Karel Gott bejelentette a betegséget.
BRATISLAVA. A leukémiának nincsenek szakaszai, vagy van, vagy nincs. A betegség nem egy adott szervben koncentrálódik, hanem szisztémás.
A leukémia a hematopoiesist érinti, a beteg sejtek a vérben keringenek az egész testben.
Általános szabály, hogy csak az orvosi szakértőket és a betegek körüli közvetlen kört érdekli ez a halálos betegség.
Akut leukémiát diagnosztizáltak nála, miután másfél éven át vérképző rendellenességgel kezelték.
Mi történik a beteg ember testében, hogyan nyilvánulhat meg a betegség és milyen kilátásokkal rendelkeznek a betegek a jövőben?
Mi az akut leukémia?
A leukémia a vér rosszindulatú daganata, más néven vérrák.
Az a tény, hogy a leukémia akut, azt jelenti, hogy a betegség nem rejtőzött el a testben - hirtelen keletkezett és gyors lefolyású. Ha a beteg nem kezdi meg azonnal a kezelést, fennáll annak a veszélye, hogy a betegség néhány naptól hétig megöli. A kezelésnek köszönhetően a betegek több mint negyede túlélhet öt évet.
Az akut leukémiának két altípusa van, megkülönböztetünk akut mieloid leukémia (AML) a akut limfoblasztos leukémia.
Mindegyik jellemzően a betegek különböző korcsoportjában fordul elő. Az akut mieloid leukémia elsősorban a felnőtteket, a ritkábban előforduló lymphoblastos leukémia elsősorban a gyermekeket érinti.
Akut myeloblasztos leukémia esetén a mieloblast fejlődésének bizonyos szakaszában rendellenesség lép fel. A mieloblaszt egy éretlen sejttípus, amely a fehérvérsejtek speciális kategóriájává fejlődik a csontvelőben.
Ha egy személy akut leukémiában szenved, éretlen sejtjei nem fejlődnek normál fehérvérsejtekké. Ehelyett ellenőrizetlenül szaporodnak a myeloblast különböző szintjein.
Rövid idő alatt nagy mennyiségű képződik belőlük, felhalmozódnak a csontvelőben és onnan az egész testben a vérbe mossák.
A csontvelőben felhalmozódott mieloblasztok szintén megakadályozzák az egészséges és szükséges sejtek képződését. A vörös- vagy fehérvérsejtek és vérlemezkék hiánya súlyos egészségügyi problémákat okoz a beteg számára.
Az akut leukémia tünetei
A betegség tünetei az egészséges vérsejtek egyes típusainak hiányából erednek.
A vörösvértestek hiánya vérszegénységként jelentkezik. A beteg gyengének, fáradtnak érzi magát, megveri a szívét és sápadt a bőre. Nehezen veszi a levegőt, nyomást érez a mellkasán, és fáj a feje.
Az AML kockázati tényezői
- Idősebb kor,
- dohányzó,
- a környezet fizikai (sugárzási), biológiai (egyes vírusok) és kémiai tényezői (benzol és származékai, petrokémia, cigarettafüst) hatására bekövetkező mutációk,
- örökletes betegségek (például Down-szindróma, Noonan-szindróma vagy Fanconi-vérszegénység)
- a rák korábbi kezelése cisztatosztikumokkal,
- vér rendellenességek (pl. myelodysplasia és myeloproliferatív betegségek).
Az egészséges fehérvérsejtek, különösen a granulociták csökkent száma immunrendellenességeket okoz. A páciens ismételten szenvedhet olyan fertőzésekben, amelyek nem reagálnak a szokásos antibiotikumokra.
Ha a testben nincs elegendő vérlemezke, vérzés lép fel a bőrbe és a nyálkahártyába. Kis vörös pontok, valamint nagy zúzódások jelenhetnek meg a bőrön. A sebek nem tudnak hatékonyan gyógyulni, ezért a vérzés nem áll le. Még a menstruációs vérzés sem állítja meg a nőket.
A betegség egyes alfajai veszélyes vérzéssel járhatnak az agyban, a belekben vagy a tüdőben.
A betegek különböző tüneteket tapasztalhatnak. Lehet, hogy látásuk károsodott, megnagyobbodott nyirokcsomók, étvágytalanságot éreznek, de sokat fogynak, csontfájdalmuk van vagy a bordák alatt vannak.
A diagnózis felállítása
A páciensnek egy sor vizsgálaton kell átesnie a diagnózis felállítása előtt. Az első nyak vérminta és a vérkép laboratóriumi vizsgálata.
A vérmintában az orvos vagy a laboratóriumi technikus láthatja a vérsejtek megjelenésének és számának változását. A hemokoagulációs vizsgálat viszont a véralvadási problémákra mutat.
A biokémiai vizsgálat viszonylag átfogó képet ad az orvosnak a máj és a vesék működéséről, az ásványi anyagok és fehérjék tartalmáról a szervezetben, valamint feltárja az immunglobulinok és a gyulladásos markerek állapotát is.
A perifériás vér és a csontvelő vizsgálata segít azonosítani az akut leukémia specifikus altípusát. Bár a csontvelő gyűjtése kellemetlen a beteg számára, rendkívül fontos információkat nyújt a helyes diagnózis érdekében.
A genetikai teszt kimutatja a mutációk jelenlétét és típusát, és segít az orvosnak meghatározni a kezelés megfelelő típusát.
Ha feltételezhetően a betegség befolyásolja az agyat és a gerincvelőt, ágyéki lyukasztást és a cerebrospinalis folyadék vizsgálatát is elvégzik.
A betegek kezelése és kilátásai
A vizsgálat eredményei alapján meghatározzák a leukémia pontos típusát és altípusát.
Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi osztályozási rendszere az akut myeolid leukémia hét alapvető altípusát tartalmazza. A betegség specifikus típusát a genetika, a sejtek mikroszkóp alatt való megjelenése és a beteg sajátos nehézségei is meghatározzák.
Az akut leukémia típusa jelentősen befolyásolja a beteg prognózisát és az orvosok által ajánlott kezelés típusát. A kezelés során alkalmazott eljárás rendkívül egyéni, mert a betegség altípusa mellett figyelembe kell venni a beteg életkorát, a kapcsolódó betegségeket és az esetleges kockázatokat is.
Általában azonban a leukémiák kezelése intenzív és igényes, általában kemoterápia és szupportív kezelés kombinációjából áll.
Az akut myeolid leukémia halálos betegség. A kemoterápiának és a hematopoietikus őssejt-transzplantációnak köszönhetően kezelhető és a betegek meggyógyulhatnak.
A betegek kb. 25-40 százaléka még öt évig túléli a kezelést. Ha a betegek hematopoietikus őssejt-transzplantációt kapnak egy nem rokon személytől, az ötéves túlélési arány 30-50% -ra emelkedik.
Az akut promyelocytás leukémiában szenvedő betegek prognózisa rendkívül jó, felnőtt betegeknél pedig ez a leukémia egyik legjobban kezelhető altípusa. A betegek több mint 85 százaléka meggyógyult.
A túlélés azonban számos fontos tényezőtől függ, nemcsak a rák említett altípusától, hanem a betegség biológiai jellegétől, valamint a beteg életkorától és egészségi állapotától is.