Évente több mint 2600 új, emlőrák diagnózissal rendelkező beteg érkezik Szlovákiába. Körülbelül 1,7 millió nőről van szó világszerte.
Nemrég ért véget az emlőrák elleni küzdelem hónapja.
Arra kellett emlékeztetnie a nyilvánosságot, hogy itt van a betegség, tájékoztatnia kell róla, és tisztelettel, de túlzott félelem nélkül kell hozzá közelednie. Úgy, hogy a betegség következtében elhunytak száma tovább csökken.
Az orvostudomány nagy előrelépést mutat a diagnózis és a kezelés terén, és meghatározta a megelőzési lehetőségeket is. Az új ismeretek felhasználása azonban csak a tájékozott nyilvánossággal együttműködve lehetséges.
Nem halálos ítélet
Az emlőrák diagnózisa nem halálos ítélet. A korai stádiumban diagnosztizált betegek csaknem száz százaléka 5 éves korig él.
Évente több mint 2600 új, ezzel a diagnózissal rendelkező beteget adnak Szlovákiába. Körülbelül 1,7 millió nőről van szó világszerte, jelentős földrajzi különbségek vannak az egyes országok között.
Míg az Egyesült Államokban az emlőrák minden nyolcadik nőt érint, nálunk tizenkettőt. (Ha összeadjuk a lakosság számát, akkor az Egyesült Államokban több mint 90 eset fordul elő 100 000 nőre, hazánkban valamivel több, mint 60 eset 100 000 nőre).
Úgy tűnik, hogy ezek a különbségek inkább az életmódnak, mint az etnikumnak köszönhetők. Már a nők alacsony generációja, akik az Egyesült Államokba vándorolnak olyan országokból, ahol a betegség előfordulási gyakorisága alacsony, például Kínából vagy Japánból, utoléri az amerikai nőket a betegség előfordulásában.
Örökletes és külső tényezők
Az emlőrák kiváltó mechanizmusa még nem ismert. Számos tényezőről tudunk azonban, amelyek növelik a betegség kockázatát.
Ide tartoznak az örökletes tényezők. A két BRCA 1 és BRCA 2 gén kulcsszerepe az emlőrák kialakulásában egyértelműen megállapított. A rák kockázata az egész életen át legfeljebb 80 százalék a BRCA 1 mutációk esetében, és körülbelül 40 százalék a BRCA 2 esetében. Angelina Jolie színésznő éppen ezért kétoldalú mell amputáción esett át.
A veleszületett genetikai változások körülbelül tíz százalékban felelősek a betegség kialakulásáért. Olyan családokban fordulnak elő, ahol a beteg mellett legalább két emlőrákos esetet diagnosztizáltak az első fokú vér szerinti rokonoknál.
A külső tényezők is szerepet játszanak, ezek fontosabbak, mint a genetikai veleszületett tényezők. Több szakértő szerint ők felelősek az új betegségek több mint negyven százalékáért. Legtöbbjüket befolyásolni lehet. Ez a tudás a felelősség egy részét az egészséges lakosság vállára tereli.
Új korszak a rákkezelésben? Miért van jobb idő az onkológiában
Fizikai aktivitás, diéta vagy dohányzás
A lehetséges kockázati tényezők hosszú listájából néhány legfontosabbra összpontosítunk, amelyek viszonylag könnyen befolyásolhatók.
Elsőként a fizikai aktivitást kell megemlíteni. Az elmúlt évek tizenhét tanulmányának összefoglalása szerint a fizikai aktivitás hiánya okozza az új betegségek tizenöt százalékát. Még egy ok arra, hogy többet kezdjünk mozogni.
Az étrend bizonyíthatóan felelős a kockázat 10 százalékos növekedéséért. Az elhízás szerepét nagyon nehéz felmérni. De a fizikai aktivitás, az étrend és az elhízás együttesen harminc százalékot vizsgál.
Az alkohol jelentősen növeli a kockázatot. Heti három alkoholos ital akár tizenöt százalékkal. A dohányzás sokkal kisebb szerepet játszik az emlőrákban, mint más rákos megbetegedésekben, hatása öt százalékos.
Mamográfia és önvizsgálat
A mammográfia iránti kezdeti lelkesedés után a kritikus hangok szaporodnak, megkérdőjelezve annak jelentőségét. A kritikusok rámutatnak arra, hogy számos határon átnyúló rosszindulatú daganatot elfognak, amelyek még kezelésre sem szorulhatnak. Vitatkoznak a betegek pénzügyi költségeiről és a stresszhez kapcsolódó stresszről.
Néhány fejlett ország még a rutin mammográfiától is eláll. Ennek ellenére ennek a vizsgálatnak a pozitívumait a negatívumok dominálják, és ezért továbbra is igaz, hogy a modern technológiával helyesen alkalmazott mammográfia életeket ment. A legújabb eszközök akár negyven százalékkal hatékonyabbak, mint az idősebbek, és csökkentett sugárzási dózissal is rendelkeznek.
Tegyük hozzá, hogy az évek óta bizonyított és elvégzett önvizsgálat életet is menthet. Az önvizsgálat semmiképpen sem helyettesíti a mammográfiát, de fontos kiegészítője lehet annak.
Mit kellene tennem?
Mellrákom van, mit tegyek? Először is, ne essen pánikba. Ezt könnyű megmondani. Meg kell ismételni, hogy a betegség már nem halálos ítélet. Ezzel szemben a korai stádiumú emlőrákban szenvedő nők döntő többsége (csaknem száz százaléka) öt évet él át, és nyolcvan százaléka tíz évre számíthat.
A beteg első kérdése a következő legyen: ebbe a kategóriába tartozom? Valószínűleg igen. Az újonnan észlelt daganatok ritkán rendelkeznek távoli áttétekkel a diagnózis idején.
A daganateltávolítás és a mellmegőrzés ugyanolyan hatékony, mint az amputáció. Elmúltak azok az idők, amikor a mell amputálása magától értetődő volt. A daganat eltávolítása a mell megőrzése mellett ugyanazokat az eredményeket éri el, mint az amputáció. A sebész csak akkor javasolja az egész emlő amputálását, ha a daganat nagy vagy olyan tárolás alatt áll, hogy korlátozott műtét nem lehetséges.
Mellrák alcsoportok
A betegség stádiumát vagy progresszióját három paraméter határozza meg: a tumor mérete centiméterben, a csomópont érintettsége és a távoli áttétek jelenléte.
Ma már tudjuk, hogy az emlőrák olyan betegségek csoportja, amelyek különböznek genetikai összetételükben, fehérjereceptoraikban és terjedési módjukban. Az alcsoportokba bontás segít dönteni a legmegfelelőbb kezelésről és tisztázni a betegség prognózisát.
A legnagyobb alcsoport pozitív ösztrogén és progeszteron hormon receptorokkal rendelkező tumorokból áll. Ezek a rosszindulatú sejtek leginkább hasonlítanak a normál sejtekhez, lassabban növekednek és reagálnak a hormonterápiára. Ebben az alcsoportban a genetikai teszteket egyre inkább használják a szükséges prognózis és kezelés további finomítására.
Az USA-ban végzett genetikai tesztek 21 gén értékelésén alapulnak, Európában ez 70 gén. A vizsgálati eredmények összehasonlíthatók, és a hormonális kezeléssel járó betegség kiújulásának valószínűségének százalékában vannak kifejezve kemoterápia alkalmazása nélkül.
Tízből hét-kilenc rákot külső tényezők okoznak
A második alcsoportot a mutált névadó gén miatt megemelkedett HER-2 fehérje jelenléte jellemzi. A HER-2 fehérje olyan hajtó tényező, amely serkenti a rosszindulatú sejtek gyors megosztódását. A csoport daganatai gyorsabban nőnek és agresszívebbek. Hatékony gyógyszerünk van ellenük: a HER-2 fehérje elleni antitestek. Kemoterápiával kombinálva a kezelés nagyon hatékony.
A harmadik csoportba azok a sejtek tartoznak, amelyek nem tartalmaznak sem hormonreceptorokat, sem HER-2 fehérjét. Hármas-negatív daganatok. Ez a csoport sokféle, és a betegség legagresszívebb altípusát képviseli. Az ilyen típusú daganatok kezelése eddig a legkevésbé definiált, és intenzív kutatások tárgyát képezi.
A kezelés előrehaladása
A szisztémás kezeléssel vagy kemoterápiával, a hormonális vagy célzott kezeléssel kapcsolatos, úgyszólván testre szabott kezeléssel kapcsolatos döntéseket a betegség stádiuma és altípusa határozza meg.
Az előrelépés az, hogy már legalább részben megnézhetjük a tumor genetikai felépítését és megjósolhatjuk, hogy ki és milyen kezelésre reagál rá. Alapvető változás az új, hatékonyabb gyógyszerek folyamatosan bővülő repertoárja, a daganatsejtek metabolikus folyamatában meghatározott, pontosan célzott beavatkozással.
Fontos, hogy ezeknek a gyógyszereknek lényegesen kevesebb mellékhatása van. A régebbi kezelések - például kemoterápia, hormonális manipuláció vagy sugárterápia - kombinációja a modern, testre szabott gyógyszerekkel jelentősen javította a kezelés hatékonyságát. Bizonyos esetekben akár megduplázódik.
A laboratóriumi kutatások előrehaladását tekintve elmondhatjuk, hogy a közeljövő további áttörő változásokat ígér a rák kezelésében. És nemcsak a mell.