Dátum hozzáadva: 2007.08.17 Mark: 1 2 3 4 5
A cikk szerzője: nathallie
Nyelv: Szavak száma: 3 958
Alkalmas papír: Egyetemi A4 száma: 11.9
Átlagos jegy: 2.99 Gyors olvasás: 19m 50-es évek
Lassú olvasás: 29m 45s

Nagyon hasznos az ún a meghatározott célok kívánt tulajdonságainak visszamenőleges ellenőrzése. Különösen az a kérdés, hogy:

költségek bevételek

  • A célok relevánsak? Kapcsolódnak a problémához, valamilyen módon befolyásolják?
  • Feleslegesek, feleslegesek a célok? Valóban szükség van rájuk?
  • Ellenőrizhetőek a célok? Eredményük ellenőrizhető és értékelhető?
  • A célok számszerűsíthetők?

3 A közprojektek értékelésének kiválasztott módszerei

3.2 Input - output módszerek

Ezek költség-output módszerek. Költségen a monetáris kiadások és a különféle erőforrások felhasználásához szükséges monetáris elemek összegét értjük. A nem pénzbeli elemek közé tartozhatnak az állami szabályozási intézkedésekből eredő korlátozások, más szervezetek által érzett károk vagy a környezet pusztulása, azaz negatív externáliák vagy "alternatív költségek", amelyek ugyanazon erőforrások másik felhasználásából származó előnyöket jelzik. A kimenetek ebben az esetben az egyén, egy csoport vagy egy közösség elégedettségének (előnyeinek) az összegét jelentik, amely programot vagy közéleti akciót generál.

CMA (költségminőség-elemzés)

Ez a módszer a költségminimalizálást elemzi a kimenetek mérése nélkül. A viszonylag legegyszerűbb input-output módszerekhez tartozik. Lényege, hogy alternatívát találjon a legalacsonyabb költségekkel. A költségek meghatározása leggyakrabban értékegységek segítségével történik, az ipari mérnöki módszerrel vagy a paraméteres költségbecsléssel történő értékelemzéssel. Használható az erőforrások programelosztásakor, egy alternatíva kiválasztásában a közigazgatási szerv átszervezésében is.

CBA (költség-haszon elemzés)

Ez a módszer elemzi a költségeket és az előnyöket, miközben értékegységeket mér. A gyakorlatban nagyon alkalmas eszköz a vezetői gazdasági döntéshozatalhoz. A közgazdasági projektek és tevékenységek hatékonyságának értékelésénél alkalmazott gazdasági elemzés alapvető módszere. Lehetővé teszi annak megállapítását, hogy egy közprojekt pozitív következményei ellensúlyozzák-e az adott projektben felmerült költségeket. A költség-haszon elemzésre az a jellemző, hogy a projekt következményeinek értékelését pénzegységben végzik, hogy összehasonlítható legyen a költségekkel. A CBA lényege, hogy foglalkozzon a "Mi veszett és ki nyer?" Kérdéssel. A CBA az optimális választás gyakorlati módszereinek összességeként határozható meg a közgazdaság területén, tiszteletben tartva a maximális nettó társadalmi jövedelmezőség kritériumát, miközben az összes figyelembe vett költséget és bevételt pénzben vagy közvetlenül, vagy közvetetten kell megadni. Bármely elemzés alapvető lépésének a lehetséges változatok halmazának azonosítását kell meghoznia a helyes döntéshez. Ezenkívül meg kell határozni a lehetséges projektek összes jelentős költségét és előnyét.

A CBA módszer fő problémája az egyes költségek és bevételek pénzegységben történő mérése, ill. becsülje meg az árukat. Ha nem találjuk az adott tétel árát a piacon, megpróbálhatjuk megtalálni annak értékelését egy hasonló áru piaci árán keresztül - természetesen helyettesítőnek, ha létezik. Ha egy adott projekt összes költségét és bevételét felértékelték, folytatjuk a megvalósítandó projektek kiválasztását. Megvalósulnak azok a projektek, amelyeknek a költségegysége a legnagyobb hatással van.

A költségelemzés során azonban meg kell különböztetni a közvetlen költségeket, amelyeket általában piaci árakban fejeznek ki, és a közvetett költségeket, amelyeket általában alternatív költségként értékelnek. A költségek és a bevételek CBA módszerrel történő kiszámításához ajánlatos a következő lépéseket használni:

  1. az összes költség- és bevételi tétel leltárának átadása,
  2. ossza fel a tételeket tárgyi (a piacon értékelhető költségek és bevételek) és immateriális (mások, amelyek a piacon nem értékelhetők) elemekre,
  3. lehetőség szerint a piaci áron számított költségeket és bevételeket
  4. ha nem lehet piaci árakat használni, akkor az értékelést helyettesítő ill. árnyékot szabjon meg,
  5. olyan költségek vagy bevételek, amelyeket a gazdaság egésze szempontjából nullával kell értékelni,
  6. munkaerőköltségek, különben a projekt megvalósítása nélkül munkanélküliek, nem a bér, hanem a lehetőségek feláldozásának költségeit értékelik.