• polgári jog
  • Üzleti jog
  • pénzügyi törvény
  • közigazgatási jog
  • Munkatörvény
  • bűnügyi törvény
  • Európai jog
  • egyéb jogi osztályok

Bár az Európai Unió jogának egyetlen alapelve sem tiltja önmagában az elhízás alapján történő megkülönböztetést, az elhízás a „fogyatékosság” fogalmába tartozik, ha bizonyos feltételek mellett megakadályozza az érintett személyt abban, hogy teljes mértékben és hatékonyan, egyenlő alapon vegyen részt a szakmai életben. más munkásokkal.

elhízás

Az egyenlő bánásmód elvének támogatása érdekében egy uniós irányelv [1] általános keretet hoz létre a foglalkoztatásban és a foglalkozásban való hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemhez. Ezen irányelv értelmében tilos a vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés a foglalkoztatásban.

Karsten Kaltoft 15 évig dolgozott a Billundnál (Dánia), mint hivatásos gondozó. Ennek a tevékenységnek a részeként gondozta házában a gyerekeket. 2010. november 22-én az önkormányzat megszüntette vele a munkaviszonyt. Noha az elbocsátást a gondozandó gyermekek számának csökkenése indokolta, az önkormányzat nem indokolta meg Kaltoft úr választásának okait. Pályafutása során Mr. Kaltoft elhízott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint. Noha Kaltoft úr elhízásával egy elbocsátási tárgyaláson foglalkoztak, a felek nem értenek egyet a kérdés megvitatásának módjában. Az önkormányzat tagadja, hogy az elhízás része Kaltoft úr szabadon bocsátásának. A Fag og Arbejde (FOA) úr, a Kaltoft nevében eljáró szakszervezet úgy véli, hogy az elbocsátás az elhízás miatti jogellenes megkülönböztetésen alapult, ezért keresetet indított egy dán bíróság előtt e megkülönböztetés és kártérítés megállapítására.

A kérelem elbírálásakor a dániai Kolding bírósága (Retten i Kolding) arra kérte a Bíróságot, hogy tisztázza, vajon az uniós jog önmagában tiltja-e az elhízás miatti megkülönböztetést. Alternatívaként azt kérdezi, hogy az elhízás fogyatékosságnak minősülhet-e, és ezért tartozik-e az irányelv hatálya alá.

Ítéletében a Bíróság elöljáróban kijelentette, hogy a megkülönböztetésmentesség általános elve olyan alapjog, amely az uniós jog általános elveinek részét képezi. Ez az elv tehát kötelező azokra a tagállamokra, ahol a nemzeti helyzet az uniós jog hatálya alá tartozik.

E tekintetben a Bíróság rámutat, hogy a szerződések és a másodlagos uniós jog egyetlen rendelkezése sem tiltja az elhízáson alapuló megkülönböztetést önmagában. Különösen a foglalkoztatásról szóló egyenlőségről szóló irányelv nem említi az elhízást a megkülönböztetés alapjaként, és nem célszerű ezen irányelv hatályát kiterjeszteni a kimerítően felsorolt ​​okokon alapuló hátrányos megkülönböztetés típusain túl. Ezenkívül az Európai Unió Alapjogi Chartája sem alkalmazható ilyen helyzetben.

A jelen esetben a Bíróság megállapítja, hogy az iratok nem tartalmaznak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az állítólag elhízás miatti elbocsátás önmagában az uniós jog hatálya alá tartozik.

A Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a foglalkoztatás és a munkavégzés területén az uniós jog nem rögzíti az elhízáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elvét.

Ami azt a kérdést illeti, hogy az elhízás az irányelv értelmében vett „fogyatékosságnak” minősül-e, a Bíróság emlékeztet arra, hogy annak célja a foglalkoztatás és a munkavégzés általános keretének létrehozása a diszkrimináció leküzdése érdekében az irányelvben meghatározott egyik alapon, beleértve: fogyatékosságot is.

Az irányelv értelmében a „fogyatékosság” fogalmát olyan korlátozásként kell érteni, amely különösen hosszú távú testi, szellemi vagy szellemi fogyatékosságból ered, amely különböző akadályokkal kombinálva megakadályozhatja az érintett személyt abban, hogy teljes mértékben és hatékonyan részt vegyen a szakmai életben. más munkavállalókkal egyenlő alapon. A Bíróság hangsúlyozza, hogy ezt a fogalmat úgy kell értelmezni, hogy nemcsak a jövedelmező tevékenység folytatásának lehetetlenségére utal, hanem az ilyen tevékenység folytatásának nehézségére is. Az irányelv célja az egyenlő bánásmód alkalmazása és különösen annak biztosítása, hogy a fogyatékkal élő személyek hozzáférhessenek munkához vagy annak gyakorlásához. Ezenkívül, ha a fogyatékosság eredete releváns lenne az irányelv alkalmazása szempontjából, az ellentétes lenne az irányelv céljával.

Ezenkívül a Bíróság megállapítja, hogy a „fogyatékosság” meghatározása megelőzi a megfelelő alkalmazkodási intézkedések azonosítását és értékelését, amelyeket az irányelv előírja a munkaadók számára, hogy adott esetben minden egyes helyzetben bevezessék a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését, részt venni a foglalkoztatásban vagy abban (kivéve, ha az ilyen intézkedések aránytalan terhet jelentenek a munkáltató számára). Ennélfogva pusztán az a tény, hogy nem hajtottak végre ilyen alkalmazkodási intézkedéseket Kaltoft úrral kapcsolatban, nem elegendő annak megállapításához, hogy az irányelv értelmében nem tekinthető fogyatékossággal élő személynek.

Ezen okokból a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy amennyiben a munkavállaló elhízási helyzete adott körülmények között korlátozást jelent, különösen fizikai, szellemi vagy szellemi fogyatékosságból eredően, amely különféle akadályokkal együtt megakadályozhatja az adott személy teljes és hatékony részvételét a szakmai életben más munkavállalók, és ha ez a korlátozás hosszú távú, akkor egy ilyen helyzet az irányelv értelmében a "fogyatékosság" fogalmába tartozik. Ez különösen akkor állna fenn, ha a munkavállaló elhízása megakadályozná ezt a részvételt a csökkent mozgásképesség vagy olyan kóros tünetek előfordulása miatt, amelyek lehetetlenné teszik a személy számára a munka elvégzését, vagy amelyek megnehezítik a jövedelmező tevékenység végzését.

A nemzeti bíróság feladata annak eldöntése, hogy Kaltoft úr elhízása a „fogyatékosság” fogalmába tartozik-e.

__________________________________
[1] A Tanács 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelve az egyenlő bánásmód a foglalkoztatásban és a foglalkozásban általános keretének létrehozásáról (HL 2000. L 303., 16. o .; Mim. Vyd. 05/004., 79. o.).

Forrás:
Az Európai Unió Bírósága - Sajtóközlemények
Nem hivatalos dokumentum médiahasználatra, nem kötelező a Bíróságra.
C-354/13. Sz. Ügyben hozott ítélet
Fag og Arbejde (FOA), Karsten Kaltoft/Kommunernes Landsforening (KL) nevében eljárva, Billund Kommune nevében eljárva
Az ítélet teljes szövegét az ítélet kihirdetésének napján a CURIA honlapján teszik közzé.