Valóban van különbség abban, hogy a fehér és a sötét kenyér hogyan hat a testünkre? Egy új tanulmányban nézték meg.

ember

Cikk megosztása

A közelmúltban a fehér kenyeret olyan élelmiszer-gonosznak írták le, amelynek alacsony a tápértéke, és különösen a gluténtartalma miatt. Valóban van különbség abban, hogy a fehér és a sötét kenyér hogyan hat a testünkre? Egy új tanulmányban nézték meg.

Ezt az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatói végezték el, akik 20 egészséges embernél figyelték meg a bélbaktériumok, valamint a zsírok, a koleszterin, a glükóz és az alapvető ásványi anyagok, például a kalcium és a vas szintjét. Írja a Independent.co.uk.

A résztvevők fele átlagosan friss teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztott el egy hét alatt. A másik fele megint fehér kenyeret tekert. "A kezdeti megállapítás és várakozásainkkal ellentétben az volt, hogy nem volt klinikailag szignifikáns különbség e kétféle kenyér hatása között az általunk mért egyik paraméterre sem" - mondta Eran Elinav, a tanulmány vezető professzora.

"Több jelzőt is megvizsgáltunk, és nem volt mérhető különbség az effajta étrendi beavatkozás hatásában" - tette hozzá.

A fehér kenyér értékesítése 75 százalékkal csökkent 1974 óta, az egészségesebb alternatívának tekintett teljes kiőrlésű kenyér vásárlása pedig ismét 85 százalékkal emelkedett.

A Cell Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány résztvevői általában átlagos kenyeret ettek, ami a nap folyamán bevitt kalóriák körülbelül tíz százaléka.

Egy hét fehér vagy teljes kiőrlésű kenyér elfogyasztása után a résztvevők kéthetes szünetet tartottak, majd a csoportok cserélődtek. A tudósok azt állítják, hogy a kétféle kenyérre hasonló általános reakció magyarázható. Különböző emberek különbözőképpen reagálnak ugyanazokra az ételekre, a bélben lévő mikrobák keverékétől függően.

"A tanulmány eredményei nemcsak lenyűgözőek, de potenciálisan nagyon is fontosak, mert egy új paradigmára mutatnak: a különböző emberek másként reagálnak, még ugyanazokra az ételekre is" - mondta Eran Elinav vezető kutató.

A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a vizsgálatban résztvevők száma nem volt elegendő, és egy hét kenyérevés után ezek az eredmények nem tekinthetőek döntőnek.

"Az eredmények egyértelműek - kenyérfajtánként több mint 20 mérés nem volt hatással" - mondta Susan Jebb, az Oxfordi Egyetem étrend- és lakosságegészségügyi professzora.

"Valószínű, hogy ez túl kicsi csoport a lehetséges kis különbségek azonosításához, de az a tény továbbra is tény, hogy nincs mérhető hatás az egészségre" - tette hozzá.