Az allergia jelenleg a leggyakoribb krónikus betegség Európában. A statisztikák szerint akár 150 millió európaiak szenvednek valamilyen típusú allergiában. Ebből 7 millió az embereket éppen most érinti ételallergia. Becslések szerint 2025-re az európai lakosság legfeljebb felét érinti valamilyen típusú allergia. Feltételezik azt is, hogy egészen az allergia és az intolerancia egyik fele tévesen diagnosztizálják vagy kezelik.
Mi okozza az esetek fokozott növekedését? Az egyik említett elmélet a "higiéniai elmélet" - a mai túlzott higiénia oda vezet, hogy az immunrendszer nem tesz különbséget ártalmatlan és káros irritáló anyagok között. Más elméletek a fokozott környezetszennyezésről, az urbanizációról, az iparosításról és az éghajlatváltozásról beszélnek.
Ételallergia
Az ételallergia előfordulhat gyermekkorban, serdülőkorban, de felnőttkorban is. Hatással van az egyén életminőségére, tanulási eredményeire, előmenetelére vagy személyes fejlődésére. Sokan nem képesek teljes teljesítményt nyújtani normál munkakörülmények között.
Élelmiszerallergiában az emberi test fokozott érzékenységéről (túlérzékenységéről) beszélünk az ételekkel vagy annak összetevőivel = allergénnel szemben. Osztjuk valódi allergia (immunrendszerrel összefüggő) és hamis allergia - intolerancia (nem allergiás túlérzékenység).
Igazi allergiás reakció
- Az étel kiváltja az immunsejtek válaszát, amelyek megnövelt mennyiségű IgE antitestet termelnek.
- Az IgE antitesteket általában az emberi testtől idegen anyagok elleni küzdelem céljából állítják elő.
- A termelt IgE antitestek ezután kapcsolódnak más immunsejtekhez - hízósejtekhez, amelyek a bőrön, az orron, a tüdőn vagy a bélnyálkahártyán találhatók
- Allergiás reakciót allergiás emberek váltanak ki, akik túlérzékenyek az allergénre
- Az ételallergén kölcsönhatásba lép az IgE antitestekkel a hízósejtek felszínén, amelyek kezdenek kiválasztódni a környezetbe hisztamin vagy heparin.
- Ez a két anyag okozhat például viszketést, gyulladást vagy a nyálkahártya duzzadását, a szervezet túlzott reakciója pedig az ún. anafilaxiás sokk.
Az ételallergiák megnyilvánulásai
Az allergia megnyilvánulásai néhány perc és 48 óra alatt jelentkeznek. Különböző szervekre és szervrendszerekre hat
- Száj: viszketés, duzzanat
- Szem, orr: a kötőhártya duzzanata, viszketés, bőrpír, tüsszögés, rhinitis, fülledt
- Arc: az ajkak, a szemhéjak, a fülek, az arcok duzzanata
- Légzőrendszeri, emésztőrendszeri rendellenességek
- A bőr megnyilvánulásai: változatosak
Ami segít az ételallergiák diagnosztizálásában
- A páciens klinikai története - célzott kérdéseket tesz fel az ételallergiára jellemző egészségügyi problémákkal kapcsolatban
- Klinikai vizsgálat - a nyálkahártyák, a bőr és a beteg általános állapotának vizsgálata
- Teszt az élelmiszer-specifikus IgE antitestek kimutatására: Bőrszúrás teszt vagy laboratórium vérvizsgálat
Eliminációs expozíciós teszt (EET)
Ételallergia gyanúja esetén, de pozitív vizsgálati eredmények esetén is megerősítették, eliminációs-expozíciós teszt (EET) áll rendelkezésre. Alapelve, hogy két-négy hétig kizárja az étrendből olyan ételt vagy élelmiszercsoportot, amelyet teszt megerősített vagy allergiás gyanúja merül fel. A tünetek változását vagy eltűnését figyelemmel kísérjük. Ezt követően a kockázatos élelmiszer ismét fokozatosan és kis mennyiségben kerül az étrendbe, amíg a tünetek meg nem jelennek. Ha a tünetek még az élelmiszer normál dózisban történő újrafelvétele esetén sem jelentkeznek, akkor azt mondhatjuk, hogy a szervezet tolerálja az ételt.
Az eliminációs-expozíciós teszt elvégzésének egyik lehetősége egy vak teszt, amelynek során a betegnek fogalma sincs arról, hogy van-e allergén a diétájában.
Hogyan éljünk ételallergiával? Diéta beállítások
Az allergia diagnosztizálása után a másodlagos prevenció alapja a betegek tájékoztatása és oktatása. A beállítás és a betartás következik diéták, kivéve a veszélyes ételeket. Idővel az étrend két okból is alkalmazkodik:
- Előfordulhatnak új allergia esetleg azok a régi elhalványul. Ennek eredményeként a betegeket, különösen gyermekkorban, ambulánsan újra meg kell vizsgálni és tesztelni kell.
- A beteg igényei idővel változnak (serdülőkor, terhesség, szoptatás, időskor), ezért fontos biztosítani elegendő energiafelvétel valamint ésszerű az összes tápanyag ábrázolása az étrendben.
Az étrend beállításakor a beteget oktatni és oktatni kell az étrend kezelésével és a tápanyaghiány megelőzésével. Élelmiszerallergiás csecsemőknél négy-hat hónapig ajánlott szoptatni, de óvakodjon az anyatejben lévő anya étrendjének allergénmaradványaitól. Az étrendhez való alkalmazkodás általában elég nehéz. Annak érdekében, hogy az étrend teljes legyen, változatos és a beteg egyéni igényeihez igazodjon, jó, ha azt táplálkozási szakember készíti és vezeti.
Ezenkívül célszerű megtanítani a beteget megérteni és helyesen elolvasni az élelmiszer csomagolását.
Ezzel elkerülhető az allergén tartalmú nem megfelelő élelmiszerek lehetséges fogyasztása. Az élelmiszer-feldolgozás és -készítés során ügyelni kell a keresztszennyeződés elkerülésére is. Ezért a nagyszülőknek vagy az iskolai menza munkatársainak ismerniük kell és tájékoztatniuk kell a keresztkontamináció veszélyéről a főzés során.
A főzés és az ételkészítés hogyan befolyásolja az ételallergiákat?
Általánosságban, az élelmiszer feldolgozásának módja nem befolyásolja az ételallergén okozta hatásokat. Az, hogy a tehéntejet főzi-e a halhús fagyasztása közben, nem befolyásolja az ételekben található fehérjéket/allergéneket, és allergiás reakciót okoz.
A kivétel azonban megerősíti a szabályt. Ez a kivétel allergiás embereknél fordul elő a nyír és a fű pollenje. Ez azt jelenti, hogy a pollenallergiában szenvedők többsége könnyen fogyaszthat főtt (hőkezelt) almát, de nem nyers almát.