A húsvét az egyik legrégebbi ünnep, és az egyik legfontosabb a keresztények számára. A többi keresztény ünnephez hasonlóan a húsvét is sok népi eredetű szokással és cselekedettel jár együtt. Alapvető lényegük azonban már a kereszténység előtti időktől fogva a tavasz fogadtatása volt, szó szerint az élet győzelme a halál felett.
A farsangi lakoma után böjt következik
A húsvétot negyven napos böjt előzi meg, amelyet évszázadok óta tartanak. Nem csak az ételekre vonatkozott, hanem az egész életmódra.
A húsvét előtti böjt felváltotta a karácsonyi ünnepeket, a vágóhidakat és a farsangi mértéktelenséget. Egyszerű étrendet fogyasztottak, amely főleg burgonyából, hüvelyesből, gyümölcsből, savanyú káposztából állt; a húst még vasárnap sem ették meg. Az emésztőrendszert így megtisztították, könnyítették és felkészítették az ünnepi húsvéti lakomára.
A húsvéti ételek nemcsak ünnepi, hanem ünnepi ételek is voltak és vannak. Hagyományosan például nagycsütörtökön valami zöldet esznek - leggyakrabban spenótot. A spenót folsav, C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin és más antioxidánsok forrása, amelyek nagy jelentőséggel bírnak számos ún. a civilizáció betegségei.
A nagyböjt vége - a húsvéti ünnep kezdete
Hosszú böjt után, amely húsvét vasárnap ér véget, a húsételek szintén kívánatos változást jelentenek az étlapon. Minden régiót más és más húsvéti menü jellemez, amely általában füstölt sonkát, tojást, sajtot, különféle húsokat, kolbászt, tormát és húsvéti süteményeket tartalmaz. Ezek az ételek régi történelmi hagyományokat, népszokásokat és keresztény szertartásokat követnek. Hazánkban nagyon régi hagyomány a bárány- vagy kecskesütés. A bárány- és kecskehús az egyik legegészségesebb az alacsony zsírtartalom és a teljes fehérje-tartalom szempontjából. De talán a legjellemzőbb étel húsvét alatt a tojás.
Egyél vagy egyél tojást?
A tojás régóta a tavasz szimbóluma, és mivel tartalmazza az élet csíráját, sok kultúrában az új élet felébresztésének, a termékenységnek, az élet körforgásának és folytonosságának, de a szeretetnek a szimbóluma is, és mind a mai napig hagyomány marad különféle technikákkal díszíteni. A húsvéti tojásfogyasztás oka valószínűleg az a tény, hogy a nagyböjt idején nem fogyasztottak tojást. A tojások sok koleszterint tartalmaznak, de ha nem haladjuk meg az ajánlott napi 300 mg koleszterin adagot, félelem nélkül kényeztethetjük őket. A főzetlen tojás a hasmenés - szalmonellózis - kockázatát is jelentheti, de ezeket a negatívumokat ellensúlyozza magas tápértékük (kivéve a szénhidrátokat és a C-vitamint tartalmazzák az összes szükséges tápanyagot) - ezek teljes és könnyen emészthető fehérje, minőségi zsírforrások magas telítetlen zsírsavtartalom, szinte az összes vitamin, valamint az ásványi anyagok és nyomelemek sokféle változata. Mérsékelt fogyasztásukat nem lehet kifogásolni, és ha a húsvéti ünnepek alatt a szokottnál többet fogyasztunk, akkor elegendő rostban és növényi szterolban gazdag zöldség, gyümölcs és teljes kiőrlésű gabona hatékonyan segíti szervezetünket a felesleges koleszterinszint megszabadulásában.
A kolbász nem egészséges étel
További kifogások emelhetők a füstölt húsok, kolbászok, szalonna stb. Ellen, különösen a dohányzás során képződő magas só-, zsír- és telített zsírsav-, nitrát- és kátránytartalom miatt, amelyek rákkeltő anyagokhoz tartoznak. Ezért ajánlatos a zsír nélküli füstölt húsokat választani, vagy a zsírokat eltávolítani, és mivel a kolbászok a hagyományos húsvéti asztalunkhoz tartoznak, csak szimbolikusan, kis mennyiségben fogyasszuk őket.
A füstölt kétségtelenül tartalmaz tormát, amelyet a mi konyhánkban ősidők óta használnak jellegzetes forró fűszeres íze miatt. Ez C, A, B csoport vitaminok és ásványi anyagok forrása. Értékes a kénvegyületekkel rendelkező illóolajok tartalma is, amelyek jellegzetes ízét okozzák. A vitaminok és a rosttartalom növelhető, ha tormát készítünk reszelt almával vagy sárgarépával.
És mi van az édességekkel?
Nem tudunk elképzelni több ünnepesen terített asztalt édes "pont" nélkül. Maradjunk itt őseink szokásainál, és ne sütjünk egészségtelen telített zsírokban és cukorban gazdag, krémes desszerteket.
A húsvéti hagyományok között elsősorban savanyú sütemények, rétesek, fonatok stb. A vajkrémek helyett alacsony zsírtartalmú sajt-, mák-, dió-, lekvár-, mazsolás töltelékeket várunk - azaz fehérjében, telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban (különösen magnéziumban, káliumban, foszforban, kalciumban, vasban) gazdag ételeket. A desszertek elkészítésekor állati zsírokat cseréljen növényi zsírokra.
Alkohol helyett kínáljon gyümölcsöt például.
Sajnos a húsvét hagyományosan a túlzott alkoholfogyasztással jár hazánkban, és a gyermekek és serdülők esetében is súlyosbodnak a súlyos alkoholmérgezések. Egy pohár minőségi bor egy kiadós ünnepi étkezés után elősegíti emésztését, de kerüljük a kemény alkoholt és a különböző típusú alkoholok váltakozását. Jobb a szép ünnepeket a család és a barátok körében tölteni, nem pedig orvosi sürgősségin.
Doc. MUDr. Jana Jurkovicova, CSc.
Egészségügyi és Táplálkozási Egyesület