Egyötöde megy a szemétbe
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) adatai szerint az élelmiszer-pazarlás hazánkban akár 20 százalék is. Ezek azonban durva becslések, mivel pontos statisztikák nem léteznek sehol a világon.
Az SPPK Milan Semančík vezetője szerint a háztartásokban az élelmiszerek kidobásának fő okai között szerepel a vásárlások helytelen megtervezése, a fogyasztás dátumának és a minimális eltarthatóság dátumának címkéiben szereplő zavartság, valamint a maradékanyagok további felhasználásának tudatlansága.
"A zöldségek, gyümölcsök, pékáruk, az ételmaradékok és a tejtermékek részesedése a legnagyobb az élelmiszer-hulladékban" - magyarázta Semančík.
A gazdagok még rosszabb helyzetben vannak
A fejlettebb országokkal összehasonlítva a számaink még mindig elég jól hangzanak. Az Európai Unióban az éttermekből, háztartásokból, szupermarketekből és élelmiszeripari vállalkozásokból származó ehető élelmiszerek akár 50 százaléka évente hulladékba kerül. Világszerte az emberek több mint egymilliárd tonna ételt és italt pazarolnak el, ami pénzügyi értelemben körülbelül 550 milliárd euró.
Ugyanakkor paradox, hogy csak az EU-ban legfeljebb 79 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, és 16 millió ember függ a jótékonysági szervezetek élelmiszer-segélyétől.
Ezen túlmenően, amint arra az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) rámutatott, 3,3 milliárd tonna CO2 került teljesen feleslegesen a légkörbe. Semančík elmagyarázza azt a tényt, hogy a fejlett országokban sokkal többet pazarolnak el az élelmiszerek, különösen az ezekben az országokban viszonylag alacsony élelmiszerár.
Hogyan ne pazaroljuk feleslegesen az ételt
Ezért a szlovák gazdák az Európai Parlamenttel üdvözölnék ennek a hulladéknak a jelentős csökkentését. Az Unió már kiadott tippeket a fogyasztók számára, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerek és italok pazarló felhasználását mindennapi életük során. Például az embereknek ellenőrizniük kell a hűtőszekrény megfelelő működését, újonnan vásárolt ételeket kell elhelyezni a polcok hátsó részén, vagy komposztálniuk kell a biológiailag lebomló hulladékokat.
Lubomír Drahovský, a Terno kutatási ügynökség elemzője azt állítja, hogy a nagyobb önfegyelem és a fogyasztói tervezés szintén hozzájárulna a gazdaságtalan élelmiszer-gazdálkodás csökkentéséhez. "Az embereknek terv alapján kell vásárolniuk a dolgokat. Ez azt jelenti, hogy bevásárló listát kell készíteniük, amelyhez ragaszkodniuk kell. Ez kiküszöbölné a felesleges vásárlások egy részét "- magyarázta. Szakértők szerint az is előnyös lenne, ha olyan csomagolást használnának, amely biztosítja az élelmiszerek hosszabb eltarthatóságát, valamint különböző méretű csomagok kínálatának bevezetését, hogy a fogyasztó mindig megfelelő mennyiséget vásároljon.