO-val rendelkező embernek nem lesz pontosan ugyanaz a körülménye. Az esetek közötti alapvető egyezések azonban lehetővé teszik számunkra, hogy több azonosítható típusra oszthassuk őket.
Annak megértésével, hogy milyen típusú DMO-val rendelkezik gyermeke, jobban megértheti a rendelkezésre álló kezelési lehetőségeket. Ne feledje azonban, hogy lehetséges többféle DMO, amelyek befolyásolják a tüneteket és a kezelést.
Spasztikus agyi bénulás
A leggyakoribb típus a spasztikus agyi bénulás, amely a DMO-ban szenvedő betegek több mint 70 százalékát érinti. Ezt a típust magas vérnyomás vagy megnövekedett izomtónus és merev izmok jellemzik.
A spasztikusságú embereknek lehetnek izmaik, amelyek nem tudnak ellazulni, ami merev ízületekhez vezet. Ha a beteg tud járni, akkor rendellenes járást mutathat. Az étkezési és beszélgetési problémák szintén gyakoriak.
A spasztikus vagy piramisos agyi bénulás tovább jellemezhető azzal, hogy a test mely részei érintettek.
SPASZTIKUS NÉPÉSZET
Ez a legkomolyabb típusú spasztikus agyi bénulás. Jelentős agykárosodás okozza, és az egész testet érinti. Spasztikus quadriplegia-ban szenvedő betegeknél mind a négy végtagban magas vérnyomás jelentkezik, megakadályozva őket a járásban vagy a válluk és a karjuk hatékony használatában.
A betegeknek problémája lehet a következőkkel is:
- evéssel
- nyeléssel
- beszél
A rohamok gyakoriak az ilyen típusú DMO-val rendelkező embereknél. A kognitív rendellenességek gyakoriak az agykárosodás mértéke miatt is.
SPASTIC DIPLEGY
A spasztikus agyi bénulás egyéb, kevésbé súlyos esetei lehetnek diplegikusak, főleg a lábakat vagy a hemiplegicákat érintik, a test csak az egyik oldalán érinthetik a végtagokat.
Athetoid agyi bénulás
Diszkinetikus vagy disztonikus DMO-nak is nevezik, az atetoid agyi bénulás az összes DMO-beteg 10-20 százalékát teszi ki. Leggyakrabban ellenőrizhetetlen mozgások jellemzik. Néhány gyakori tünet:
- A test lassú kanyargása
- Tompa mozgások a végtagokban
- Nehézség tartani a fejét
- Nyelési és evési nehézségek
Az atetoid agyi bénulás gyakran jobban befolyásolja a felső végtagokat és a nyakat, mint az alsó testet. Gyakran nem fordul elő kognitív károsodás esetén, de a betegek megpróbálhatnak beszélgetni és enni.
Ataxiás agyi bénulás
Az agyi bénulás legkevesebb típusa, az ataxiás DMO a betegek körülbelül 5-10 százalékát érinti. Az elnevezés az "ataxia" törzsszóból származik, ami "koordinálatlan", amely leírja az ilyen típusú DMO-val kapcsolatos egyensúlyi és koordinációs problémákat.
Az ataxiás DMO-k leggyakoribb tünetei a következők:
- Az irányítható mozgások koordinálásának nehézségei
- A testtartás és az egyensúly problémái
- Birkózás kognitív funkcióval
- Nyelvi képességek
Az ataxiás agyi bénulásban szenvedők reszketést érezhetnek, amikor önként akarnak mozogni. Bizonytalan a járása és nehézségei lehetnek minden olyan feladatnál, amely finom motorikus készségeket igényel, különösen a kézben és az ujjakban.
Az ataxis DMO-t gyakran később diagnosztizálják az életben, mint más típusokat, általában 18 hónapos kor után.
Vegyes agyi bénulás
Mivel az agyi bénulás különböző formáit az agy különböző területein bekövetkező sérülések okozzák, és többszörös agyi sérülések is előfordulhatnak, egyes betegeknél több típusú DMO is van.
A DMO vegyes eseteiben egynél több típusú tünet jelentkezik. Például a beteg némelyikének izomzata hipertóniás lehet, míg más izomcsoportok hipotóniásak.
A tünetek leggyakoribb keveréke az atetoid (csavarodás) és a spasztikus tünetek keveréke. A leggyakoribbak a tünetek atetoid és ataxis kombinációi. A kevert spasztikus és athetoid DMO-ban szenvedő betegeknél rendszeresen merev izmok jelentkezhetnek, amelyek önkéntelen mozgásokkal járnak.
A vegyes agyi bénulás az összes CP-eset 10 százalékát teszi ki.
A HELYSZÍN SÚLYOSSÁGA
Az előforduló tünetek típusa mellett az agyi bénulás a tünetek súlyossága szerint is osztályozható. A legtöbb DMO-eset legalább bizonyos mértékű bénuláshoz vezet, és a bénulás súlyossága, valamint a testben való elterjedése személyenként eltérő lehet. A csoportok a következők:
- Monoplegia: Csak egy végtagot vagy a test egy részét érinti
- Diplegia/paraplegia: A test két részét érintik, gyakran mindkét lábát
- Hemiplegia: A test jobb vagy bal oldalán lévő összes végtagot érinti
- Kettős hemiplegia: Mind a négy végtagot érinti
- Quadruplegia: Az egész testet érinti, beleértve a nyakat és a törzset is
A szélesebb bénulás a veszélyes mellékhatások, például a tüdőgyulladás nagyobb kockázatával jár, valamint megnövekszik az együtt előforduló állapotok, például kognitív károsodás és epilepszia valószínűsége.