Az alapfokú oktatási intézmények szervezése
A felvételi követelmények és az óvodai létesítmény kiválasztása
Az óvodáskorú gyermekek szüleinek lehetőségük van óvodát választani gyermekük számára. A szülők döntő többsége lakóhelyén vagy a lehető legközelebb választja az óvodát.
Azon szülők száma, akik az óvodát annak fókusza, profilja, a biztosított iskolai oktatási program minősége és az alatt választják.
Nincsenek ún tankerületek (mint az általános iskolák esetében), azaz. Az óvodákat településeken és városokban hozzák létre a Szlovák Köztársaság egész területén.
A gyermekek óvodába történő felvétele teljes mértékben az óvoda igazgatójának hatáskörébe tartozik.
Általános szabály, hogy három és hat éves kor közötti gyermeket felvesznek az óvodai óvodai nevelésbe; kivételesen kétéves kortól gyermek fogadható el.
Kétéves kor után gyermekek felvehetők az óvodába, ha az óvodákban van szabad kapacitás, és megfelelő anyagi, személyi és térbeli feltételek jönnek létre.
A sajátos nevelési igényű gyermekeket az óvodába is felveszik, ha megfelelő személyi, térbeli, tárgyi és technikai feltételek jönnek létre.
Az óvodai nevelés elsőbbséget élvez annak a gyermeknek, aki elvégezte:
- ötödik életév,
- hatodik életévüket betöltött személyek, akiknél a kötelező iskolalátogatás megkezdését elhalasztották, vagy akik esetében a kötelező iskolalátogatást további.
A gyermekek óvodai felvételének egyéb feltételei, amelyeket az óvoda igazgatója határoz meg, nem lehetnek diszkriminatívak és korlátozhatják a gyermekek vagy szüleik jogait.
Az óvodák nem írhatják elő feltételként a gyermek örökbefogadását, pl. mindkét szülő foglalkoztatása vagy az önkormányzat állandó lakhelye. Megállapíthatják azonban, hogy pl. a gyermekek óvodai felvétele iránti fokozott érdeklődés esetén elsőbbséget élveznek az adott önkormányzatból vagy helységből származó gyermekek felvétele; alkalmazott szülők gyermekei stb.
A gyermekek egymás után 1, 2, 3 vagy akár 4 évig járhatnak óvodába.
A gyermekeket az óvodába a szülő írásbeli kérelme alapján veszik fel, amelyet az óvoda igazgatójának nyújtanak be a gyermek és serdülők háziorvosától a gyermek egészségi állapotáról szóló igazolással együtt, amely tartalmazza a kötelező nyilatkozatot is. oltás. Az a tény azonban, hogy a gyermeket nem oltották be, nem lehet és nem lehet oka annak, hogy a gyermeket nem veszik be óvodába.
Sajátos nevelési igényű gyermek esetén a szülő a kérelem és a gyermek egészségi állapotának megerősítése mellett benyújtja a vonatkozó oktatási tanácsadó és megelőző intézet nyilatkozatát. Érzékszervi és testi fogyatékossággal élő gyermek esetén a szülő a kérelemhez csatolja az érintett szakember nyilatkozatát is.
Az óvoda igazgatója befogadja a gyógyintézet óvodájába a kezelést, orvosi vagy gyógykezelést megkezdő gyermeket kezelőorvosának írásbeli ajánlása alapján.
A következő tanévre szóló pályázat benyújtásának helyét és idejét az óvoda igazgatója az alapítóval egyetértésben az óvoda épületében és egy másik, nyilvánosan elérhető helyen teszi közzé. Az igazgató a hellyel és dátummal együtt közzéteszi a gyermekek óvodai felvételének feltételeit is.
A gyermekeket folyamatosan vagy a következő tanévre veszik fel az óvodába. A gyermekek felvétele folyamatosan történik, ha van szabad kapacitás az óvodában.
A valóságban a gyermekek óvodába történő felvételére vonatkozó kérelmeket a következő tanévtől kezdve csak a gyermekek általános iskolába történő beiratkozása után, azaz általában május 1. és 31. között nyújtják be.
A gyermek óvodába történő felvételéről szóló határozatban az óvoda igazgatója meghatározhatja a gyermek alkalmazkodási vagy diagnosztikai tartózkodását, amely nem lehet hosszabb három hónapnál.
A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodájában, egy speciális óvodában a gyermek diagnosztikai tartózkodása meghaladhatja a három hónapot, de nem haladhatja meg az egy évet.
Alkalmazkodási tartózkodás a szocializáció megkönnyítésére szolgál a gyermekcsoportban. Az adaptációs tartózkodás ideje alatt a szülő fokozatosan egy órára, kettőre és legfeljebb négy órára hozza az óvodát, együttműködik a pedagógiai személyzettel, és miután a gyermeket átvette az óvodából, megfelelő gondozást nyújt a gyermek számára.
Ha a gyermek alkalmazkodik az óvodában, a szülővel és az igazgatóval egyetértésben a megbeszélt időpontban rendszeresen járhat óvodába. A gyermek csökkent alkalmazkodóképessége esetén az igazgató a szülővel folytatott konzultációt követően írásbeli kérelme alapján dönthet úgy, hogy a gyermek óvodai látogatását egyeztetett időtartamra felfüggeszti.
RÓL RŐL diagnosztikai tartózkodás fogyatékossággal élő gyermekekről beszélünk. A diagnosztikus tartózkodásnak arra is szolgálnia kell, hogy kiderüljön: egy adott gyermek nevelése és oktatása megvalósítható-e integrált gyermek neveléseként és neveléseként egy rendes osztályban, vagy pedig nevelés és oktatás speciális osztályban, ill. egy speciális óvodában.
Legfeljebb két sajátos nevelési igényű gyermek vehet fel egy rendes osztályba (nem speciális, amelyet csak sajátos nevelési igényű gyermekek számára állítanak fel), nevezetesen:
- szellemi, érzékszervi vagy fizikai fogyatékkal élő gyermekek,
- csökkent kommunikációs képességű gyermekek,
- magatartási zavarokkal küzdő gyermekek,
- autizmussal (a továbbiakban: fogyatékossággal élő gyermek),
Az osztályban a gyermekek maximális számát két gyermek csökkentheti minden fogyatékossággal élő gyermek után.
Az azonos típusú fogyatékossággal élő gyermekeket általában speciális óvodai osztályba veszik fel.
Gyermek speciális osztályba csak a törvényes képviselő és a létesítmény képviselőjének tájékozott beleegyezésével vehető fel, miután az oktatási tanácsadás és a megelőzés iskolai intézményében végzett diagnosztikai vizsgálatokat végeztek sajátos nevelési igényeik azonosítására.
Ha a gyermeket az óvodába kapacitáshiány miatt nem veszik fel, akkor mindegyiket jogi képviselő van annak lehetősége, hogy felkérjék az óvoda igazgatóját, hogy vizsgálja felül a gyermek el nem fogadására vonatkozó döntését óvodába. Az igazgató vagy megerősíti az el nem fogadásával kapcsolatos döntését, vagy elfogadásra változtatja pl. miatt, hogy az óvodába felvett gyermek törvényes képviselője időközben bejelenti pl. hogy a gyermeket felvették egy másik óvodába, ahova szintén ellátogat.
A csoport nagysága és a gyermekek/alkalmazottak aránya
Az óvoda osztályokra oszlik. Egy óvodában 1 vagy több osztály lehet. Az osztályokat korhomogénnek vagy korheterogénnek nevezik.
A legtöbb gyermek egy óvodai osztályban félnapos és teljes munkaidős neveléssel és oktatással rendelkezik:
- 20 az osztályban három-négy éves gyermekek számára,
- 21 az osztályban négy-öt éves korosztály számára,
- 22 osztály az öt-hat éves gyermekek számára,
- 21 a három-hat éves gyermekek osztályában.
Ha fokozódik a szülők érdeklődése a gyermekek óvodába történő felvétele iránt, akkor lehetősége van az óvoda igazgatójának növelte az oktatási törvény által előírt gyermekek számát Megfelelő terepviszonyok esetén minden osztályba három további gyermeket engedtek be, de csak akkor
- a gyermek állandó lakhelyének változásai (ha a család hirtelen elköltözik, hogy a gyermek az óvodában és az új lakóhelyen folytathassa az óvodai nevelést),
- a gyermek csak adaptációs tartózkodás céljából kerül bevagy csak diagnosztikai tartózkodás céljából óvodában (ez csak nagyobb számú gyermek ideiglenes befogadása, amely a kérdéses gyermek adaptációs vagy diagnosztikai tartózkodása után ér véget),
- a kötelező iskolalátogatás elhalasztása vagy a kötelező iskolalátogatás további elhalasztása (hogy az óvodába visszavihessék azt a gyermeket, akinek a tanítási órájának megkezdését elhalasztják, valamint azt a gyereket, akinek további elhalasztása kötelező).,
- a gyermekek szüleinek fokozott érdeklődése a nevelés és oktatás iránt az óvodában.
Az osztály gyermekeinek számának meghatározásakor az igazgató figyelembe veheti vagy nem veheti figyelembe a három évesnél fiatalabb osztályba tartozó gyermekek számát.
Azokat a gyermekeket, akiknek a következő évben kötelező tankötelezettségbe kell járniuk, külön osztályba sorolják, de ez csak akkor érvényes, ha egynél több osztályt hoznak létre az óvodában.
A sajátos nevelési igényű gyermekeket rendszeres osztályokba vagy a sajátos nevelési igényű gyermekek külön osztályaiba - speciális osztályokba - sorolják. A gyermekeket nem lehet külön osztályokba sorolni a sajátos nevelési igényű gyermekek számára pusztán azért, mert szociálisan hátrányos helyzetűek.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket más gyermekekkel együtt osztályba sorolják; ha egy külön osztály csak szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekből áll (ilyen osztályok vannak olyan helységekben, ahol a marginalizálódott roma közösségek különösen magas koncentrációban vannak), akkor legfeljebb 16 gyermek lehet az osztályban.
Az óvodában az alapító beleegyezésével osztályok hozhatók létre a gyermekek tehetségének fejlesztésére az esztétikai, szellemi vagy sport területén.
Tehetséges gyerekekkel rendelkező osztály legfeljebb 12 gyermekkel hozható létre.
A gyermek ebbe az osztályba történő felvételéhez a gyermek szülőjének tájékozott beleegyezése és az oktatási tanácsadó és megelőző intézmény véleménye szükséges.
Két tanár és egy edző felváltva dolgozik egy osztályban, sportban tehetséges gyerekekkel, nappali tagozatos oktatás mellett.
Az idegen nyelvet tanuló gyermekek számára külön 12 gyermekből álló osztály állítható fel. Ebben az osztályban vannak olyan tanárok, akik megfelelnek a meghatározott képesítési követelményeknek.
A félnapos neveléssel és oktatással foglalkozó osztályokban az óvodai nevelést egy óvodapedagógus biztosítja.
A nappali tagozatos oktatással és képzéssel rendelkező osztályokban két óvónő felváltva biztosítja az óvodai nevelést, a változásokhoz.
A nappali neveléssel és oktatással foglalkozó, három évesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozó osztályokban, amelyekben tíznél több van, három tanár váltakozva dolgozik, és az óvoda nem pedagógiai alkalmazottja is segít a gyermekek öltözködésében és önkiszolgálásában.
Egy tanárra jutó átlagos gyermekszám jelenleg alig haladja meg a 10-et, de ez pusztán statisztikai átlag. Valójában, tekintettel arra, hogy a tanárok munkaidejének körülbelül 90% -a nem fedi egymást, a Szlovák Köztársaság Oktatási Tudományos és Műszaki Információs Központjának forrása szerint tanáronként átlagosan 20,3 gyermek van.
Az óvoda igazgatója felelős az óvodai nevelés biztonságos és higiénikus feltételeinek megteremtéséért.
Az óvónők felelősek a gyermek biztonságáért és egészségéért a gyermek átvételétől a szülő vagy az általa meghatalmazott személy átadásáig.
Lehet olyan tanársegéd is, aki pedagógus alkalmazott az óvodában. Szerepe a tanár követelményeinek megfelelően és a szakmai munkatársakkal együttműködve egyenlő esélyeket teremt az oktatásban, segíti a gyermeket vagy gyermekcsoportot az építészeti, információs, nyelvi, egészségügyi, társadalmi vagy kulturális akadályok leküzdésében.
Minden óvodát az igazgató irányít, aki közvetlen oktatási tevékenységet is végez a gyerekekkel az óvodai foglalkozások száma szerint heti 23 órától 6 óráig.
Az óvodapedagógus, óvodavezető és segédpedagógus oktatásának követelményei
Az óvoda igazgatójának óvodapedagógusi képesítéssel kell rendelkeznie, ugyanakkor legalább 5 éves pedagógiai tapasztalattal kell rendelkeznie, és le kell tennie az első tanúsító vizsgát. A hivatalba történő kinevezésétől számított 5 éven belül funkcionális képzést kell teljesítenie.
Az óvónőnek a pedagógus pedagógiai tevékenység megkezdése előtt nem kell más gyakorlata, csak az oktatás képesítési követelményeinek kell megfelelnie legalább az ISCED 3/4 szinten.
Éves, heti és napi szervezés
Az óvodák egész évben nyitva vannak.
Az óvodák működését az igazgató a szülőkkel történő előzetes egyeztetés és az alapító beleegyezésével határozza meg.
Az óvodák általában 6.00 és 18.00 óra között működnek, de az egyes óvodák működése a helyi viszonyoktól és különösen a szülők igényeitől függően változatos.
Azonban egyetlen óvodában sem kezdődik meg a művelet 6.00 előtt, és nem ér véget 18.00 óra után.
Óvodákban nincs progresszív évek rendszere, ami azt jelenti, hogy a gyermekeket az óvoda teljes ideje alatt általában ugyanabba az osztályba sorolják a gyermekek közötti társadalmi kapcsolatok erősítése érdekében.
A tanév szeptember 1-jén kezdődik és a következő naptári év augusztus 31-én ér véget.
Az iskolai foglalkozások szeptember 1. és június 30. között tartanak, majd a nyári iskolai szünet következik.
Az iskolai szünetek az iskolai tanítás időszakában is vannak. Vannak őszi, karácsonyi, féléves, tavaszi és húsvéti ünnepek.
Az óvodákban a nem nyári szünetben a műveletet a gyermekek törvényes képviselőinek követelményeihez és igényeihez igazítják.
A nyári szünetben az egyes óvodák működése legalább három hétig folyamatosan megszakad, az óvoda helyiségeinek alapos takarításának, a környezet és a játékok fertőtlenítésének, valamint a munkavállalók szabadságának igénye miatt.
A nyári hónapokban az óvodákban nem szerveznek oktatási tevékenységeket, mint az iskolai tanítás idején. Főleg ingyenes játékokból áll, a tevékenységek kevésbé szervezettek, interaktívabbak, rugalmasan reagálnak az aktuális ingerekre és a gyermekek érdeklődésére.
Azokon a helyeken, ahol több az egyik alapító óvoda, az óvoda megszakításakor a gyerekek az egyikbe koncentrálódnak.
Óvodákban nincs óránkénti vagy tantárgyi rendszer oktatási tevékenységek.
Az oktatási tevékenység a reggeli és délutáni tevékenységek folytonos sorozataként, különböző tartalommal, fókusszal és szervezettséggel történik.
Az óvodai nevelés és képzés a napi tevékenységek alábbi formáin keresztül zajlik:
- játékok és tevékenységek, amelyeket választott,
- egészségügyi gyakorlat,
- oktatási tevékenység,
- maradj kint,
- életmódot biztosító tevékenységek (személyes higiénia, étkezés, pihenés).
Játékok és tevékenységek, amelyeket választott külön szervezeti egységként szerepelnek a gyermekek óvodába érkezése és a délutáni távozás során. Megvalósításuk során hangsúlyt fektetnek a gyermekek egyéni érdekeinek és igényeinek alkalmazására.
Orvosi gyakorlat minden nap egy bizonyos időpontban, mindig étkezés előtt (általában tíz óra előtt) végezzük, feltéve, hogy a higiénia elveit betartják (beltérben vagy a szabadban). Napközben többször beilleszthető, és megvalósítható mind az óvoda belső terében (játszószoba, tornaterem), mind az óvoda külsejében (iskola udvara, terasz, játszótér stb.).
Oktatási tevékenység a tervezett oktatási tartalom közvetítésével kapcsolatos tevékenység, amely a vonatkozó iskolai oktatási program tantervének része.
Az oktatási tevékenység külön szervezeti egységként van besorolva, vagy része lehet a mindennapi tevékenység minden más formájának.
Az oktatási tevékenységeket a gyermekek egyéni, csoportos vagy frontális tevékenységeként valósítják meg. Az oktatási tevékenység időtartamának tiszteletben kell tartania a gyermekek képességeit és szükségleteit, fejlődési sajátosságait és a pszichohigiénés törvényeket, nem kötelező.
Maradjon kint pedagógiai, rekreációs és egészségügyi funkciót tölt be. A kinti tartózkodás része főként spontán fizikai tevékenységek, a gyermekek választása szerinti ingyenes játékok és az óvodán kívüli séta. A kint tartózkodás mindennapos, csak a rendkívül kedvezőtlen meteorológiai viszonyok miatt rövidíthető vagy teljesen elhagyható.
Az életmódot biztosító tevékenységek a következők:
- enni,
- személyi higiénia
- pihenjen is.
A gyermekeket meghatározott időpontban látják el. Az étel tálalásának ideje (tizedik, ebéd, ólom) az óvoda működési körülményeinek megfelelően kerül meghatározásra.
A pihenést ebéd után a nyugágyakon szervezzük, időtartama a gyermekek igényeitől függ. A minimális pihenőidő 30 perc; a gyermekek igényeinek megfelelően része az alvás is.
Az óvodai nevelési tevékenységek megszervezésére jellemző a spontán és ellenőrzött tevékenységek váltakozása.
A napi tevékenységek megszervezését az óvoda napi ütemezés formájában dolgozza fel, amely:
- biztosítja a spontán játékok és az ellenőrzött tevékenységek kiegyensúlyozott váltakozását,
- elegendő teret teremt a gyermekek egyéni igényeinek és érdekeinek,
- biztosítja az egészséges életmód elveinek betartását (rendszeres étrend, elegendő friss levegőn tartózkodás, elegendő fizikai aktivitás és pihenés).
A félnapos oktatással rendelkező osztályokban a napi menetrendet működésük idejéhez igazítják. Minden óvoda, ill. minden osztályban tükrözze az adott osztályban részt vevő gyermekek valós lehetőségeit és igényeit.
Példa a napi menetrendre - a napi tevékenységek ütemezése
Óvoda működése: 6.30 - 17.00
Az oktatási tevékenység a napi tevékenységek minden formájának része a nap folyamán.
- 6.30 - 9.00 gyermektalálkozó, játékok és tevékenységek a gyermekek választása szerint
- reggeli kör, a nap üdvözlése, orvosi gyakorlat
- 9.00 tizedik
- 9.15 - 10.00 játékok és tevékenységek a gyermekek választása szerint/oktatási tevékenységek
- 10.00 - 11.45 kint tartózkodás, séta
- 12.00 - 12.45 ebéd, pihenésre való felkészülés
- 12.45 - 14:30 pihenés, tekintettel a gyermekek egyéni pihenési vagy alvási igényére - legalább 30 perc,
- 14.30 - 15.00 vezet
- 17.00 óráig - játékok és tevékenységek az Ön választása szerint
Jogszabályok
A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma, 2008. sz. 306/2008. Sz. az óvodáról, módosítva (hozzáférés: 2020.07.03.).