OECD többnyelvű összefoglalók

mezőgazdasági

OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2016-2025

Összefoglalás szlovák nyelven

Az OECD-FAO mezőgazdasági kilátásai 2016-2025-re

Összefoglalás szlovák nyelven

A 2016–2025 közötti időszakra vonatkozó mezőgazdasági kilátások az OECD és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) közös erőfeszítésének eredményeként ötvözik mindkét szervezet nyersanyagokkal, politikáival és országaival kapcsolatos szakértelmet, valamint az együttműködő tagországok hozzájárulását a középtávú kilátások értékeléséhez - a mezőgazdasági áruk nemzeti, regionális és globális piacai. A kilátások 41 országban és 12 földrajzi régióban adnak becslést a legfontosabb mezőgazdasági áruk kínálatáról, keresletéről, kereskedelméről és árairól. Az idei kiadás külön tematikus fejezete a szubszaharai Afrika mezőgazdaságának perspektíváival és problémáival foglalkozik.

Az összes főbb növény, valamint az állattenyésztés és a haltermék ára 2015-ben csökkent, ami azt jelzi, hogy a magas árak időszaka valószínűleg minden alágazatban véget ért. A húsárak a 2014-es rekordmagasságról, a tejárak 2013-tól és 2014-től tovább csökkentek, a növényi árak pedig még inkább csökkentek a 2012-es csúcshoz képest. Az alacsonyabb árak mögött a fő tényezők a több éven át tartó erőteljes kínálati növekedés voltak, a gyengülő növekedési kereslet a gazdasági lassulás, az alacsonyabb olajárak és az amúgy is nagy készletek további növekedése miatt.

Az élelmiszer-kereslet növekedése várhatóan fokozatosan lassulni fog a kilátások által lefedett tízéves időszak alatt. A világ népességének növekedése, amely a kereslet növekedésének fő tényezője, lelassul, és ugyanakkor a feltörekvő gazdaságokban gyengébb jövedelemnövekedés várható. Ugyanakkor csökken a tendencia, hogy a fogyasztók, különösen a népes feltörekvő gazdaságokban, jövedelmüket több alapvető élelmiszer fogyasztásával költik el. A hús, a hal és a tejtermékek iránti kereslet növekedése viszonylag erős lesz, ami további takarmány iránti kereslethez vezet, különösen más gabonafélékből és fehérjetartalmú lisztekből. Az alacsonyabb energiaárak és a konzervatívabb bioüzemanyag-politikák miatt számos országban a bioüzemanyagok előállítására irányuló mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet várhatóan stagnál.

Az előrejelzések szerint a fejlődő országok fogyasztásának növekedése az alultáplált emberek arányát az elkövetkező tíz évben 11% -ról 8% -ra csökkenti, az alultápláltságban szenvedők teljes száma 788 millióról 650 millió alá csökken. Az alultápláltság szintje azonban Afrika szubszaharai térségében továbbra is magas, és tíz év múlva a régióban az alultápláltságtól szenvedő emberek számának több mint egyharmada lesz, szemben a mai több mint negyedével. Sok ország olyan összetett terhekkel fog szembenézni, mint az alultápláltság (túl kevés kalória), az elhízás és a mikroelemek bevitele (a kiegyensúlyozatlan étrend gyakori problémája). Az előrejelzések szerint mind a fejlett, mind a fejlődő országokban a cukor, az olaj és a zsírfogyasztás gyorsabban növekszik, mint az alapvető élelmiszer- és fehérjefogyasztás, főként a feldolgozottabb élelmiszerek fogyasztásának köszönhetően.

A nagyobb élelmiszerigény várhatóan a termelékenység növekedésével, a vetésterület és az állatállomány egyszerű változtatásával fog kielégülni. A termékenység növekedése az előrejelzések szerint a megnövekedett növénytermesztés 80% -át teszi ki. Van némi lehetőség a mezőgazdasági területek fenntartható növekedésére, különösen Dél-Amerikában és a Szaharától délre fekvő Afrikában. Afrika új vetésterületének legnagyobb része gabonafélékre vonatkozik, míg Dél-Amerikában a szójababra összpontosul. A termékenység növekedése a főbb termelő országokban várhatóan lassabb lesz, mivel egyre nehezebb átlépni a technológiai fejlődés határait. Számos fejlődő országban azonban nagy a termékenységi rés, különösen Afrika szubszaharai térségében, és ezeknek a hiányoknak a áthidalása jelentősen hozzájárulhat a globális ellátáshoz.

Az előrejelzések szerint a teljes piaci növekedés lassulása várhatóan a mezőgazdasági termékek kereskedelme az előző évtized ütemének mintegy felével bővül. A legtöbb árucikk esetében azonban a világpiac továbbra is stabilan forgalmazza a kibocsátást. Az a tény, hogy viszonylag kevés ország rendelkezik gazdag természeti erőforrásokkal, azt jelenti, hogy a kereskedelem fontosabbá válik a globális élelmezésbiztonság szempontjából. Az alapvető élelmiszer-ipari termékek kereskedelme azonban korlátozza az élelmiszer-önellátási politikák végrehajtására irányuló erőfeszítéseket több országban, és strukturális elmozdulást eredményez a hozzáadott értéket képviselő termékek fokozottabb kereskedelme felé.

A legtöbb mezőgazdasági árucikk esetében a világexport néhány kulcsfontosságú szállító ország köré koncentrálódik. Az ezen kilátások által érintett összes termék esetében az öt fő exportőr az összes export legalább 70% -át képviseli, és egyes áruk kínálatát csak két vagy három ország uralja. Az import esetében alacsonyabb a koncentráció, bár a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) kulcsfontosságú piac bizonyos áruk - különösen a szója, de a tejtermékek és a kukorica kivételével egyéb gabonafélék számára is. Az élelmiszer-importtól való függőség az előrejelzések szerint növekedni fog az alacsony erőforrásokkal rendelkező régiókban, különösen Észak-Afrikában.

Mivel a kereslet és kínálat növekedése általában azonos szinten lesz, a mezőgazdasági reáláraknak nem szabad gyorsan emelkedniük vagy esniük. Ugyanakkor a relatív árak továbbra is változnak, tükrözve a kereslet összetételében bekövetkezett változásokat, valamint az ellátási feltételek különbségeit, például a termelés növelésének viszonylagos könnyűségét Dél-Amerikában Ázsiához képest. Összességében az állattenyésztési árak várhatóan növekedni fognak a növények áraihoz képest, az egyéb gabonafélék és olajos magvak ára az élelmiszer-alapárakhoz képest. Ezek a strukturális tendenciák valószínűleg hangsúlyosabbak az összes árucsoport alacsonyabb árának jelenlegi helyzetében.

Ez a kilátás számos bizonytalanságnak van kitéve, beleértve az olajárak, a termékenység és a gazdasági növekedés változását. Ha ezekben a tényezőkben folytatódnak a történelmi változások, akkor nagyon valószínű, hogy a következő tíz évben legalább egy jelentős áringadozás következik be. Az ilyen nagymértékű ármozgások elfedhetik a hosszú távú trendeket. Az éghajlatváltozás növelheti ezt a bizonytalanságot, különösen, ha a szélsőséges időjárási események előfordulása növekszik.

Ezenkívül vannak bizonyos politikai bizonytalanságok. Az egyik a kínai gabonapolitika nemrégiben bejelentett változásaira vonatkozik, ideértve a hazai árképzést és a készletgazdálkodást is. A jelenlegi kilátások szerint ezek a változások várhatóan lehetővé teszik Kínának, hogy elérje nemzeti célkitűzését, amely a kukorica magas szintű önellátásának fenntartása a nemzetközi piacok súlyos megzavarása nélkül. Az előrejelzések hátterében álló fő bizonytalanság azonban a készletek felszabadításának időzítése és mértéke. Egy másik kockázat az orosz behozatali tilalomhoz kapcsolódik, amelynek 2017 végén kellene lejárnia.

A szubszaharai Afrika régiója több mint 950 millió embert képvisel, ami a világ népességének körülbelül 13% -át teszi ki. A régió gazdaságainak folyamatos átalakulása ellenére a mezőgazdaság továbbra is kulcsfontosságú megélhetési ágazat az emberek milliói számára. A mezőgazdaság fejlődésének struktúrájában és szakaszában a regionális különbségek hatalmas agroökológiai, gazdasági, politikai és kulturális különbségeket tükröznek a kontinens országai között. Az alultápláltság hosszú távú probléma, és az élelmezésbiztonság felé való haladás egyenetlen az egész régióban.

A mezőgazdasági ágazat fejlődését a régióban befolyásolja a népesség gyors növekedése, az urbanizáció és a vidék diverzifikációja, a foglalkoztatás ezzel összefüggő strukturális átalakulása a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági foglalkoztatás között, a középosztály növekedése, a növekvő (hazai és globális) érdeklődés mezőgazdasági földterület Afrikában. Az előrejelzések szerint a teljes mezőgazdasági termelés évi 2,6% -kal nő. A múltbeli termelésnövekedéstől eltérően, amelyet általában a megművelt terület bővülése okozott, a jövőbeni termelésnövekedés nagy része a magasabb termelékenységből származik. Inkluzív fejlesztésre lesz szükség a kis erőforrásokkal rendelkező kistermelők termelékenységének növeléséhez, miközben több lehetőség teremti meg a vidékfejlesztést.

Feltételezve, hogy a régió továbbra is gyorsan növekszik, növekvő jövedelmekkel, valamint a jelenlegi politikák és piaci struktúrák folytatásával, az előrejelzések szerint az élelmiszer-növény-termelés sok országban a keresletnél lassabban fog növekedni. Az élelmiszer-áruk nettó importja Afrika szubszaharai térségében várhatóan növekedni fog a következő évtizedben, bár a termelékenység javítására irányuló beruházások mérséklik ezt a tendenciát.

Számos ország versenyképes gyümölcs- és növénytermesztő és -exportáló italgyártáshoz, ezáltal növelve a devizatartalékokat. Ezek a termékek alternatív lehetőségeket kínálhatnak a gazdálkodók számára a hagyományos étkezési növényekkel szemben. Ezek potenciálisan fontos foglalkoztatási forrást jelenthetnek a kontinens fiatal lakossága számára is. Az alacsony élelmiszer-exportőrök és a nettó exportőrök magas száma miatt a nyitott regionális kereskedelem elengedhetetlen az élelmezésbiztonság szempontjából.

Jóllehet a szubszaharai Afrika mezőgazdaságának kilátásai általában pozitívak, jelentősen javíthatná a régió stabilabb politikáival, stratégiai állami és magánberuházásokkal, különösen az infrastruktúrával, valamint a megfelelő testre szabott kutatással és bővítéssel. Ezek a beruházások javíthatják a piacokhoz való hozzáférést, csökkenthetik a betakarítás utáni veszteségeket, és bővíthetik a szükséges inputokhoz való hozzáférést.

Ez az összefoglaló nem az OECD hivatalos fordítása.

Ennek az összefoglalónak a sokszorosítása engedélyezett, amennyiben az OECD szerzői jogait és az eredeti kiadvány címét elismerték.

A többnyelvű összefoglalók az OECD kiadványainak lefordított kivonatai, amelyek eredetileg angolul és franciául jelentek meg.

Ingyenesen elérhetők az OECD online könyvesboltjában: www.oecd.org/bookshop

További információkért kérjük, keresse fel az OECD Közigazgatási és Kommunikációs Igazgatóságának Szerzői Jogi és Fordítási Osztályát: [email protected], fax: +33 (0) 1 45 24 99 30.

OECD Jogi és Fordítási Egység (PAC)
2 rue André-Pascal, 75116
Párizs, Franciaország

Látogassa meg weboldalunkat: www.oecd.org/rights

A teljes angol verziót az OECD iLibrary online könyvtárában olvashatja el!

Az OECD iLibrary a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) online könyvtára, amely könyveit, tanulmányait és statisztikáit tartalmazza, és amely az OECD elemzésének és adatainak tudásbázisa.