2012.03.07 (16:00)
1980-ig az OECD tagországaiban csak minden tíz ember elhízott. Ma a világ legfejlettebb országait összefogó szervezet lakosságának több mint fele elhízott vagy túlsúlyos.
Az előzetes számítások szerint ez a részarány 2020-ra kétharmadára növekedhet. Az OECD statisztikái szerint az államok akár 25 százalékkal többet költenek az egészségügyre.
Ezen okok miatt több kormány úgy döntött, hogy jelentős lépéseket tesz a túlsúlyos járvány leküzdése érdekében. Az egyik az, hogy adót vetnek ki a magas zsír- vagy cukortartalmú gyorsételekre. Az adók más intézkedésekkel együtt javíthatják az egészséget az étkezési szokások megváltoztatásával. Dánia tehát adót vezetett be a "zsíros ételekre", amelyek több mint 2,3 százalék telített zsírt tartalmaznak. A fogyasztónak 16 dán koronát (kb. 2,15 euró) kell fizetnie kilogrammonként, ami a vaj árát 30 százalékkal, a zacskó zacskóját pedig nyolc százalékkal emeli. Koppenhága 25 százalékos jövedéki adót vezetett be a csokoládéra, a jégkrémre, az édesített italokra és az édességekre is.
Magyarország, amely a cukor, só vagy koffein tartalmú kiválasztott ételeket adóztatja, ugyanebben az irányban haladt. Ez azonban csak azokat érinti, akik számára van egészségesebb alternatíva. A finn kormány külön adót vetett ki a süteményekre és a kekszekre is, de a közönséges sütemények továbbra is mentesek voltak. Az édesített üdítők jövedéki adója, amely 67 százalékkal emelkedett, sem kerülte el az emelést. Hasonló intézkedést tett Franciaország, ha hektoliterenként 7,6 euró "cukoradót" vezetett be. Több ország, köztük Belgium, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Olaszország ugyanazt az utat tárgyalja.
Az egészségtelen ételek fogyasztásának csökkenésére és az elhízás növekedésének minimális lassulására vonatkozó várakozások mellett az ilyen adók a költségvetési konszolidáció idején is érdekes bevételi tételt jelentenek az állami költségvetésekben. A dánok évi 200 millió eurót ígérnek ilyen adókból, Budapest 70 millió eurót és a "gall kakas" országa 280 millió további bevételt. Ezeket fel lehet használni az elhízás okozta betegségek kezelésére vagy az egészséges életmódot népszerűsítő programokra is.
Az ilyen adók bevezetésének kockázata az, hogy a fogyasztók jobban csökkenthetik az egészséges élelmiszerek fogyasztását, hogy megengedhessék maguknak, hogy fizetjenek a drágább egészségtelen termékekért. A helytelen adómegállapítás másik kockázata, hogy az emberek ugyanolyan egészségtelen helyetteseket keresnek, amelyeket az adó nem érint. Lehetséges az is, hogy a túl zsíros vagy édes ételek iránti kereslet rugalmassága alacsony lesz, és a magasabb árak nem csökkentik fogyasztásukat.
Egészségtől vagy az állami költségvetéstől függetlenül azonban mindenképpen érdemes nem elhízni. Az OECD szerint az ebben a betegségben szenvedők átlagosan 18 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a normál testsúlyúak.