A prosztatarák a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdő- és vastagbélrák után. Leggyakrabban 70 éves kortól időseknél fordul elő. A családi kockázat kockázati tényező. A prosztatarák jelenléte közeli férfi rokonokban kétszer-háromszorosára növeli a betegség kialakulásának valószínűségét.
Az étrend fontos szerepet játszik nemcsak a prosztatarák, hanem más típusú rák kialakulásában és megelőzésében is. A brokkoliban, paradicsomban, gyümölcsökben, rostokban, szójában, tofuban, E-vitaminban, szelénben gazdag étrend védőhatást fejthet ki. Ezzel szemben a magas állati zsírtartalmú étrend a prosztatarák kockázatával jár. Van összefüggés az elhízás és a prosztatarák között.
A kockázati tényezők közé tartozik az életmód, a dohányzás, a hormonális változások.
A tünetek főleg gyakoribb vizelési problémák, időszakos vizelés, gyenge áramlás, vizelési fájdalom, vizelet, vér és szivárgás vizeletben, gyengeség, vizelési fájdalom, fogyás.
A kezelés a daganat mértékétől, a metasztázisok testre való terjedésétől és a beteg általános állapotától függ. Ha a daganat lokalizálódik, akkor a prosztata műtéti eltávolítását részesítik előnyben, sugárterápiát jeleznek a fejlettebb leleteknél metasztázisok jelenléte nélkül.
A brachyterápia olyan módszer, amely elősegítheti a prosztatarákban szenvedő betegek normális életvitelét. Ez a radioaktív szemcsék beültetése a prosztatába. A külső besugárzás alternatívája, kíméletesebb, komplikációk és mellékhatások nélkül.
Előnye, hogy nagy dózisú sugárzással besugározza belülről a prosztatát, valamint a radioaktív szemcsék helyének pontosságát. Ez egyszeri eljárás. Alkalmas prosztatarákban szenvedő betegeknek, érintett csomók és áttétek nélkül. Ha a prosztata nagyobb, akkor a betegnek először hormonkezelésen kell átesnie annak csökkentése érdekében.
Maga az eljárás általános érzéstelenítésben, nőgyógyászati helyzetben, a végbélen keresztül történő megfigyelés mellett zajlik. A szemeket kívülről vezetik be. Két nappal a beavatkozás után a páciensnek katétert helyeznek a húgycsőbe, kihúzása után ideiglenesen égést okozhat vizeléskor. Ha véraláfutás alakul ki, néhány nap múlva felszívódik. Körülbelül tíz nap múlva sugárzás utáni reakció következik be, amikor a szemek körüli szövet duzzadni kezd.
Két hónappal a behelyezés után a beteg nem tudja a csecsemőt a karjában tartani, mert a radioaktivitás felszabadul. Terhes nők jelenlétében sem szabad. A szemek nemi úton is ürülhetnek, ezért óvszert kell használni.
Az eljárás előtt meg kell vizsgálni egy urológust, akinek ugyanolyan fontosnak kell lennie a férfiaknak, mint a nőknek.
Ha a beteg metasztázisai nem reagálnak a hormonterápiára, kemoterápiát lehet alkalmazni. A daganatot és az áttéteket azonban nem rombolja le, csak enyhíti a fájdalmat. Annak ellenére, hogy fenyegetően néz ki, az élet ezzel a betegséggel alapvetően jó. A megelőzés nem létezik, vagy a szakértők még nem találták meg őket, a legfontosabb a betegség korai diagnosztizálása.