2017. szeptember 30

egészség

Étel, fizikai aktivitás és rák - áttekintés a meglévő vizsgálatokról

2007 novemberében jelentést tettek közzé, amely áttekintette a különféle ráktípusok eltérő életmódon alapuló kialakulásának relatív kockázatát. Ez a jelentés, amelyet a World Cancer Research Foundation (WCRF) és az American Cancer Research Institute (AICR) közösen publikált, egyesíti a minőségi kutatásokat és a nemzetközi tudományos szakértelmet, és kiemeli az élelmiszer, a testösszetétel, a fizikai aktivitás és a rák különböző típusai közötti kapcsolatot.
A rák egyes típusai megelőzhetők Bár a DNS (genetikai anyag) károsodás támogatja a rákot, az öröklődő ráktípusok csak 5-10% -a öröklődik, és aki rákot elősegítő gént hordoz, nem feltétlenül rákos (de nagyobb mint az általános populáció). A génkárosodást elősegítő környezeti tényezők hatása sokkal fontosabb meghatározó tényező a rák kialakulására vagy sem. Nem minden környezeti rákkeltő anyag (rákot okozó anyag) előzhető meg, például a cigarettafüst, a sugárzás vagy a fertőzés, de a mindennapi életnek számos olyan aspektusa van, amelyen változtathatunk a DNS károsodásának megelőzése érdekében, például az egészséges táplálkozás és az egészséges táplálkozás. életmód.

A jelentés kezdeti információi

Az első WCRF-jelentés tíz évvel ezelőtti közzététele óta a rákmegelőzési kutatások jelentősen előrehaladtak, és új, jobb elektronikus módszereket dolgoztak ki a bizonyítékok elemzésére és értékelésére. Egyértelművé vált a jelentés frissítésének szükségessége. Öt év alatt a világ 20 legjobb tudósa a világ tudományos szakirodalmának számos speciálisan átvilágított, szisztematikus áttekintését vizsgálta annak megvizsgálására, hogy a módosítható életmódbeli tényezők hogyan befolyásolják a rák kockázatát (WCRF/AICR 2007). Jó és egyértelmű bizonyítékok alapján becsléseket készítettek arról, hogy az élelmiszerek, a tápanyagok, a testösszetétel és a fizikai aktivitás közötti védelmi összefüggések meggyőzőek, okozati-e vagy korlátozottak-e. Ahol az epidemiológiai bizonyítékok, kísérleti és egyéb biológiai eredmények súlyossága, erőssége, minősége, megismételhetősége és valószerűsége szisztematikus hiba nélkül megismétlődik és felhalmozódik, valószínűleg ok-okozati összefüggésről van szó. Ez a cikk az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatos releváns bizonyítékokra és lehetséges következtetésekre összpontosít.

A fizikai aktivitás

Az embereket rendszeres testmozgásra szánják, de az utóbbi években, különösen a fejlett országokban, a fizikai aktivitás szintje folyamatosan csökken. A munkahelyen az emberek többet ülnek, mint korábban, a legtöbb kirándulás gépjárművel történik, a házimunkát többnyire gépek végzik, és az aktív gyógyulást televízió és számítógépes játékok váltották fel. Ez az aktivitáshiány valószínűleg a túlsúly és az elhízás jelentős tényezője, ami növeli bizonyos rákos megbetegedések kockázatát. A jelentés alátámasztja azt az általános nézetet, miszerint az emberek az életük során fejlődtek és alkalmazkodtak ahhoz, hogy aktívak legyenek, és a mozgásszegény életmód egészségtelen lehet.

Következtetés

Meggyőző bizonyíték van arra, hogy a fizikai aktivitás védelmet nyújt a vastagbélrák, esetleg a méhnyakrák és az emlőrák ellen posztmenopauzás nőknél. Bebizonyosodott, hogy a fizikai aktivitás minden típusának van védőhatása, és kevés adat van a specifikus típusainak hatásáról.

Túlsúly

A legújabb megállapításokkal kapcsolatban további aggályok merültek fel az egészségügyi szakemberek részéről; a túlsúly és az elhízás pandémiává vált. Azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a zsírosság növeli a rák kockázatát, nem vizsgálták jól. Van azonban bizonyíték:

Az elhízás, különös tekintettel a derék területre, megnövekedett hormonszinteket és növekedési faktorokat okoz, amelyek elősegítik a rákos sejtek növekedését. Például a magas inzulintermelés megnöveli a vastagbél- és méhrák, esetleg a hasnyálmirigy- és veserák kockázatát, míg a vérben lévő leptin feleslege kolorektális rákkal és prosztatarákkal társul;
az elhízást enyhe fokú krónikus gyulladás jellemzi. A gyulladás fiziológiai reakció a fertőzésre vagy traumára, amely egy akut fázis, amely hasznos lehet. A krónikus gyulladás azonban DNS-károsodást okozhat, és elősegítheti a rák kialakulását.

Következtetés

Az ok-okozati összefüggés a megnövekedett testzsír és a rák között ma már hangsúlyosabb, mint az r. 1990. Különösen meggyőző bizonyíték a gége, a hasnyálmirigy, a vastagbél, a méh, a vese és az emlő (posztmenopauzás nők) megnövekedett zsírossága és rákos megbetegedései, valamint az esetleg epehólyag-rák között kialakuló okozati összefüggés, amely epekővel kezdődhet vagy nem. Másrészt a megnövekedett zsírosság valószínűleg megvédi a premenopauzás nőket az emlőráktól, de még nem lehet meghatározni a mechanizmust.

Szoptatás

A szoptatás már régóta a csecsemőkre gyakorolt ​​jótékony hatásoknak tulajdonítható, de a legújabb kutatások a későbbi életben és az anya számára is hasznos előnyöket mutattak. A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a hosszabb szoptatás jobb védelmet jelent az emlőrák ellen. Úgy gondolják, hogy a hormonváltozások a menstruációs ciklusok számának csökkenésével járnak, ami egészségügyi előnynek tekinthető.

Következtetés

Meggyőző bizonyíték van arra, hogy a szoptatás egész életében megvédi az anyát az emlőráktól (még a menopauza után is).

Élelmi rost

Az élelmi rost elsősorban gabonafélékben, gyökerekben, gumókban, hüvelyesekben, gyümölcsökben és zöldségekben található meg. Bár nincs egyértelmű kapcsolat a keményítőtartalmú ételek meghatározott típusai és a rák között, bizonyított, hogy a rost megvédi az embereket a vastagbélráktól. A rost növeli a széklet térfogatát és felgyorsítja a bélből származó hulladék mozgását, valószínűleg felgyorsítja a rákkeltő anyagok mozgását a rendszerből, de a rostot a bélben lévő baktériumok is fermentálják, rövid láncú zsírsavakat termelve, amelyek segítenek a bélsejtek egészségének megőrzésében.

Következtetés

A rostot tartalmazó élelmiszerek valószínűleg védőhatással bírnak a bélrák ellen.

Gyümölcsök és zöldségek

A gyümölcsök és zöldségek a vitaminok, ásványi anyagok és fitotápanyagok fő táplálékforrásai. A jelentés megállapította, hogy nehéz leírni az egyes növényi élelmiszerek és a rák közötti kapcsolatot, mivel ezek az élelmiszerek összetett tápanyag-keveréket tartalmaznak, amelyek mindegyikének lehet bizonyos védő hatása. A legfontosabb tápanyagok, például a karotin, a likopin (a paradicsomban található), a C-vitamin, a B-vitaminok és a szelén vizsgálata többé-kevésbé informatív volt. Ezek a hatóanyagok megvédik a DNS-t az oxidatív károsodásoktól és/vagy gátolhatják a rákkeltő anyagok aktivációját a szervezetben, vagy gátolhatják a rákos sejtek növekedését vagy pusztulását.

Következtetés

A jelentés azt mutatja, hogy a gyümölcsök és zöldségek rák elleni védőhatásának általános bizonyítékai kevésbé meggyőzőek, mint azt korábban gondolták. Lehetséges, hogy a nem keményítőtartalmú zöldségek és gyümölcsök védenek a szájüreg, a torok, a gége, a tüdő és a gyomor rákja ellen. Azok az élelmiszerek, amelyek valószínűleg védenek bizonyos típusú rákok ellen, a következők:

finomra vágott fokhagyma a gyomorrák előtt (apróra vágva egy enzimet szabadít fel, amely elősegíti a hasznos kénvegyületek termelését)
karotinoidok a szájüreg, a torok és a tüdő rákja ellen
likopin (paradicsomban, különösen püré, leves vagy ketchup formájában feldolgozva) a prosztatarák előtt
C-vitamin a gégerák előtt.

Alkohol

Az alkoholt már régóta fogyasztják szinte minden társadalomban. A sör, a bor és a szeszes italok népszerű italok, és bár régóta ismert, hogy a tartósan magas alkoholfogyasztás májcirrózist okoz, annak egyéb káros hatásairól csak a közelmúltban derült fény. Az etanol rákkeltő és rákot okoz, függetlenül attól, hogy milyen italból származik. Az alkoholfogyasztás biztonságos szintjét nem állapították meg (még akkor sem, ha a rák kockázata nem nőtt meg), és általában azt tapasztalták, hogy minél nagyobb az alkoholfogyasztás, annál nagyobb az esély a rákra.

Következtetés

A bizonyítékok ma erősebbek, mint valaha. Meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre az alkoholos italok és a szájüreg, a gége, a vastagbél (férfiaknál) és az emlő (nőknél) közötti rák közötti okozati összefüggésről. Valószínűleg okozati összefüggés van a nők máj- és bélrákja és az alkoholfogyasztás között.

Hús, baromfi, hal és tojás

Általában azt feltételezik, hogy az emberek mindenevőként fejlődtek, és az egészséges étrend növényi és állati ételeket tartalmaz - húst, baromfit, halat és tojást. Ezek az ételek a minőségi fehérje és sok fontos mini-tápanyag kicsi forrásai. A vörös hús (pl. Marha-, birka- vagy sertéshús) fogyasztása azonban növeli az N-nitrozoaminok szintjét a szervezetben, ami bizonyos mértékig a magas vas-tartalomnak tudható be. A gyártás során nitritek, nitrátok és más tartósítószerek találhatók sokféle húskészítményben, például sonkában, szalonnában, kolbászkolbászokban és más típusú termékekben. A nitrátok és a nitrátok valószínűleg rákkeltőek az emberre, mivel a szervezetben N-nitrozovegyületekké alakulnak.

Következtetés

Meggyőző bizonyíték van arra, hogy nagy mennyiségű vörös hús és húskészítmény tartósabb fogyasztása növeli a vastagbélrák kockázatát.

Tej és tejtermékek

A kérődzők háziasításának ideje óta fogyasztják a tejet és a tejtermékeket, például sajtot, vajat és joghurtot. Az étrendi kalciumbevitel jelezheti a tejfogyasztást Európában. Az étkezési kalcium vélhetően véd a rák ellen, mert közvetlenül befolyásolja a sejtek növekedését és megújulását, és megkötheti a bélben lévő epesavakat és zsírokat, miközben megvédi a bélfelületet a károsodástól. A tej olyan bioaktív összetevőket is tartalmaz, amelyek védőhatással bírhatnak. Másrészt a magas kalciumbevitel elősegítheti a prosztata megnagyobbodását.

Következtetés

A tejtermékekkel kapcsolatos rákos megbetegedések kétértelműek. Úgy tűnik, hogy a tej véd a vastagbélrák ellen, és van néhány bizonyíték arra, hogy véd az epehólyagrák ellen. Valószínűleg okozati összefüggés van a magas kalciumtartalmú étrend és a prosztatarák kockázata között.

Zsírok, olajok, cukrok és só

A zsírok és olajok az étrend leggazdagabb összetevői. A cukrok édes szénhidrátok. A zsírok és cukrok sok energiadús étel és ital alkotóelemei, amelyek hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz és a túlsúlyhoz, növelve a rák kockázatát. Nincs meggyőző roncs vagy egyéb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bizonyos zsírok, olajok vagy cukrok okoznak-e egy bizonyos típusú rákot. A só (nátrium-klorid) nagyon fontos a test normális működéséhez, és a múltban ez egy nagyra értékelt árucikk volt. Manapság bőségesen van só, különösen a sótartalmú élelmiszerekben, például sózott húsban, halban, olajbogyóban, sok feldolgozott ételben, például kolbászban, készételekben, levesporokban, valamint különféle ropogtatásokban, diófélékben és más fűszeres előételekben. Bizonyíték van arra, hogy a magas sófogyasztás károsítja a gyomor nyálkahártyáját, fokozza az N-nitrovegyületek képződését a szervezetben és elősegíti a rákkeltő anyagok képződését a gyomorban.

Következtetés

Úgy tűnik, hogy a magas sótartalom és a sóban tartósított ételek hozzájárulnak a gyomorrák kialakulásához.

Jelentős hozzájárulás

A nem fertőző betegségek, beleértve a rákot is, megterhelik a világ lakosságának egészségét. Ez a jelentés, amely tisztázza a meglévő bizonyítékokat, jelentősen hozzájárul a rákkal kapcsolatos ismereteinkhez azáltal, hogy segít meghatározni, hogy az étel, a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a testösszetétel milyen mértékben módosítja a rák kockázatát, és tisztázza, melyek a legfontosabb tényezők. Ezeket az információkat felhasználják, és a kormányok ajánlásokat fognak tenni lakosságuk számára az egészséges életmód népszerűsítésére. Az étrend és az életmód ésszerű választása korai életkorban és felnőttkorban segít csökkenteni bizonyos állapotok, például elhízás, szívbetegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség és bizonyos típusú rák kockázatát. Az egészséges táplálkozás kiegyensúlyozott étrendi bevitel révén érhető el, amelynek egy részét mérsékelten fogyasztják, és sokféle étellel.