gyerekeket

Brazil baromfipakoló.
Forrás: TASR
Brazil baromfipakoló.
Forrás: TASR

Szalmonella, rákkeltő anyagok, növekedési hormonok és még a só is - mindez már megtalálható Szlovákiában a külföldről behozott húsban. Miért nem tudjuk megvédeni magunkat?

A Brazíliából behozott baromfihús-botrány néhány nap alatt hatalmas méreteket öltött. Tesztsorozat után a Földművelésügyi Minisztérium megállapította, hogy 495 (!) Közétkeztetési intézményben, vendéglőben és iskolai menzában összesen huszonegy tonna salmonellával fertőzött romlott brazil húst találtak. Heidelberg törzs volt, amely csak az Egyesült Államokban és Kanadában fordul elő a baromfitenyésztésben. Emberben ez a törzs súlyos fertőzést okoz, amely lázzal, hányással, hasmenéssel és súlyos kiszáradással jár.

A romlott húst illegálisan konzerválták sóval, és az állítólagos lejárati idő szintén téves volt. Sajnos három létesítményben már szinte az összes fertőzött húst megették, az egyik még az iskolai menza is volt. A szalmonellafertőzés nem azért következett be, mert a berendezés megfelelően kezelte a húst. Az elrontott brazil hús egy lengyel cég révén érkezett Szlovákiába, Szlovákiában a zsolnai, a nyitrai törvény és a pozsonyi cégek terjesztették tovább.

Az ár dönt

A külföldről behozott rossz minőségű vagy akár fertőzött baromfihús nem először jelent meg Szlovákiában. Különböző rákkeltő adalékanyagok, vegyi anyagok, engedély nélküli antibiotikumok vagy növekedési hormonok, vagy akár só. Mindezt az elmúlt öt évben már külföldi húsokban fedezték fel az ellenőrök.

A Szlovák Baromfiunió szakszervezetének vezetője, Daniel Molnár egyértelmű: „Sajnos Szlovákiában az ár dönt. Az ilyen hús elfogyasztása immunrendellenességeket, antibiotikum-rezisztenciát okoz, és ha sérül, különféle fertőzésekhez vezethet "- állítja.

Akkor miért történik ez még mindig? Miért eszik az éttermekben élők és az iskolai étkezdék gyermekei húst, ami rendszeresen fogyasztva egészségüket veszélyezteti és különféle betegségeket okoz? Hogyan történhet ez meg és miért nem akadályozhatjuk meg? Elmondása szerint Szlovákiában 20 évvel ezelőtt tizenöt baromfi vágóhíd működött. Jelenleg három maradt, plusz egy pulykavágóhíd. Mindegyiküknek megvan a saját gazdasága, ahol a baromfi 50 százalékát nevelik, amelyet aztán megölnek. A szlovák baromfitelepeken és vágóhidakon az állat-egészségügyi ellenőrzés nagyon szigorú. A tenyésztőknek még székletmintákat is át kell adniuk, az élő csirkéket rendszeresen ellenőrzik, és az oda utazó baromfikról jelentést küldenek a vágóhídra. Van állatorvosi felügyelet is.

Molnár Daniel garanciát vállal a szlovák termelők húsára. "Ha azonban gyermeke iskolai menzáján vagy éttermében elmondják, hogy szlovák húsból főz, akkor ez egyáltalán nem igaz. Van különbség a forgalmazó és a gyártó között. Bár a forgalmazó saját címkét helyez a húsra, a baromfi könnyen bárhonnan származhat "- mondja.

Felügyelet nélküli csomagolás

A fent említett három vágóhídon és gazdaságon kívül 49 húsfeldolgozó és újracsomagoló üzem működik Szlovákiában. És ott nem talál állatorvosi felügyeletet. Mivel az Európai Unióban az áruk szabadon mozognak, a hús nagykereskedőkön és forgalmazókon keresztül könnyedén elérheti ezeket a feldolgozókat és csomagolókat. Csakúgy, mint az EU-n kívüli országokból származó hús - elég, ha eljutunk a tagországok egyikébe, ahol újracsomagolják és tovább utaznak. Jelenleg Brazíliában több mint 4000 baromfitermelő van, és több mint 250-en rendelkeznek engedéllyel az EU-ba történő exportra.

"De ki fogja ellenőrizni, hogy valóban megfelelnek-e az export feltételeinek?" - kérdezi Molnár Dániel. A külföldről érkező hússzállítmányokat előző nap be kell jelenteni, de ezt nem mindig tartják be. Még a forgalmazóknál végzett véletlenszerű állatorvosi ellenőrzések sem oldanak meg semmit. "Az európai szabályok szerint az ellenőröknek több mint 30 darab húst kell találniuk azonos felhasználási idővel, hogy mintát tudjanak venni. A nagykereskedők úgy oldják meg ezt, hogy nem tartanak több mint 30 darabot egy dátumtól, eltérő a lejárati dátumuk "- mondja.

A hús nagykereskedőktől és forgalmazóktól érkezik az éttermekbe, az állami intézményekbe vagy az iskolai étkezdékbe. Közvetlenül vagy közbeszerzés útján szerzik be. És ott még mindig az ár a döntő tényező. A termelés jelenlegi szintjén a szlovák vágóhidak és baromfitelepek nem is tudnák fedezni e létesítmények igényeit. Az ellenőrzött jó minőségű élő baromfi 25 százalékát külföldre exportálják, ahol megölik. A jelenlegi piaci helyzetre való tekintettel a szlovák gyártók egyszerűen nem adnák el hazánkban a vágóhídi termelésüket.

Szigorúbb ellenőrzések

Másrészt vannak olyan iskolák menzái és más állami létesítmények, amelyek a lehető legolcsóbban próbálnak főzni. "Felméréseink szerint sajnos az iskolai étkezdéknek csak 18 százaléka főz ​​szlovák húsból. Ez azt jelenti, hogy akár 82 százalékuk külföldről származó húst használ, ami természetesen olcsóbb, de a minőség megkérdőjelezhető. Ha azonban az étkezdék 18 százaléka szlovák termelők húsából főzhető, akkor a többiek miért nem tehetik ezt? ”- kérdezi a baromfiunió vezetője. Bár ezeket a létesítményeket és éttermeket a közegészségügyi hatóságok ellenőrzik, hajlamosak csak kivételesen megvizsgálni a munkahelyi higiéniát és a technológiai folyamatokat, valamint a hús minőségét. A romlott brazil húsból származó szalmonellával való tömeges fertőzés azonban most nem csak annak köszönhető, hogy a szakácsok kellően hőkezelték a húst, és a feldolgozás során szigorú higiéniát tartottak be. "Ezért azt akarjuk biztosítani, hogy az állatorvosok ellenőrizzék a hús minőségét a közétkeztetési létesítményekben és az iskolai menzákban is" - mondja Molnár Daniel.

Szlovákiában tenyésztették, PL-ben megölték

A brazil húst a botrány kirobbanása után is lehetne vásárolni Szlovákiában. Molnár Dániel március 28-án, kedden három különböző gyártótól vásárolt fagyasztott brazil csirkemelleket két különböző nyitrai kiskereskedelmi lánc üzleteiben. "Nem tudom, hogy azok a brazil gyártók húsa volt-e az ellenőrök által gyanúsnak minősítve, de a többi általam átélt láncban minden brazil főleg szlovák és cseh hússal helyettesítették" - mondja.

Tekintettel a baromfihús piacának jelenlegi helyzetére, feltételezhető, hogy az továbbra is el fog jutni az üzletek, éttermek vagy az iskolai menzák pultjaihoz. Egy szupermarket átlagfogyasztója könnyen felismeri a minőségi, alaposan ellenőrzött szlovák húst. Csak három szlovák gyártótól származik. Mivel a hús származása tavaly óta kötelező, azaz hol nevelték és hol ölték meg, ez nem jelenthet problémát. Az üzletekben általában talál Szlovákiában tenyésztett, Lengyelországban leölt húst megjelöléssel. Lengyelországba exportált baromfihúsról van szó, ahol az ellenőrzés már elvész.

"A szlovákiai vágóhidakon például az a csirkehús, amelyik a vágás előtt egy bizonyos dátum után antibiotikumot kapott, nem múlik el, egy vakolati üzembe kell mennie. A lengyeleknek nem vonatkoznak ezek a korlátozások az exportra szánt baromfihúsra "- mondja Molnár Daniel.

Kérdez!

A baromfi importálása Brazíliából még kockázatosabb. Bár a brazil kormány ellenzi az exportált húsuk minőségének kifogásait, amelyek Szlovákia mellett több országból származnak, a baromfitenyésztésre vonatkozó brazil kritériumok sokkal lazábbak, mint az európaiak. A zilpaterol növekedési hormont általában Dél- és Közép-Amerika országaiban használják, ami segíti a hús gyorsabb növekedését a zsírhoz viszonyítva, és 1996 óta tilos Európában. Ennek a hormonnak a használata jelentősen lerövidíti a csirkék nevelésére fordított időt vágási méret. Az alacsony takarmány- és munkaerőköltségekkel együtt ez jelentősen olcsóbbá teszi a brazil baromfit, mint a szlovák.

Molnár Dániel szerint még az éttermekben is külön meg kell kérdezni, hogy melyik termelőtől vásárolnak húst. "Meg tudom mondani, hogy az étteremben adnak-e nekem egy csirkehúst szlovák húsból vagy import húsból" - mondja a baromfi főnöke. Az importált, hosszú ideig fagyasztott húst megszárítják, és ha hús-csontlisztet adnak hozzá, akkor halszagú lehet. A szomszédos Ausztriában a fogyasztók olyan nagy hűséggel bírnak a hazai hústermelőkkel szemben, hogy csirkét sem vásárolnak más régióból. Még nem, ami megtört, két évig megfagyott, és több ezer kilométert tett meg a földgömb túlsó végétől. Mi azonban Szlovákiában nyilván mindent megveszünk, ami olcsó. Ezért működhet a húskereskedelem. Sajnos sok gyermekünknek is meg kell ennie.