Még mindig nem akarom elhinni, hogy a mi kis babám, Miška (2 év 5 hónap), már óvodás. A nagyobbik lánya, Julka 2 évesnél fiatalabb korában magán óvodát indított, én azonban kicsit tovább otthon maradtam a fiatalabb morzsával. Végül is anya fiú:) Szerencsénk volt és befogadtuk az állami óvodába. Több okból a lányunk óvodáját is megváltoztattuk, így mindketten egyben vannak. Egy fiú a legfiatalabb (2–3 éves) gyermekek osztályában és egy lánya egy olyan osztályban, ahol vegyesen vannak gyerekek. Julka már óvodás. Ezek a vegyes órák szépek, de úgy gondolom, hogy elkülöníthetnék az óvodásokat, mégis igényesebbeknek és sírósabbaknak kellene lenniük, vagy a nagyon játékos fiatalabb gyermekek nem mindig engedik meg, hogy a tanár teljes figyelmet szenteljen nekik, de ez csak az én véleményem.
Mindkét gyereket felvették az adaptációs programra, ami azt jelenti, hogy nem kell egész nap az óvodában tartózkodniuk, ami még mindig meglehetősen pozitív a fiuk számára. Decemberben meg kell kapnunk az óvoda döntését arról, hogy a gyerekek alkalmazkodtak-e és ezért véglegesen elfogadják-e őket.
Első nap
Második nap
A második nap teljesen másként kezdődött. Miško már itthon sírt, hogy nem akar menni, és otthon akar lenni az anyjával, de én folyamatosan beszéltem vele. Még mindig ugyanaz a képlet, amely szerint anyának el kell mennie dolgozni, és hogy elmegy barátokkal játszani, én kimegyek kifelé, elpattan, és anya jön. Felöltözni sem akart, nem működött együtt. Szerencsére azért ültem be az autóba, hogy a mobilomon videókat nézhet a kotrógépről. Út közben sírt, és megpróbálta kinyitni az ajtót. Nos, semmi kellemes. Sírva hagytuk el az autót, és még a húga is közölte vele, hogy az anyja eljön.
Mivel Julka imád rajzolni, férje kitalálta, hogyan lehet új barátokat találni. Különféle képeket nyomtattunk neki, hogy kiszínezhessük, új festékeket csomagoltunk, és hogy az óvodában festhet, és valaki biztosan csatlakozik hozzá. A gyermek adaptálása jól megalapozott csapatba, annak ellenére, hogy 4 éve járnak gyermekcsoportba, szintén nem így történik. És az a tény, hogy megállapodtunk abban, hogy egy egész hétre hazamegy, összességében jó hangulatba hozza. A tanár egyetértett elképzeléseinkkel.
Miško még jobban elkezdett sírni, amikor beléptünk az öltözőbe, és sírtunk egy másik lányt, aki utánunk jött. Megpróbáltam elkobozni. Hirdetőtáblát, képeket mutatott, de semmi sem segített. Levetkőztem, ő öltözött. Mezítláb szaladt az ajtómhoz. Nem akartál papucsot felvenni. A tanárnő idejött és megpróbált beszélni vele, de semmi sem segített, ezért azt mondja nekem, hogy ha nem bánom, akkor a nő elviszi, és ő megnyugszik bent. A kezébe vette a papucsot, oda rakta, és megfelelő ordítással elvette tőlem. Kimentem az öltözőből és kiabálni kezdtem kint. Körülbelül 10 perc múlva, amikor átvett egy másik gyereket az öltözőből, a kezével megmutatja, hogy már egész jól van. így az autóhoz mentem és ott folytattam a sírást. Először Julkát választottam ebédre. Ötleteink elindultak, és Juli másnap boldogabban távozott az óvodából.
Miško, amikor meglátott, újra sír. Más gyerekek is sírtak az öltözőben. A tanár kijött azzal, hogy ne aggódjunk, ma kevésbé sírtak. Ismét baleset nélkül, és tiszta is, amiért dicséretet kaptunk. Miško csak körülbelül másfél évig szeretett volna pattogni, ezért az adott évre felvette a popot. Adnunk kellett Dudut.
Harmadik nap
A tanfolyam hasonló volt az előző napihoz. Miško sírt, és nem akart menni. A tanár elvette tőlem az öltözőben, de sokkal korábban. Papucs nem kopott és erős rev. Nem hagytam tovább sírni. Amint a tanár hozta nekem, elmondtam, és távozáskor ígéretet tettem egy karabélyra. Látszólag jó volt, már baleset nélkül voltak kint és újra, de amikor a kocsi mellé ültem a biliára, gondolom, 4 dcl-t is sikoltott, így nem fütyül az óvodában. Szóval elkezdtem mondani neki, hogy fütyülnie kell. Anya, de ott nincs potik. Van WC. Szóval mondom neki, hogy el kell mennie a mosdóba.
A negyedik nap
Ötödik nap
Az előző nappal megegyező reggeli szertartás, én is eltettem tőle a tortát, hogy sírás nélkül ülhesse testvérét ülve. Újra felmásztunk a garázsok lépcsőjére, hangyákkal hagytuk a tortát (az előző napi már nem volt ott:), csengettek. Belül ismételje meg az előző napot. Délután minden rendben van. Az első hét mögöttünk van.
A második hét
Mindkét gyermek beteg volt - köhögés, köhögés és így egy kis szünet a jól megkezdett alkalmazkodásból, de szerencsére ez nem ártott nekünk. Szünetet tartottunk a reggeli felkelésben.