Az óvodák kapacitásának hiánya hátrányos helyzetbe hozza a gyermekek egy részét
Az oktatási törvény meghatározza, hogy kinek van elsőbbsége az óvodai felvétel során
A globális szakmai közösségben egy megközelítést tekintenek az óvodai nevelés optimális megoldásának, amikor az állam elkötelezett amellett, hogy az óvodai nevelést bárki számára biztosítsa, aki érdeklődést mutat iránta. 1 Ezért egyetlen szülő sem kaphat negatív választ, aki gyermekének az óvodai nevelésbe való bevonása iránt érdeklődik. Maga az oktatási törvény és a vonatkozó módszertani irányelvek azonban előírják, hogy a gyermekek óvodába történő felvételét olyan versenyfeltételek mellett kell megvalósítani, amelyekben egyes gyermekcsoportok esélyei kisebbek. A törvény szerint elsőbbséget kell biztosítani azoknak a gyermekeknek, akik betöltötték az ötödik életévüket, valamint azoknak a gyermekeknek, akiknek késedelmes vagy elhalasztott iskolakezdési kezdete van. Kivételesen kétéves kortól gyermekek is felvehetők, de csak akkor, ha a feltételek és a kapacitáslehetőségek megteremtésre kerülnek. Ha a létesítmény igazgatója meghatározza a további felvételi feltételeket, azokat az iskola vezetőségének kell benyújtania és jóváhagynia, valamint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Meghatározásuk során azonban tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód elvét és a megkülönböztetés bármilyen formájának tilalmát. 2 Tehát mi a valóság?
A kétéves gyermekek és gyermekek esélye legalább az őszi hónapokban eléri a harmadik életévüket
A 3 év alatti gyermekek felvétele sok óvodában az alapvető higiéniai szokások elsajátításától függ. Különösen fontos a WC használatának szokása. A megállapítások szerint Van értelme, de ez nem a legkomolyabb ok az elutasításra. Az óvodavezetők 181 válaszadó bevonásával végzett felmérésében csak 5 számolt be arról, hogy a 2017/18-as tanévben azok a gyerekek, akik nem feleltek meg a készségkövetelményeknek, nem fogadták el a felvételhez szükséges ismereteket (pl. Önkiszolgáló készségek, higiénés szokások) (G_4.1.4.3.1 grafikon). Úgy tűnik, hogy ha vannak szabad kapacitások a létesítményben, az igazgatók engedményt is tehetnek. Az egyikük egy kvalitatív adatgyűjtés keretében készített interjúban. Ennek akkor van értelme, amikor azt kérdezik tőle, elfogadják-e pelenkás gyerekeket, így válaszolt: A szülő helyzetétől és a sok körülménytől függ. Nem rendesen, de néha találkozunk is bizonyos helyzetekben. Ha azonban nincs kapacitás, akkor a gyermek függetlensége sem fog segíteni: Igen volt már, hogy a gyerekeknek már nincs pelenkájuk. Két és fél vagy közelebb vannak a háromhoz. De nem szoktuk meg őket venni, mert valóban ennyi gyermekünk van itt.
G_4.1.4.3.1. Ábra: Az óvoda igazgatóinak véleménye a gyermekek óvodába nem engedésének okairól
Még néhány három éves és idősebb gyermek sem járhat óvodába
A To Reason kérdőíves felmérés eredményei azt is sugallják, hogy azok a gyerekek, akik szeptemberig betöltötték a 3 éves kort, az óvodák kapui mögött maradnak. Szerintük a kérdőívet kitöltő óvodavezetők több mint 20% -a nem tudott eleget tenni minden kérésnek, és néhány, 3 évnél idősebb gyermek (szeptember 1-jétől) kénytelen volt elfogadni a korlátozott kapacitás miatt. Az egyes régiókban eltérő a helyzet (G_4.1.4.3.2. Ábra). Valószínűleg a Pozsonyi régióban van a legtöbb probléma, ahol a megkérdezett rendezők legfeljebb fele választotta ezt a lehetőséget. Valószínű, hogy a szülők meglehetősen gyakran találkoznak ezzel a helyzettel Besztercebánya régiójában.
G_4.1.4.3.2. Ábra: Azon óvodák igazgatóinak aránya az egyes régiókban, akik nem tudtak befogadni 3 évnél idősebb gyermekeket
A gyermek óvodába nem engedésének oka állandó lakóhelye is lehet \
Egyes óvodákban a foglalkoztatott szülők gyermekei élveznek elsőbbséget
Az a döntés, hogy nem vesznek fel gyermeket az óvodába, valójában visszafordíthatatlan
A gyermekek rendes óvodába történő felvételéről szóló döntés jelenleg kizárólag az óvoda igazgatójának hatáskörébe tartozik. A közigazgatási eljárásokról szóló törvény azonban nem vonatkozik az igazgatóra. Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek óvodába történő felvételére vonatkozó kérelmet elutasítják, a szülőnek nincs lehetősége a döntés ellen fellebbezni. Csak azt kérheti az igazgatótól, hogy vizsgálja felül a gyermek be nem engedését. Az egyházi és magánóvodák esetében a szülő az igazgatóval fordulhat az ún kérelem a határozat felülvizsgálatára. Az eljárásra szintén nem vonatkoznak a közigazgatási eljárásról szóló törvény által meghatározott szabályok. Az egyetlen intézmény, amely ellenőrzési hatáskörrel rendelkezik a folyamat felett, az Állami Iskolai Felügyelőség, amelyet kétség esetén a szülők kérhetnek az eljárás felülvizsgálatára. Amíg azonban az egész folyamat véget nem ér, gondoznia kell gyermekét. Ezenkívül az eredmény bizonytalan, mert akkor is, ha a felügyelőség dönt az igazgató hibájáról, alacsony az esély a gyermek elhelyezésére a kiválasztott óvodában. Az igazgatónő nem lépheti túl a törvényeket az osztályba tartozó gyermekek számát tekintve.