Ha elkezd diplomamunkát írni, akkor általában azt kezdi keresni, hogy milyen legyen a szerkezet, hogyan írják az idézeteket, mi az absztrakt, milyen kutatási módszerek stb. Azok számára, akiknek nincs elég számítógépes ismeretük, aggódniuk kell a teljes szöveg formázása miatt.

diplomamunka

Először egy kis elmélet

  • Absztrakt - a mű tartalmának rövidített kifejezése további értelmezés, értelmezés vagy kritika nélkül, a szerző értékelési véleménye nélkül.
  • Irodalomjegyzék - nyomtatott irodalmi források (könyvek, folyóiratok, újságok, cikkek) felsorolása az elvek szerint.
  • Idézetek - szó szerint külföldi nyilatkozat, szöveg.
  • Kivonat - könyvkivonatok készítése (magazinok, újságok, cikkek).
  • Összeállítás - más művek ismereteinek összeállításával jön létre, források megadása nélkül.
  • Összegzés - rövid összefoglaló áttekintés, tartalom.
  • Parafrázis - egy idegen ötlet vagy ugyanazon ötlet vagy történet kifejezéseinek szabad feldolgozása a saját szavaival.
  • Összegzés - tartalom, összefoglalás, következtetések összefoglalása.
  • Keresés - keresés, tények ellenőrzése és a keresés eredménylistája

Mielőtt elkezdené írni a szakdolgozatát, tisztában kell lennie számos fontos dologgal, például:

Amiről írni akarok?

  • Megfelelően vannak feltérképezve, amiről írni akarok? (Ha nincs elég irodalom, nincs mire támaszkodnom. Ha viszont a probléma nincs feltérképezve, akkor választhatom a tézis formáját térképészeti kutatásként vagy leírásként).
  • Ki és mikor foglalkozott előttem hasonló vagy ugyanazon témával? (Hogy ne fedezzem fel rég felfedezettet)
  • Van-e elegendő mennyiségű releváns szakirodalom? (Az internetes források általában nem kínálnak megbízható irodalmat, a pszichológia területén megbízható internetes források a következők: PsyLit, Pszichológiai összefoglalók, Aktuális tartalom stb.) Alkalmas folyóirat-források például a Csehszlovák Pszichológia, az E-pszichológia (online folyóirat), Kivonat, Pszichológia a gazdasági gyakorlatban, British Journal of Clinical Psychology, The Quarterly Journal of Experimental Psychology, Annual Review of Psychology, American Psychologist, Journal of Personality and Social Psychology, apod.
  • Mennyire széles az adó témája? (Minél szélesebb témát választok, annál nehezebb, homályosabb és félreérthetõbb a kezelése. Ezért jó a legszûkebben meghatározott témát választani. NEM: A rák hatása az ember személyiségére, de IGEN: A gyomorrák hatása az ember személyiségének érzelmi összetevőjére).

Kezdetben célszerű nagyszámú ötletet ötletelni (ezek az ötletek kérdés formáját ölthetik), majd azt kell választani, amely a lehető legjobban megfelel a fenti kritériumoknak. Ez nem történhet meg a szakirodalom kutatása és elolvasása nélkül.

Hipotézis meghatározása - megfelelő ötlet kiválasztása után

A hipotézis meghatározása az eredeti kérdés vagy ötlet kutatási problémává történő megfogalmazásának folyamata. Például ellenőrizhetjük, hogy van-e kapcsolat bizonyos változók között, milyen jelleget szerez ez a kapcsolat, okozati-e vagy sem, és így tovább.

A hipotézis felállításakor pontosan meg kell választani a szavakat, és meg kell győződni arról, hogy a hipotézis ellenőrizhető-e.

Egy kutatási projekt megfelelő kiválasztása és összeállítása, vagy egy megfelelő módszer megválasztása - a célhoz vezető utat követve.

Az, hogy miként fogalmazzuk meg az alapvető hipotéziseket, meghatározza, hogy milyen típusú kutatási projektet és milyen kutatási módszereket választunk.

Mit kell észrevenned egy kutatási terv összeállításakor:

  • Mennyire nehéz (könnyű) kiválasztani a kutatási csoportot (pl. Ha úgy döntünk, hogy megvizsgáljuk az injekciós kábítószer-használók nehezen hozzáférhető populációját, akkor a legjobb, ha lavinaválasztást választunk a készletből. Ha szükségünk van egy kontrollcsoport, ugyanazokkal a paraméterekkel, mint a kísérleti csoport, akkor a rétegzett szelekció megfelelő)
  • Milyen kutatási problémát oldunk meg - ha a változók közötti oksági összefüggést oldjuk meg, akkor a legjobb, ha kísérletet választunk. (Pl. Az intelligencia teszt nagyobb teljesítménye függ a helyiség fényintenzitásától?)

Ha csak az érdekel, hogy van-e kapcsolat két vagy több változó között (korreláció, azaz konzisztencia), akkor egy nem kísérleti kutatási tervet választunk, például "utólag". (Pl. Van-e összefüggés a dohányzás és a tüdőrák között?)

Ha olyan problémát térképezünk fel, amelyet még nem vizsgáltak kellőképpen, akkor szondát vagy térképészeti vizsgálatot választunk, ezek leíró jellegűek.

Akár manipuláljuk a változókat, akár nem, és hogyan szabályozzuk a nem kívánt változók hatását? Ismerünk minden olyan nemkívánatos változót, amely torzíthatja az eredményt?

Hogyan fogjuk elemezni és értelmezni az eredményeket?

Alkalmazhatóak lesznek eredményeink a gyakorlatban? Hasznosak lesznek az elmélet számára, vagy a lakosság számára?

Maga a diplomamunka megírása

A. VONATKOZAT - VONLAT

Szlovákul és angolul összefoglaljuk, hogy a munka miről szól - a célról, megemlítjük az alkalmazott módszereket, a statisztikai elemzés módszereit, ha a munka kutatás, vagy különböző megközelítéseket, ha elméleti, mire jutottunk, mire megtudta, milyen következtetéseket vagy alkalmazásokat kell alkalmazni.

Bár az absztrakt a munka elején van, a legjobb, ha csak a munka befejezése után írjuk, mert tisztában vagyunk azzal, hogy melyek az ötletek a legfontosabbak. Körülbelül 300 szót kell tartalmaznia.

B. KULCSSZAVAK

A szlovák és angol nyelvű absztraktot körülbelül 4-6 kulcsszó követi, vagyis lényeges kifejezések, amelyeket a mű említ.

C. BEVEZETÉS

Motivációt írunk a bevezetőbe - vagyis miért választottuk az adott problémát, és miért szeretnénk mélyebben foglalkozni vele. Amit meg akarunk találni vagy kutatással bebizonyítani.

Ezután a bevezetőben röviden jellemezzük a problémát. Ha közvetlenül nem külön fejezetet szentelünk az adott szám történetének, akkor érdemes a bevezetőben néhány sorban megemlíteni. A bevezetőnek áttekintést kell nyújtania arról is, amit már találtak a kérdésben. Javasoljuk, hogy a bevezető tartalmazza a probléma rövid meghatározását.

D. ÖN SZÖVEG (1. fejezet)

Ami a tisztán elméleti diplomamunkát illeti, fejezetekre kell bontani. A fejezetek alfejezetekre oszthatók és számozhatók. Például.

3 Pozsony története

A fejezetek és alfejezetek sorrendjének logikusnak kell lennie, az egész szövegnek a legtágabb meghatározástól a legszűkebbig, azaz a kutatási téma lényegéig kell haladnia.

Az elméleti diplomamunka célja a probléma elméleti hátterének biztosítása és a hasonló problémával foglalkozó munkák áttekintése.

Ide tartozik a helyes idézés művészete is. Az idézés módját állami szabvány írta elő. Általánosságban az az elv, hogy amit idézünk, annak szerepelnie kell a felhasznált irodalom listájában, amelyet a dolgozat végén bemutatunk. Többféle módon idézhetünk. Az idézés leggyakoribb formája:

  • ha a szerzőt közvetve idézzük, a szöveg nem idézőjelben van, de például kijelentjük: Novák (1992) szerint a sertéstermelékenység Kínában van. . És megemlítjük a diplomamunka linkjét a felhasznált irodalom listájában. Például. Így: Novák, J.: Sertéstermelékenység Kínában. Prága, Állami Mezőgazdasági Kiadó 1992.

Közvetett idézéshez, ahol ugyanannak a szerzőnek ugyanazon évben két forrása van, meg kell különböztetni mindkét forrást. Ezt a következő módon tehetjük meg: Novák (1992). Ezután nem szabad ugyanazt a betűt felvennünk a hátul használt irodalomba.

  • Közvetlen idézéskor szó szerint idézzük az adott szöveget, a fordításban az idegen nyelv megfelelőjét tesszük a vonal alá, és fordítást írunk a szövegbe. Ne felejtsük el az idézeteket, és tegyük bele az oldal számát a linkbe. Például. Novák (1992, 360. o.) Kijelenti: "Ha egy disznót naponta tízszer etetünk, annak hústermelékenysége háromszorosára növekszik" vagy: "A sertések termelékenysége nem csökken, ha a sertés ritkán eszik, hanem a minőségi étrend. " (Novák 1992, 350. o.). Ismét felsoroljuk a vonatkozó irodalmat a felhasznált irodalom listáján, hasonlóan az előző esethez.

A figyelem középpontjában a tisztán elméleti diplomamunka diszkussziójának kell lennie. A megbeszélés során összehasonlítjuk más munkák eredményeit, összehasonlítjuk őket ötleteinkkel és egymással, valamint következtetéseket, hipotéziseket és előnyöket vonunk le a gyakorlat számára.

Minden munkának olyan hipotéziseket kell eredményeznie, amelyeket a jövőbeni kutatásra javasolunk. Az a tény, hogy a diplomamunka következtetéseit a gyakorlatban fel lehet használni, vagy egy bizonyos elméletet alátámasztani, a dolgozat előnye, és ez azt jelenti, hogy a dolgozat megírása nem volt időpazarlás, hanem valós haszna van.

Ha a munkáról van szó empirikus, két részből áll - elméleti és kutatási.

Az elméleti rész hasonlóan van megírva, mint egy tisztán elméleti munkában.

Az empirikus résznek ez a formája:

E. KÖVETKEZTETÉS

Végül összefoglaljuk az elérteket, és hangsúlyozzuk a munka konkrét hozzájárulását a gyakorlathoz vagy az elmélethez.

G. A FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE

A felhasznált irodalom felsorolása csak azokat a műveket tartalmazhatja, amelyeket elolvastunk.

Könyv linkek formája a következő:

Novák, J.: Sertéstermelékenység Kínában. Prága, Állami Mezőgazdasági Kiadó 1992.

A magazin linkek így néznek ki:

Smith, H., Adams, R: Változások a vezető viselkedésében. Baleseti elemzés a megelőzés felett, 1994. 26, 441-456.

Ha háromnál több szerző van, kijelentjük:

Hans, J. et al.: És akkor, valamint egy könyv vagy cikk idézetei. Vagy Hans, J. és munkatársai:

Ha 1: 2, 3 szerző van, mindegyiket felsoroljuk.

Ha használtuk internetes link, az összes internetes link a felhasznált szakirodalom végén van megírva, és a linket megelőzi a Letölt és a dátum, azaz az internetről való letöltés dátuma.

Több hivatalos tipp

A címlapra írjuk:

A bal felső sarokba:

A címoldal közepére:

A diplomamunka címe szlovák nyelven

Diplomamunka címe angol (orosz)

Másrészt nyilatkozatot írnak: kijelentem, hogy a diplomamunkát önállóan és a felhasznált irodalom felsorolásában felsorolt ​​források felhasználásával írtam (írtam).

A nyilatkozatot kézzel fogjuk aláírni.

A mellékletek a munka végén találhatók, az oldalszámozás többnyire római.

A tartalmat utoljára írják, ahol a vonatkozó oldalak a fejezetek címében szerepelnek.