19 találat (1 oldal)
ördög természetfölötti lény, mint a gonosz megtestesítője • ördög (op. angyal): ördögnek öltözni, az ördög kísértése • sátán • sátán: pokoli sátán • antikrisztus (ördög Krisztus ellenfele) • pren. antikrisztus (gonosz ember) • gonosz szellem • gazember • pokolkutya • démon • lucifer • bes • dás (általában káromkodással): ami das ide rángatott • kifej. szarvas • hívás. kifejez: gőz • salak • fras (általában kliatbachban): hagyja, hogy gőzzel elkapja; a salak elvitte; szúrj neki fras vett egy hívást.: anciáš • ancikrist (átokban és átkokban): anciáša, ancikristád • beszélgetés. kifejez helement • hívás. kifejez futás (kliatbachban és káromkodás) • elavult.: szakadék (Vansová) • rarach (Hurban) • kniž. elavult. zloboh (Dobšinský) • bibl. belzebub • náb. kísértő: legyőzze a kísértőt • vicc. görcs (Letz)
démoni 1. o. szörnyű 1, rossz 1 2. o. vonzó
szörnyű 1. ami rémületet okoz, félelem al. ugyanakkor ellenállás • szörnyű • fenyegető: szörnyű, szörnyű, fenyegető kiáltás; szörnyű, fenyegető üvöltés • félelmetes • félelmetes: félelmetes, félelmetes éjszakai élmény • félelmetes • félelmetes • könyv. ijesztő: ijesztő, ijesztő, ijesztő történetek • átlátszatlan (buja fantázia által létrehozott, a mentához hasonló, kísértetjárta): átlátszatlan árnyékok • pren. apokaliptikus (mint az apokalipszisben): apokaliptikus látomások • szörnyű • utálatos • szörnyű • szörnyű: szörnyű, utálatos, szörnyű cselekedetet hajtanak végre; szörnyű, szörnyeteg szörny • pl.: fenyegető • szörnyű: fenyegetően hullámzó, szörnyű álmok • állat: állati borzalom, állati rev • kifej. pokoli • könyv. pokoli: minden élőlényt elpusztító pokoli fegyver feltalálója • ördögi • démoni (hasonló az ördöghöz, démonhoz): ördögi, démoni arc • költő. borzalmas (Vajanský)
2. o. nagy 1, hatalmas 3. o. rossz 2
vonzó ami vonz, szokás. szépségével, érdeklődésével, varázsával (op. nem vonzó, visszataszító, visszataszító) • megnyerő • csábító: vonzó, vonzó arc; vonzó, csábító szépség, ajánlat • csábító • csábító: csábító, csábító, illat, zene • csinos (op. csúnya) • elbűvölő: csinos, elbűvölő nő • elbűvölő (varázsa által vonzó): bájos férfi • vonzó (aki vonzza annak szokatlanság): vonzó jelenség • szuggesztív • magával ragadó • magával ragadó: szuggesztív, magával ragadó, magával ragadó hang • csábító • csábító: csábító, csábító mosoly • démoni (ellenállhatatlanul, sőt fenyegetően vonzó): démoni személy • pren. varázslatos (ami rejtélyével vonzza): engedett egy társ • varázslatának. mágneses (ami mágnesként vonz): mágneses nő • pren. elbűvölő: elbűvölő mosoly • szexi (szexuálisan vonzó) • szubszt. paradicsomkönyv. kívánatos
szörnyű 1. ami félelmet vált ki, félelem érzetét kelti, horror al. ugyanakkor ellenállás • szörnyű • fenyegető: szörnyű, szörnyű, fenyegető hatalom; az éjszakai erdő szörnyű, fenyegető hangjai • félelmetes • félelmetes (nagy félelmet, des okoz): félelmetes, félelmetes légkör • félelmetes • félelmetes • könyv. szörnyű: kísértetjárta kastély; a híres ijesztő, félelmetes hely elkerülése érdekében • átlátszatlan (hasonló a közönséges buja fantázia által létrehozott himnuszhoz): a sötét fák átlátszatlan alakokká változtak • pren. apokaliptikus (az apokalipszisnek megfelelő): apokaliptikus jelenetek • szörnyű • szörnyű • szörnyű • irtózatos • vadállati: szörnyű, szörnyű álmok kínozták; elfogták a rémület vadállatai • meghökkentő • meghökkentő: meghökkentő, meghökkentő, meghökkentő kiáltások • ördögi • démoni • mephistopheles • mephisto (hasonló az ördöghöz, démonhoz): ördögi arc, démoni erők • gorgonian (hasonló a görög Gorgonjához) mitológia).: fenyegető • szörnyű • pokoli • könyv. pokoli: fenyegető, szörnyű látomások; pokoli fegyver • költő. borzalmas (Vajanský)
2. o. nagy 1, hatalmas 3. o. rossz 2
baljós könyv. 1. jósnő, rosszat hirdet • könyv.: rosszindulatú • baljós: baljós, rosszindulatú csend • gonosz • sötét • fenyegető • végzetes: gonosz, sötét előérzet; fenyegető, végzetes rakétabúgás • könyv. baljóslatú (Farkas)
2. valami rosszat hozni • gonoszat • rombolót: baljós, gonosz, romboló háborút • könyvet. romboló: romboló éjszaka • gazember • gazember • gazember • ördögi • démoni: gazemberi, gazemberi cselekedet; ördögi, démoni nevetés • költő. elavult. komor (Hviezdoslav, Sládkovič)
o. szintén idegesítő
3. kinek vannak hibái (op. Jó, hibátlan) • rossz: rossz, rossz eredmény • helytelen • hibás • hibás: hibás, hibás eljárás • egészségtelen: egészségtelen vélemények • pontatlan • hibás: pontatlan, hibás számítások • görbe • görbe • torz • nem megfelelő: görbe járdák; görbe, helytelen nevelés
4. akiben nincs kedvesség, barátságosság (op. Jó) • barátságtalan: gonosznak lenni a gyermekekkel szemben; rossz bánásmód, barátságtalan bánásmód • barátságtalan • kellemetlen: barátságtalan hangulatban; kellemetlen fogadtatás • ellenséges: gonosz, ellenséges nézet
5. o. kedvezőtlen 6. o. baljóslatú 1, 2 7. o. nem megfelelő
tüntetés o. szemléltető
szemléletes, megkönnyítve a szokás érzékelését és megértését. ábrák, példák, segédanyagok stb. képekből áll stb. mintának, mintának, példának jelölve • elavult. előzetes: szemléltető, előnézeti módszerrel tanít; magyarázza el a tananyagot szemléltető példa megadásával • tanulságos • tanulságos (oktatáson alapuló): oktató oktatási mód • képi (képek alapján): az audiovizuális technológia lehetővé teszi a képi értelmezést • hozzáférhető • világos • meggyőző: a rajz hozzáférhetővé, egyértelművé tette a magyarázatot; használjon szemléltető, meggyőző érvelést • példaértékű • példaértékű • életmód (valami mintát, bizonyítást stb. használva): ez a jó gyakorlat példamutató, példamutató, élő példája • szemléltető • szemléltető (szemléltető jellegű): szemléltető, szemléltető tananyag • bemutató: az előadás bemutató kísérete • páratlan. deiktikus: deiktikus tanítási módszer
demonstratív p. feltűnő 2
szembetűnő 1. amelyet a rendkívüli külső tulajdonságok miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet észrevenni (op. nem feltűnő) • jelentős: a távolban feltűnő, megkülönböztető struktúrát láttunk • látható • tiszta • nyilvánvaló • nyilvánvaló (op. enyhe, észrevehetetlen): egészségi állapota látható, egyértelmű változás következett be; nyilvánvaló, kézenfekvő gesztusokkal figyelmeztetett • nagy • sztrájkoló (döbbenetes a méretek szempontjából): ütő, nagy orr; markáns különbség a viselkedésben • nyilvánvaló • könyv. frapantný • expr.: okatý • fraz. vakító (op. elhanyagolható): az erők nyilvánvaló eltérése; figyelemfelkeltő, kirívó hiányosságok
2. amely felkelti a szokások figyelmét. szokatlan jellemzőikkel (op. nem feltűnő, hétköznapi, hétköznapi) • furcsa • szokatlan • szokatlan • szokatlan: mindenki körülnézett egy feltűnő, furcsa lány után; rendkívüli, rendkívüli szépséggel ruházta fel • rendkívüli • kivételes (meghaladja az átlagot, a normál értékeket, jellemzőket): a tavalyi évhez képest rendkívüli, kivételes haladást értünk el • különc • extravagáns • provokatív • provokatív • irritáló • elavult. hivalkodó (a figyelem felkeltésére, irritálására törekszik): különc, extravagáns, provokatív, irritáló ruházat; provokatív, irritáló viselkedés; hivalkodó mondatok • mutatósak (általában a színekkel kapcsolatban; intenzitással, kölcsönös harmonizációval stb. Felkeltik a figyelmet): feltűnő, mutatós kalapszín • provokatív • kiemelkedő • demonstratív • könyv. hivalkodó (helytelenül, erőteljesen önközpontú): sajnos dacos, kiálló vidámsággal álcázta; az éhségsztrájk a demonstráció demonstratív, hivalkodó formája • expr.: petyhüdt • őrült (nem megfelelő, sőt komikus feltűnő elemekkel): bolond, őrült ruhák • gyanús (valószínűtlensége miatt ritkán gyanút keltő): szembetűnő, gyanús véletlen
demonstrálja p. demonstrálja 2, bizonyítsa 1
bizonyítani 1. bizonyítékokkal bizonyítani • tanúskodni (valamiről): bizonyította ártatlanságát; bizonyította ártatlanságát • megerősíti • megerősíti • tanúskodik (tanúskodik): megerősítette, megerősítette, hogy látta a gyilkost; a bíróság előtt vallotta személyazonosság • könyveit. igazolja • elavult. megerősíti: az állítás igazságát megerősítette, minden jelenlévő megerősítette • dokumentum (igazolás írásos dokumentumokkal): grafikonokkal dokumentálni az életszínvonal növekedését • bizonyítani • demonstrálni • megnyilvánulni (valamire mutatva): régóta bizonyított, bizonyított bátorsága • levonta • levonta: levonta, levonta az állítás igazságát
2. o. 3. tud, 1. szabály
tisztázni valamit tisztábbá, világosabbá, tisztábbá tenni • tisztázni: tisztázni, tisztázni a javaslat ellentmondásos pontjait • tisztázni • tisztázni (eltávolítani valaminek a részleges kétértelműségét): itt szükséges tisztázni, tisztázni a fogalmakat • magyarázni • értelmezni • könyvet. elmagyarázni (további részletek megadásával érthetõként valamit bemutatni): elmagyarázni a hallgatóknak a tárgyat; elmagyarázta, elmagyarázta nekünk eljárási könyveit. tisztázni (egyértelművé tenni, egyértelművé tenni): véleményét tisztázni kell • felhívás. kifejez sötétebb: végül sötétítse a tétet • demonstrálja • illusztrálja (illusztrálja) • elérhetővé teszi (hozzáférhetővé teszi) • fraz. új megvilágításba helyezés (új tisztázás) • közelebb hozni (tisztázni egy példával stb.): A problémát egy másik oldalról hozom elénk • pl. felvilágosítani (alaposan tisztázni): a rendőrség felvilágosította az esetet • indokolja • indokolja • támogatást • alátámasztja (megindokolja valaminek a tisztázásának okait): igazolja, indokolja, támogatja a csapat előtt tetteiket • elavulás. tájékoztatni (Timrava) • tisztázni • világítani • tisztázni • tisztázni • magyarázni • magyarázni (fokozatosan, több dolgot)
demonstrálja 1. útmutatóként al. hatalom arra, hogy valakit, valamit valaki elé vigyen, valamit • behozni • behozni: Mutasson, hozzon, vigyen be tanúkat!; kiállítási tárgyak a zsűri előtt • pl.: rángatott • rángatott: rángatta, rángatta az elítélteket
2. engedni, hogy valami látható legyen, látható legyen • megmutatni: előadni, bemutatni a gyűjteményét • bemutatni (nyilvánosan): bemutatni az elmúlt évek könyv produkcióját • játszani • előadni • reprodukálni (zenei vagy verbális) mű): a szonátát egy jól ismert kvartett reprodukálta; a dalt Peter Dvorský adta elő; az operát olaszul adták elő • színpadra állítva • bemutatásra (a színpadon való bemutatásra): színpadra állításra, a regény dramatizálásának színházi színpadra állítására • demonstrálásra (szemléltető): a készülék működésének a helyszínen történő bemutatására
mutassa meg az első mozdulattal, hogy mutasson valamit valakinek: a kezével az újonnan érkezők felé, a szemközti ház felé mutat. • jelölje: jelölje meg a tettest az ujjával. fel kell tüntetni a menet irányát; adja meg a kalapácsnak azt a parancsot, hogy a játékosok • elavultak legyenek. al. nar. megmutatni (Sládkovič, Botto) • javasolni (javasolni): csendet jelezni
2. engedje meg, hogy valaki megnézzen valamit, hadd lássa: Megmutatja nekünk a gyűjteményét? • rámutat (több dolog al. Fokozatosan): mutassa meg az egész ház látogatását • demonstrálja (szemléltetően): új számítógépes modelleket mutat be a kiállításon • bemutatja (nyilvánosan): bemutatja fiatal művészek alkotásait • jelen van (fokozatosan al. Több dolog, személy): minden kiállítás bemutatása • bemutatása: a kiállítás a kortárs művészetet mutatja be • bemutatja (szemléltető): példával mutatja be az elméletet • benyújtja (valaki elé állítja, általában hivatalos feldolgozás során): számla benyújtása, engedély, lista, Személyi igazolvány • beküldés: magyarázat benyújtása a festmény történetéről
3. jöjjön elő gondolataival, érzéseivel, véleményével stb. magánéletéből • mutatni • megmutatni • megmutatni: nem tud mutatni, örömöt, szeretetet mutatni; (pre) megbékélési hajlandóságot mutatott • nyilvánvalóan (nyilvánosan): a művész a haza iránti elkötelezettségét nyilvánítja • megjeleníti • ábrázolja (szemléltető, művészi): az ábrázolt regényben a közelmúlt eseményeit ábrázolja • kifejezi • kifejezi (verbálisan): kifejezi, kifejezi köszönöm, elismert minket
4. Bizonyítson meggyőző bizonyítékokkal, tanúskodjon valamiről • Bizonyítson bizonyítékokat • Bizonyítson • Bizonyítson: Mutassa meg, bizonyítsa be, milyen jégkorongosok vagytok!; bebizonyította ártatlanságát, ártatlanságáról tett tanúbizonyságot
szétszerelni p. szétszerelni 1
szétszerelni 1. osztani egyes részekre • szétszerelni: szétszerelni, szétszerelni az órát, készüléket • szétszerelni • szétszerelni (valami összeszerelt): szétszerelni az állványokat • pren. kifejez: boncolás • automatizálás: az egész számítógép fokozatos feldarabolása • szétszerelés • szétszerelés • szétszerelés (fokozatos)
2. vegye be részeit az egészből • szerelje szét • vegye: az emberek (szétszedték) a munkaruhákat • szétterítették (viseléssel): a nők az utolsó kellékeket terjesztették • kifej: lefoglalni • lefoglalni (gyorsan szétszedni): lefoglalni az árut, az egész rakományt egy pillanat alatt • lopni • lopni (szétszerelni): ellopták az építőanyagot • szétszerelték • szétszerelték • szétosztották • kimondják. fogás (fokozatosan)
3. alaposan megvizsgálja • elvégzi az elemzést: elemzi a helyzetet, elemzi a helyzetet • elvégzi az elemzést • elemzi • elemzi: elemzi a problémát • kifejezi.: boncolgat • részletez • automatizál (részletesen lebont): részletezi a meghibásodás okait