Közép- és Kelet-Európa 2017. október 23 (HSP/Fotó: TASR/AP/Pavel Golovkin)
Amikor a kis államok egyesülnek, nézeteik érvénybe lépnek. Közép- és Kelet-Európában egyre több olyan hang hangzik el, amely az Oroszországgal kapcsolatos európai politika megváltoztatását kéri.
A Stratégiai Kultúra portál az Európai Unió egyes tagállamaira összpontosított, amelyek Oroszországhoz való hozzáállás megváltoztatását szorgalmazzák. A cikkben Alex Gorka író megemlítette Andrej Daneket, Miloš Zeman-t és Andrej Babiš-t is.
Kersti Kaljulaid észt elnök a BBC-nek adott interjúban kijelentette, hogy a Nyugat és Oroszország közötti kapcsolatoknak minden létező nézeteltérés ellenére javulniuk kell, azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvát nem tartja ellenségnek.
"Észtország mindig is erős szószólója volt az Oroszországgal szembeni kemény álláspontnak, most úgy tűnik, hogy enyhíti álláspontját" - mondja Gorka.
A cikkben megemlítette Andrej Daneket, a Szlovák Köztársaság parlamentjének elnökét is, aki az Interparlamentáris Unió szentpétervári 137. ülésszakán (október 14-18.) Beszélt a kölcsönös kapcsolatokról. A Szlovák Köztársaság parlamenti elnöke hangsúlyozta, hogy a folyamatos szankciók ellenére a gazdasági kapcsolatok fennmaradnak Nyugat és Oroszország között.
Gorka megjegyezte, hogy Danko megemlítette a "szláv nemzetek közötti különleges kapcsolat" létét is. Szentpétervári látogatása során Danko hangsúlyozta "fontos kulturális kapcsolatokat és az orosz nyelv oktatásának szükségességét a szlovák iskolákban".
A szerző példaként említette Ausztriát is, ahol az Osztrák Néppárt (ÖVP) lett az osztrák parlamenti választás 2017. október 15-én. A nyertes Sebastian Kurz, aki igyekszik normalizálni az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat, ideértve az uniós szankciók enyhítését vagy feloldását.
A cikk megemlíti Csehországot is. Gorka hangsúlyozta, hogy Milos Zeman elnök, az Oroszországgal fenntartott baráti kapcsolatokat szorgalmazó politikus azt mondta, hogy ha az IGEN nyer, akkor Babisát nevezi ki miniszterelnöknek. Babiš pedig megnyerte a parlamenti választásokat, így várható a Cseh Köztársaság Oroszországhoz való hozzáállásának változása. Milos Zeman október 10-e előtti beszédében hatástalannak ítélte a szankciókat, és Oroszország újraegyesítése a Krimmel "visszafordíthatatlan".
Magyarország esetében minden világos. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mindig is határozottan nem értett egyet az Oroszország elleni EU-politikával. Augusztus végén a magyar vezető díszvendégként fogadta Budapesten Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Amikor Donald Trump amerikai elnök megígérte, hogy júliusban cseppfolyósított földgázt szállít Közép- és Kelet-Európába, Peter Szijjarto magyar külügyminiszter megállapodást írt alá az orosz Gazprommal. Az EU-tagság ellenére Budapestnek szoros gazdasági kapcsolatai vannak Moszkvával.
Horvátország és Szlovénia jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, és a szankciók enyhítésére szólít fel.
Lengyelország az egyetlen ország Közép- és Kelet-Európában, amely keményen harcol Oroszország ellen.
"Világos az a vágy, hogy normalizálják az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat. Kelet-Európában kialakul az oroszbarát öv, mert a szankciók a szögesdrótnál jobban károsítják a keleti régió országait "- mondta Gorka.
"A tendencia egyértelmű. Az orosz szankciók a régióban egyre népszerűtlenebbek. Ez a folyamat egyre nagyobb lendületet vesz fel, mert a szankcióintézkedések ellentétesek a közép- és kelet-európai országok nemzeti érdekeivel "- fejezi be Alex Gorka.
- Németországban egyre több gyermek fullad, mert szüleik mobiltelefont néznek
- A verseny csúcspontja Ez a jelölt súlyának felét le akarja veszíteni Markíza Domától Extrém átalakulásokkal
- A kassai régióban 469 jelölt szeretne képviselő lenni a választásokon - Dobré noviny
- Májápolás - mert a máj nem fáj
- Tippek a fürdőszoba elkészítéséhez Próbálj ki kevesebb dolgot, élvezni fogod