három műszakos

A magánjog területére összpontosít, különös tekintettel az üzleti ügyek megoldására és az átfogó adósságkezelésre. A brünni Masaryk Egyetem jogi karán diplomázott és ügyvédként dolgozik a Havel, Holásek & Partners irodában.

Mire kell gondolnia egy vállalkozónak, amikor ütemezi a munkát a változásra?.

Számos üzleti ágban, különösen az ipari termelésben, több változásban kell munkavállalókat alkalmazni a folyamatos termelés és a vállalat versenyképességének biztosítása érdekében. A következő cikkben bemutatjuk azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket szem előtt kell tartani a munka ütemezéséhez a változáshoz.

Mikor kell dolgozni a változáson? Alapvetően minden munkavállaló munkanapján változik a munka. A Munka Törvénykönyve a megállapított heti munkaidő azon részének változását jelenti, amelyet a munkavállaló köteles 24 egymást követő órán belül ledolgozni, ideértve a kötelező munkahelyi szüneteket is. Még egy alkalmazott is, aki például minden nap 9: 00-kor megy dolgozni, és 17: 30-kor távozik, munkáját megváltoztatja.

Fontos különbséget tenni a fogalmak között

A változásért való munka azonban a munkáltatónál történik, ha az egyik munkahelyen dolgozók előre meghatározott ütemterv szerint felváltva dolgoznak, és a nap vagy a hét egy meghatározott időszakában különböző időpontokban dolgoznak. Ez akkor is érvényes, ha az alkalmazottak rotációja a későbbi változtatások során a munka egyidejű elvégzésével jár.

Megjegyzés: Ha az egyik alkalmazott mindig reggel 6 és 14 óra között, a másik pedig mindig 14 és 22 óra között megy dolgozni, akkor ez nem változtatással járó munka kérdése. Mindkettő esetében nem teljesül a munkaidő váltásának (váltakozása) feltétele.

Két műszakos, három műszakos vagy folyamatos működés

Minden változtatás céljából végzett munka célja az, hogy a munkavállalók rotációjának köszönhetően a munkát hosszabb munkaidővel végezzük, mint a szokásos munkaidővel. Ebből következik, hogy a munkavállaló attól függően, hogy melyik változás "történhet", még a szokatlanul késő esti vagy kora reggeli órákban is dolgozhat.

A váltási rendszer egyes szakaszainak felosztásához a Munka Törvénykönyve háromféle változást ismer. Reggeli, délutáni és éjszakai váltás. A reggeli váltásnak többnyire 6 és 14 óra, délután 14 és 14 óra között kell esnie. 22 óra és éjszakai műszak 22 óra és 6 óra között.

Ezen felosztás alapján bármelyikben lehetőség van a változások megszervezésére két műszakos vagy három műszakos működés formájában. A két műszakos üzemeltetés általában magában foglalja az alkalmazottak beosztását reggeli és délutáni műszakba, a három műszakos működés minden típusú műszakot magában foglal.

A munkarend két vagy három változás közötti megoszlása ​​nagy jelentőséggel bír a munkaidő tekintetében, amelyet a váltórendszerben dolgozók végezhetnek. A két műszakos váltásnál felváltva dolgozó alkalmazott heti munkaideje heti 38 és ¾ órára korlátozódik, a három műszakos üzem minden változásakor pedig heti 37 és ½ órára dolgozik.

A műszak működésének speciális formája az folyamatos üzemmód. Ez egy olyan működési forma, amelyben van a hét minden napján folyamatosan végzett munka. A folyamatos műveletet rendszerint folyamatosan ismétlődő művelet formájában hajtják végre, három változás ciklusában.

Hogyan kell dolgozni a változáson?

A munkáltatónak egy ideje előre tájékoztatnia kell a munkavállalót arról, hogy mikor kell változtatnia. Ez általában keresztül történik a változások lebontása. Ennek az ütemezésnek az alkalmazottnak kell lennie legalább egy héttel előre értesíteni kell, és legalább egy hétig érvényesnek kell lennie.

Amikor a változtatásokat egy adott alkalmazottra ütemezi, a munkáltatónak ezt szem előtt kell tartaniaegy változás hossza nem haladhatja meg a 12 órát bármely 24 órás időszakban, még egyenetlen munkaidő esetén sem a a két műszak között az alkalmazottnak legalább 12 órás folyamatos pihenést kell tartania. Kivételes esetekben 8 órára csökkenthető azzal a kötelezettséggel, hogy a pihenés csökkentésétől számított 30 napon belül kompenzációs szabadságot kell biztosítani.

Ugyanakkor a munkáltatónak nem szabad tetszés szerint meghatároznia az egyes munkamódosítások kezdetét és végét. Elvileg a reggeli váltás nem kezdődhet el 6 óra előtt, a délutáni változás pedig 22 óra után fejeződik be. A munkáltatónak képesnek kell lennie a változások eltérő elosztására Munkaügyi Felügyelőség működési igényekkel vagy más kényszerítő okokkal magyarázható.

Menetrend esetén éjszakai változások írásos beleegyezése nélkül nem lehet két egymást követő héten át éjszakai változásokhoz rendelni egy alkalmazottat. Éjszakai műszakok esetén a munkáltatónak tisztában kell lennie azzal is, hogy: a munkapihenő napjának kezdete a következő reggeli változás kezdetének tekinthető. Ez nagy hatással van az alkalmazottaknak az ünnepi munkavégzésért járó jutalmakra.

Példa: November 16. és 17. között (munkaszüneti nap) éjszakai műszak esetén, amely 22 és 18 óra között tart, alkalmazottai nem jogosultak üdülési bérre. Ennek a munkáltatónak a munkapihenő napja csak november 17-én, 6 órakor kezdődik, amikor megkezdődik a reggeli változás. A november 17. és 18. között 22 és 6 óra között dolgozó éjszakai műszakban dolgozók azonban a teljes műszak alatt szabadságra jogosultak.

Ügyeljen az éjszakai műszak és az éjszakai munka közötti különbségekre

Három műszak esetén és főleg folyamatos üzemeltetés az alkalmazott bármely változtatás éjszaka végzett munkája. Az ilyen órákban végzett munkával tehát 22 és 6 óra között, számos korlátozás van a munkáltató részéről.

Az éjszakai munkát az éjszakai változástól függetlenül határozzák meg. Ezért óvatosnak kell lenni, hogy még a reggeli vagy délutáni műszakban dolgozó alkalmazott is végezhet munkát éjszaka.

Az éjszaka dolgozó alkalmazott az a munkavállaló, aki éjjel legalább három egymást követő órán át dolgozik, vagy várhatóan éjszaka legalább ötszáz órát fog dolgozni.

Függetlenül attól, hogy egy ilyen alkalmazott éjszakai műszak része-e vagy sem, ügyelni kell arra, hogy a munkáltató eleget tegyen a munkavállaló éjszakai munkába történő beosztásából eredő összes kötelezettségének, például: a munkavállaló egészségügyi alkalmasságának megelőző és folyamatos értékelésének szükségessége, a munkahely elsősegély-nyújtási lehetőségekkel való felszerelése, a műszak átlagos hosszának korlátozása négy havonta legfeljebb 8 órára, és természetesen legalább 20% -os pótlék biztosítása minimálbér éjszakai munka minden órájára.