1. (mit) veszíteni, elveszíteni (általában észrevétlenül, járással, tétlenül, mozgásban remegve): p. virágok;
a szekér szalma-, széna-szárat veszít;
2. (mit és min) elveszíteni valamit fokozatosan, elveszíteni (általában egy bizonyos kvalitatív vagy kvantitatív tulajdonság, egy bizonyos képesség, egy bizonyos karakter stb.): P. szín, fényesség, varázsa;
A körülötte lévő tárgyak kezdik elveszíteni szilárd és kemény formájukat. (Zúb.);
val vel. egészség, p. valamire való étvágy;
val vel. látás;
val vel. bizonyosság, p. tájékozódás, p. valaminek érzéke;
val vel. egyensúly a) visszatérés, elkezd lengedezni;
b) a mentális egyensúly elvesztése;
val vel. áron, értéken, o. hatása, hatékonysága;
val vel. légzés (a) fojtás;
b) pren. nem uralkodni tovább, tanácstalanná válni;
val vel. mérleg;
Sport. telefon hívás. val vel. állítsa le a labdát (pl. futballmeccsen) és kenje meg a labdát erejében;
val vel. remélem, hogy abbahagyom a reményt;
val vel. a hit, a bizalom megszűnik hinni, bízni;
val vel. érvényesség, hatékonyság megszűnik érvényessége, érvényessége, hatékonysága megszűnik;
val vel. a türelem megszűnik türelmes lenni;
val vel. valamiben való érdeklődés, valakinek az érdeklődésének elvesztése;
val vel. kormány felettük, hogy elveszítsék az irányítást
● s. az idegek megszűnnek kontrollálni;
val vel. irány, hogy tanácstalanná váljon, nem tudja, mit tegyen, kétségbeesés;
val vel. ok az ostobaságra;
val vel. föld, a talaj a lábad alatt már nem biztos;
● hívás. kár beszédet veszíteni felesleges valamit mondani;
4. (mi mire;
class = "sc" /> mire) veszteség (általában pénz), kár, átdolgozás: Kinek voltak árukészletei, az az áresés miatt naponta rengeteg pénzt veszített. (Számol);
kereskedelmi val vel. áruk veszteséggel, költség alatt történő értékesítése;
5. (kinek) valaki nélkül maradni ideiglenesen al. végleg: már megvolt és újra elvesztettem. (Ábra.);
elveszítünk benne egy veszélyeztetett harcost stb. az elhunyt emlékére használt megfordítás;
Szem elől tévesztettem őket, mert mintha a víz elöntötte volna őket (Bedn.), Abbahagytam őket;
1. elpusztulni, eltűnni, eltűnni, megszűnni: A felhők csak lassan oszlanak el és tűnnek el. (Jil.) Az eltűnő nyárral sok hegyi növény is elvész. (Fr. Kráľ) A dal azonnal nagyobb lett, azonnal elveszett a távolból. (Krno) Jaškuliak szavai csendes zajba estek, belemerültek, nyom nélkül eltűntek. (Min.) Ha életed boldogsága elvész, összeszorítod a fogaid és a torkodban sóhajtasz. (Mih.);
pren. És hirtelen elvész a talaj a lábad alatt (Fel.) Szédülsz;
valami elveszett valakinek az emlékezetében fokozatosan megfeledkezik róla;
2. kevésbé lesz látható, letisztul, eltűnik: Az út hegyes szögben eltűnik a hegyben. (Laz.) Még egyszer mögéjük néztem, amikor az út kanyarulatában eltűntek a szemünk elől. (Ondr.) A sötétség annyira megvastagodott, hogy a dombok elvesztek benne. (Švant.) A csomagtartó egyértelműen megfeketedett, és a korona elveszett a felhőben (Hor.) Egyesült a felhővel.
4. kifej. elszárad, fogyjon: Kováč kislánya mindennap egyre többet fogyott;
elég szegényesen feküdt, az arca öreg. (Igen);