Az emberek vízfogyasztása nemcsak a magas számlák miatt ijesztő. Az emberi test nagy részét alkotó víz pótolhatatlan folyadék számunkra. A világ egyötöde számára a víz rendelkezésre állása luxus, a mezőgazdaságban a víz egyharmadát mégis az állattenyésztés fogyasztja.
Bár ezt nem nagyon érezzük földrajzi viszonyaink között, a tiszta és ivóvíz rendelkezésre állása egyre nagyobb problémává válik a világon, több mint 1,2 milliárd ember küzd naponta annak hiányával. Minden lépésnél igyekszünk vizet spórolni. Akár zuhanyozás, fogmosás, mosogatás vagy öblítés. Figyelmünk azonban gyakran elkerüli, hogy mennyi vizet használnak fel étrendünk biztosításához. És ezen a területen játszik nagy szerepet az állattenyésztés. Ennek oka, hogy a mezőgazdaság összes vízfogyasztásának akár 29% -át teszi ki. A mezőgazdaság az emberi víz teljes vízfogyasztásának körülbelül 70% -át használja fel, ezért az állattenyésztés az emberi emberi vízfogyasztás körülbelül 1/5-ét.
A teljes vízfogyasztásból a gabonafélék termesztése 27% -ot, a hús állattenyésztése 22% -ot, a tejtermékek állattenyésztése 7% -ot tesz ki. Az állattenyésztés így a mezőgazdaságban az összes víz majdnem 1/3-át felemészti. Természetesen ide tartozik nemcsak az a víz, amelyet az állatok közvetlenül isznak, hanem az a takarmány termesztésére használt víz is.
De ezzel még nem ért véget a probléma. Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 2006. évi jelentése szerint az állattenyésztés is az egyik legnagyobb vízszennyező. Az Egyesült Államokban az állattenyésztés a talajerózió 55% -át, a nitrogénszennyezés 32% -át és a foszfor 33% -át teszi ki. Jelentősen hozzájárul a peszticidek (az USA-ban használt peszticidek 37% -a), az antibiotikumok (az USA-ban alkalmazott antibiotikumok 50% -a) és a nehézfémek által okozott vízszennyezéshez is.
Forrás: Wikipédia
Ez a jelentés megállapítja, hogy az állattenyésztés óriási hatással van a vízfogyasztásra, a vízminőségre, a hidrológiára és a vízi ökoszisztémákra. Így hangsúlyozza az állattenyésztés következményeit, nemcsak vízfogyasztásuk, hanem szennyezésük szempontjából is. Hangsúlyozzák azt is, hogy az állattenyésztésből származó vízszennyezés szintje növekszik, valamint azon országok szegénysége, ahol ezeket az állatállományokat tartják. A fejlődő országok húsfogyasztásának növekvő tendenciája tehát elmélyítheti az ivóvíz hozzáférhetőségével kapcsolatos problémákat. A vízhiány kezeléséről szóló FAO-jelentés szerint a mezőgazdaság vízfogyasztását, amelynek az állattenyésztés csaknem egyharmadát teszi ki, egyes területeken, sőt a viszonylagos vízhiánnyal küzdő területeken is fokozza a vízhiány.
Összességében az állattenyésztés nemcsak egy hatalmas vízfogyasztású ágazat, de ugyanakkor még jobban befolyásolja a vízszennyezés a világon. Fogyasztóként és minden étkezéskor szembesülünk azzal a döntéssel, hogy részt veszünk-e a vízpazarlásban és a vízszennyezésben, vagy a fenntarthatóság útjára lépünk-e, úgy döntünk, hogy az állati termékeket kivesszük az étrendből, és elkezdünk enni egy jobb világért.
- Ivočíšna termelés
- A villamos és hőenergia kombinált termelése (Emil Dvorský és Pavla Hejtmánková) Martinus című könyv
- Amikor azt tapasztalja, hogy napi 2,5 liter vizet inni valóban veszélyes, akkor már nem iszik ilyenben
- Az étkező elavult, a gyerekek csak friss vizet isznak
- Tavaszi fülbemászó receptek a felmelegedő vizekhez