Áttekintés Az Rh faktor inkompatibilitása alatt az Rh rendszer vércsoportjainak intoleranciáját értjük az anya és a születendő gyermek között, ami általában csak a második terhesség alatt nyilvánul meg. Az érintettek Rh-negatív (d) nők, akiknek gyermeke van
2004. január 29., 17:51 Primar.sme.sk
Áttekintés
Rh faktor inkompatibilitás alatt az Rh rendszer vércsoportjainak intoleranciáját értjük az anya és a születendő gyermek között, amely általában csak a második terhesség alatt nyilvánul meg. Az érintettek Rh-negatív (d) nők, akiknek gyermeke Rh-pozitív (D). Az előző terhesség során képződött Rh antitestek elpusztítják a csecsemő vörösvérsejtjeit. Ennek eredménye vérszegénység, megnagyobbodott máj és lép, újszülöttkori sárgaság, neurológiai károsodás és legrosszabb esetben egy gyermek halála. A kezelés a bilirubin értéken alapul, amely kimutatható a magzatvízből, a vérből vagy a gyermek bőrének felületéből. Enyhe formák esetén elegendő a fototerápia, de a súlyos formák vérátömlesztést igényelnek. Az anti-D-immunglobulin terhesség utáni beadása megakadályozhatja a haemolyticus neonatorum betegséget.
Alapinformációk
A haemolyticus fetalis sive neonatorum betegség által megértjük az Rh rendszer vércsoportjainak intoleranciáját az anya és a születendő ill. újszülött csecsemő. Ez az intolerancia általában csak a 2. gyermeknél nyilvánul meg. Az első gyermek születése, vetélés vagy abortusz során a gyermek eritrocitái átjutnak az anya vérébe, ami specifikus antitestek termelődését idézi elő az anya vérében. A következő terhességekben ezek az antitestek átjutnak a placentába és kötődnek a csecsemő vörösvértestjeihez, amelyek elpusztulnak. Plod, t. zn. születendő gyermek, fokozott vértermeléssel próbálja kompenzálni az eritrociták pusztulását. Ennek elmulasztása vérszegénységhez, icterushoz vagy akár hydrops congenitushoz és a gyermek halálához vezethet. Rh jellemző az inkompatibilitásra, és a leggyakoribb változat egy Rh-negatív (d) és Rh-pozitív gyermek (D). Az Rh (C/c), E/e) egyéb tényezők sokkal ritkábban vezetnek szenzibilizációhoz.
Tünetek
Az anaemiás újszülött halvány, a máj és a lép megnagyobbodása a fokozott vértermelés jeleit mutatja. A születés után nagyon rövid időn belül megnő a bilirubin (hyperbilirubinemia) és a sclera és a bőr sárga elszíneződése (icterus), az eritrociták fokozott csökkenése miatt. Ha a bilirubin nem akadályozza meg a további növekedést, akkor az agy bizonyos területein (nukleáris sárgaság) tárolódik, és maradandó károsodásokhoz vezethet, például csökkent intelligenciához, bénuláshoz vagy halláskárosodáshoz. A legsúlyosabb károsodás a hydrops fetalis. Itt a magzat elhalása születés előtt bekövetkezhet a súlyos vérszegénység és az ebből eredő oxigénhiány következtében, hatalmas szövetkárosodás következtében.
Diagnózis
A terhes nők megelőző kezelésének részeként a nőket Rh antitestek jelenlétére vizsgálják. Ha ezeket az antitesteket kimutatják, akkor a magzat állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek érdekében egyrészt megvizsgálják a magzatvíz bilirubin-tartalmát, másrészt ultrahanggal megvizsgálják a magzatot, hogy időben észleljék a máj és a lép megnagyobbodását.
Terápia
Az újszülött kezelése a betegség súlyosságának mértékétől függ. Enyhe esetekben elegendő a fototerápia (420–480 nm hullámhosszú fény hasíthatja a bilirubin molekulákat, hogy lehetővé tegye a kiválasztódást). Súlyos esetekben vérátömlesztésre van szükség, amelyet időnként terhesség alatt kell elvégezni.
Profilaxis
Az Rh-pozitív csecsemő születése után 24–72 órán belül anti-D-antitesteket injektálnak az Rh-negatív anyába. Az anyai keringésből kikerülők megszüntetik a magzati eritrocitákat és megakadályozzák az érzékenységet (az esetek 90% -ában sikeresen). Ezt a profilaxist abortuszok és abortuszok után is alkalmazni kell. Az anti-D profilaxis bevezetése óta a haemolyticus fetalis sive neonatorum ritka.
Ezt a profilaxist gyakran használják Rh-faktor-negatív terhes nőknél a terhesség 28. és 30. hete közötti szülés előtt, és anti-D-globulinnal injekciózzák.