DRÁMA : az elbeszélő nincs jelen

beszédbeszéd

    eltolja a történet történetét, leírja a környezetet, jellemzi a szereplőket, kifejezi véleményét

bevezető mondat

a) szerző (mindentudó): egyes szám 3. személyben; formában; mindent tud a történetről és az egyes szereplőkről

b) személyzet (szubjektív): általában csak 1 személyre összpontosít, az egyes szám 3. személyére

c) közvetlen (egyéni): az elbeszélő szerepét az egyik szereplő veszi át, az egyes szám 1. személyében; ja-forma

d) kameraszemek: külső karaktereket, jellemzőket, cselekedeteket ragad le a karakterek belső világáról, akiket csak a cselekedeteikből ismerünk, hiányzik a belső monológ

e) megbízhatatlan: az események leírása az olvasó számára elfogultnak és tévesnek tűnik, az olvasónak oka van arra, hogy ne bízzon az elbeszélő által adott adatokban, gyakran az egyes szám 1. személyében

A MŰVÉSZET MŰVÉBEN CSAK RITKÁN EGY TÍPUSÚ SZÓRÓ!

JELLEMZŐ BESZÉD

JELLEMZŐ: A) EPIKA/DRÁMA:

= fő/másodlagos // fiktív/valós/allegorikus

= lírai alany/lírai hős

= gondolkodik a világról, érzéseket és érzelmeket fejez ki .

    Egyenes beszéd: kifejezi/reprodukálja, amit a karakter mond

párbeszéd: legalább két olyan karakter interjúja, akiknek a másolata váltakozik; a párbeszéd másolatait közvetlen beszédben írják

másolat: egy szereplő beszéde a párbeszédben

monológ: egy karakter folyamatos, megszakítás nélküli kifejezése, gyakran a drámai produkcióban

  • belső monológ: egy szereplő képzeletbeli, kimondatlan beszéde, amelyben kifejezi érzéseit, véleményét, terveit

    • Közvetlen beszéd jelölés:

      bevezető mondat nélkül: - Menj, mondd el neki az igazat!

  • elején a bevezető mondattal: Dühösen felkiáltott: "Menj és mondj neki igazat!"
  • a végén a bevezető mondattal: -Menj és mondd meg neki az igazat! -Kiáltotta .