TARTALOM

  • 1 Mit jelent a „szülői felelősség” jogi kifejezés a gyakorlatban? Melyek a szülői felelősség jogosultjának jogai és kötelezettségei?
  • 2 Kinek általában vannak szülői jogai és kötelezettségei a gyermekkel szemben?
  • 3 Ha a szülők nem képesek vagy nem hajlandók gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, másik személyt nevezhetnek ki helyettük?
  • 4 Hogyan lehet meghatározni a jövőbeni szülői jogokat és kötelezettségeket abban az esetben, ha a szülők elválnak vagy külön élnek?
  • 5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősségről, milyen alakiságokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy a megállapodás jogilag kötelező legyen?
  • 6 Ha a szülők nem jutnak megállapodásra a szülői felelősségről, hogyan tudnák más módon megoldani a problémát bíróságon kívül?
  • 7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, akkor a bíró eldöntheti, hogy a gyermekkel kapcsolatos kérdésekről mi dönt?
  • 8 Ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermeket csak az egyik szülő gondozásába adja, ez azt jelenti, hogy a gyermeket érintő minden kérdésben a másik szülő előzetes egyeztetése nélkül dönthet.?
  • 9 Ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermeket mindkét szülő gondozásába kell adni, ez a gyakorlatban azt jelenti?
  • 10 Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnom, ha szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet szeretnék benyújtani? Milyen eljárásokat kell betartanom és milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez?
  • 11 Mi az eljárás ezekben az esetekben? Sürgős esetekben sürgősségi eljárás áll rendelkezésre?
  • 12 Kaphatok költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
  • 13 Fellebbezni lehet a szülői felelősségről szóló határozat ellen?
  • 14 Előfordulhat, hogy bírósághoz vagy más hatósághoz kell fordulni a szülői felelősségről szóló határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárások alkalmazandók ilyen esetekben?
  • 15 Mit tegyek, ha a szülői felelősségről egy másik tagállam bírósága által hozott határozatot elismernék és végrehajtanák abban a tagállamban?
  • 16 Melyik bírósághoz kell fordulnom, hogy ellenezhessem egy másik tagállam bírósága által a szülői felelősségről hozott határozat elismerését? Mi az eljárás ezekben az esetekben?
  • 17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásban, ha a gyermek vagy a felek nem abban a tagállamban élnek, vagy különböző állampolgárságúak?

1 Mit jelent a „szülői felelősség” jogi kifejezés a gyakorlatban? Melyek a szülői felelősség jogosultjának jogai és kötelezettségei?

Számú szlovák törvény szerint. 36/2005. Coll. a családról és egyes törvények (a továbbiakban: „családi törvény”) módosításáról, valamint az ítélkezési gyakorlat magában foglalja a szülői felelősséget (azaz a szülői jogokat és kötelezettségeket - gondozás), különös tekintettel a gyermek gondozására, a tartási kötelezettségekre, a gyermek képviseletére és ügyintézésére. ingatlan.

európai

2 Kinek általában vannak szülői jogai és kötelezettségei a gyermekkel szemben?

Mindkét szülőnek vannak szülői jogai és felelősségei a gyermekkel szemben, függetlenül attól, hogy a gyermek házas vagy nőtlen, vagy együtt élnek vagy nem élnek (házastársak, elváltak vagy elváltak).

A bíróság megfoszthatja a szülőktől a szülői jogokat és kötelezettségeket, vagy korlátozhatja a szülői jogokat és kötelezettségeket, ha a törvény 38. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek A családtörvény 4. -a.

A bíróság a kiskorú gyermek személyes gondozásával kapcsolatos szülői jogokat és kötelezettségeket a 16 évesnél idősebb gyermek kiskorú szülője számára is megadhatja a Családtörvény 29. szakaszában megállapított feltételek szerint.

3 Ha a szülők nem képesek vagy nem hajlandók gyakorolni a szülői felelősséget gyermekeik felett, másik személyt nevezhetnek ki helyettük?

Igen. Ha a kiskorú gyermek mindkét szülője nem teljes jogképességgel rendelkezik, szülői jogainak és kötelességeinek gyakorlását felfüggesztették, megfosztották őket a szülői jogoktól és kötelezettségektől, vagy meghaltak, a bíróság gondnokot jelöl ki.

4 Hogyan lehet meghatározni a jövőbeni szülői jogokat és kötelezettségeket abban az esetben, ha a szülők elválnak vagy külön élnek?

A bíróságnak döntenie kell a szülői jogok és felelősségek megosztásáról és gyakorlásáról (még akkor is, ha mindkét szülő továbbra is együtt gyakorolja a szülői jogokat és felelősségeket), vagy jóváhagyhatja a szülői megállapodást.

36. §-a alapján. A családtörvény 1. -a „A kiskorú gyermek szülei, akik nem élnek együtt, bármikor megállapodhatnak szülői jogaik és kötelezettségeik gyakorlásának szabályozásában. Ha nem értenek egyet, a bíróság indítvány nélkül szabályozhatja szülői jogaik és kötelezettségeik gyakorlását, különös tekintettel azáltal, hogy meghatározza, hogy a szülők közül melyik bízza meg a kiskorú gyermeket személyes gondozással. A 24., 25. és 26. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. ”.

5 Ha a szülők megállapodást kötnek a szülői felelősségről, milyen alakiságokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy a megállapodás jogilag kötelező legyen?

A szülők szülői felelősségről szóló megállapodását a bíróságnak jóvá kell hagynia.

6 Ha a szülők nem jutnak megállapodásra a szülői felelősségről, hogyan tudnák más módon megoldani a problémát bíróságon kívül?

Törvényen kívül bírósági úton a vita mediációval megoldható. 420/2004 Coll. a közvetítésről. Ez a törvény többek között a családi kapcsolatokból eredő vitákra is vonatkozik. A mediáció olyan peren kívüli tevékenység, amelynek során a mediációban részt vevő személyek egy közvetítő segítségével megoldják a szerződéses vagy más jogviszonyukból eredő vitát. A mediáció eredményeként létrejött megállapodás írásbeli és kötelező a mediációban részt vevő személyekre.

7 Ha a szülők bírósághoz fordulnak, akkor a bíró eldöntheti, hogy a gyermekkel kapcsolatos kérdésekről mi dönt?

Elvileg a bíróság bármiben dönthet, kivéve az egyik szülő kizárólagos személyes gondoskodását. Az egyik gyermeket csak az egyik szülő személyes gondozására lehet bízni, ha a másik szülőtől megfosztották a szülői jogokat és kötelezettségeket. A bíróság azonban általában eldönti, hogy a szülők közül melyik bízza meg a gyermeket személyes gondozással, ki képviseli és kezeli a vagyonát. Ugyanakkor meghatározza, hogy a szülő, akire a kiskorú gyermeket nem bízták meg személyes gondozással, hogyan járuljon hozzá a fenntartásához, vagy jóváhagyja a szülők megállapodását és a tartásdíj összegét.

8 Ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermeket csak az egyik szülő gondozásába adja, ez azt jelenti, hogy a gyermeket érintő minden kérdésben a másik szülő előzetes egyeztetése nélkül dönthet.?

A "szülői gondozás" kifejezést nem lehet egyértelműen lefordítani a szlovák családjogi rendszer összefüggésében. A szlovák családjog elismeri a "szülői jogok és felelősségek" fogalmát, amely mindig mindkét szülőt megilleti (tehát soha nem lehet "kizárólagos gondoskodás", kivéve azokat az eseteket, amikor az egyik szülő meghal, nincs cselekvőképessége vagy megfosztják a szülőtől jogok Ettől meg kell különböztetni a gyermek „személyes gondozásra” való bízását. Ha a gyermeket az egyik szülő személyes gondozására bízzák, ez a szülő dönthet minden olyan általános és napi kérdésben, gyermek szülői beleegyezése nélkül. A szülői jogok és felelősségek gyakorlásával kapcsolatos minden lényeges kérdés (vagyon kezelése, a gyermek külföldre vétele, állampolgárság, egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás, jövőbeli szakmára való felkészülés) megköveteli a másik szülő beleegyezése.egyikük bírósági indítványa.

9 Ha a bíróság úgy dönt, hogy a gyermeket mindkét szülő gondozásába kell adni, ez a gyakorlatban azt jelenti?

A bíróság megbízhatja a gyermeket mindkét szülő alternatív személyes gondozásával is, ha mindkét szülő alkalmas a gyermek nevelésére, és ha mindkét szülőt érdekli a gyermek személyes gondozása, és ha a gyermek érdeke az, hogy jobban megfeleljen a gyermek igényeinek. Ha a gyermek szülei közül legalább az egyik beleegyezik a személyes gondoskodás váltásába, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a váltakozó személyes gondoskodás a gyermek érdekeit szolgálja-e.

Lásd az összes korábbi választ, különös tekintettel a 2. kérdésre adott válaszra. 8.

10 Melyik bírósághoz vagy hatósághoz kell fordulnom, ha szülői felelősséggel kapcsolatos kérelmet szeretnék benyújtani? Milyen eljárásokat kell betartanom és milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez?

Az a körzeti bíróság, amelynek körzetében a kiskorú gyermek lakóhelye található, hatáskörrel rendelkezik a szülői jogok és kötelezettségek kiigazítására irányuló kérelem benyújtására. Alakiságokra nincs szükség, és nem szükséges dokumentumokat csatolni, mivel ezt az eljárást a bíróság saját kezdeményezésére kezdeményezheti. A dokumentumok csatolása a javaslat tartalmától függ, általában csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

11 Mi az eljárás ezekben az esetekben? Sürgős esetekben sürgősségi eljárás áll rendelkezésre?

Az eljárás gyorsított és kevésbé formális. Lehetőség van sürgős jellegű ideiglenes intézkedés kiadására.

12 Kaphatok költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A szülői jogok és kötelezettségek kiigazításával kapcsolatos minden eljárás mentesül a bírósági illetékek megfizetése alól. A Szlovák Köztársaságban a költségmentességi rendszer jelenleg a bírósági díjak alóli mentességre és egy képviselő ingyenes kijelölésére korlátozódik. A szülői jogok és kötelezettségek szabályozásával kapcsolatos eljárások nem vitás jellege miatt csak kevesen rendelkeznek képviselővel. Ha azonban egy személy teljesíti a bírósági díjak alóli mentesség jogi feltételeit, a bíróság saját belátása szerint díjmentesen kijelölhet egy képviselőt, ideértve az ügyvédet is, ha úgy ítéli meg, hogy a képviselet szükséges a fél érdekeinek védelme érdekében.

Azt a bíróságot, amely ügyvédi kinevezést kér és feltételezhetően mentesül a bírósági illetékek alól, a bíróság a Jogi Segélyközpontba utalja. A bíróság erről a lehetőségről tájékoztatja a résztvevőt. Indítványra a bíróság a felet teljes vagy részleges mentességben részesítheti a bírósági illetékek alól, amennyiben a fél körülményei ezt indokolják, és ha ez nem önkényes vagy nyilvánvalóan sikertelen törvényi alkalmazás vagy akadályozás. Hacsak a bíróság másként nem dönt, a mentesség az egész eljárásra vonatkozik, és visszamenőleges hatályú. A mentességi döntés előtt befizetett díjakat azonban nem térítik vissza.

Törvény szabályozza a költségmentesség nyújtásának és a Jogi Segély Központ általi biztosításának a rendszerét azoknak a természetes személyeknek, akik anyagi szükségleteik miatt nem vehetnek igénybe jogi szolgáltatásokat jogaik megfelelő gyakorlása és védelme érdekében, valamint annak nyújtásának körét a 2. sz. . 327/2005 Coll. az anyagi rászoruló személyek számára jogsegély nyújtásáról.

13 Fellebbezni lehet a szülői felelősségről szóló határozat ellen?

Igen, a szülői felelősséggel kapcsolatos döntés ellen fellebbezéssel lehet élni.

14 Előfordulhat, hogy bírósághoz vagy más hatósághoz kell fordulni a szülői felelősségről szóló határozat végrehajtása érdekében. Milyen eljárások alkalmazandók ilyen esetekben?

A kiskorú lakóhelyének bíróságát szülői megegyezéssel vagy más törvényes módon határozzák meg a kiskorúak ügyében hozott határozat végrehajtása érdekében. Törvény végrehajtása során alkalmazott eljárás végrehajtására a 2. sz. 161/2015. - Polgári nem vitatott végzés. A kiskorúak ügyében hozott döntések végrehajtásának részleteit a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának sz. 207/2016 Coll., Amely a külföldi határozatok végrehajtására is vonatkozik.

15 Mit tegyek, ha a szülői felelősségről egy másik tagállam bírósága által hozott határozatot elismernék és végrehajtanák abban a tagállamban?

A szülői felelősségről szóló bírósági határozat, amelyet a Szlovák Köztársaság egy másik tagállamának bírósága hozott a (z). A házassági ügyekben és a szülői felelősség kérdésében a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendelet külön eljárás nélkül elismeri és végrehajtja (21. cikk (1) bekezdés), azaz szükség nélkül hogy végrehajthatóvá nyilvánítsák.

Az érintett személy azonban a rendelet III. Fejezete 2. szakaszának rendelkezéseit követve javaslatot tehet a szülői felelősségről egy másik tagállamban hozott határozat végrehajthatóságának megállapítására.

A kérelmet annak a járási bíróságnak nyújtják be, amelynek körzetében a gyermek lakóhelye található, és ha nem rendelkezik állandó lakóhellyel, akkor annak a bíróságnak, amelynek a körzetében lakik, ha nincs ilyen bíróság, akkor az I. Pozsonyi Kerületi Bíróság illetékes.

A határozat elismerésének kérelme, ill. A határozat végrehajthatóságáról szóló nyilatkozathoz csatolni kell a szülői felelősségről szóló határozat egy példányát, amely megfelel a hitelességének igazolására vonatkozó követelményeknek, valamint a származási hely szerinti illetékes bíróság kérelmére kiállított, erről a határozatról szóló igazolást, azaz az a bíróság, amely a szülői felelősségről határozatot hozott.

16 Melyik bírósághoz kell fordulnom, hogy ellenezhessem egy másik tagállam bírósága által a szülői felelősségről hozott határozat elismerését? Mi az eljárás ezekben az esetekben?

A fellebbezést mindig az eredeti határozatot meghozó kerületi bírósághoz nyújtják be, de a fellebbezésről a regionális bíróság dönt. A szülői felelősségről szóló határozat elismerése elleni fellebbezés elbírálásának eljárását a polgári perrendtartás szabályozza.

17 Melyik jogot alkalmazza a bíróság a szülői felelősséggel kapcsolatos eljárásban, ha a gyermek vagy a felek nem abban a tagállamban élnek, vagy különböző állampolgárságúak?

A szülői jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokban a szlovák bíróságok csak akkor döntenek, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye a Szlovák Köztársaságban van. Ha a gyermek nem a Szlovák Köztársaságban tartózkodik, de szokásos tartózkodási helye itt van, ill. ha a szülők nem a Szlovák Köztársaságban élnek, vagy más állampolgársággal rendelkeznek, a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az elismerésről és a végrehajtásról, valamint a szülői jogok, valamint a gyermekvédelmi kötelezettségek és intézkedések terén folytatott együttműködésről szóló hágai egyezmény szerint (hivatkozási szám). A szlovák törvény rendelkezései (az egyezmény III. Fejezete).

Törvény a 97/1963. a nemzetközi magán- és eljárási törvényről megállapítja, hogy a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatokra, ideértve a szülők jogainak és kötelezettségeinek létrehozását vagy megszüntetését, annak az államnak a joga az irányadó, amelynek területén a gyermek szokásos tartózkodási helye van. Kivételesen a bíróság figyelembe veheti annak az államnak a jogát is, amelyhez az ügy lényeges kapcsolatban áll, ha a gyermek személyének vagy vagyonának védelme ezt megköveteli. A gyermek eredeti szokásos tartózkodási helye szerinti államban felmerült szülői jogok és kötelezettségek a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatása után is ugyanazok maradnak. Ha az egyik szülő nem szerezte meg a szülői jogokat és a szülő által a szülő által biztosított kötelezettségeket, akkor azok akkor keletkeznek, amikor a Szlovák Köztársaság területe a gyermek szokásos tartózkodási helyévé válik. A szülői felelősség gyakorlását a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga szabályozza.

A nemzetközi magán- és eljárási jogról szóló törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nincs nemzetközi szerződés, ill. a hatályos nemzetközi megállapodás nem tartalmaz ellentmondó kritériumokat az alkalmazandó jog meghatározásához.

Az 1996. évi Hágai ​​Egyezmény mellett a Szlovák Köztársaság és az adott államok között létrejött kétoldalú megállapodások relevánsak a Szlovák Köztársaság számára, amelyek az alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, és így a szülői jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokban alkalmazandók, nem pedig a Nemzetközi Nemzetközi Megállapodás rendelkezései. Magán- és eljárási törvény:

Bulgária: Megállapodás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről és a jogi kapcsolatok szabályozásáról polgári, családi és büntetőügyekben (Szófia, 1976. november 25., 3/1978 Coll. Rendelet)

Horvátország, Szlovénia: Megállapodás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az SFRY között a polgári, családi és bűnügyi jogviszonyok szabályozásáról (Belgrád, 1964. január 20., 207/1964 Coll. Rendelet)

Magyarország: Megállapodás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Munkaügyi és Szociális Minisztérium között a jogi segítségnyújtásról és a jogi kapcsolatok szabályozásáról polgári, családi és büntetőügyekben (Pozsony, 1989. március 28., hivatkozási szám: 63/1990 Coll.)

Lengyelország: Megállapodás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a jogsegélyről, valamint a polgári, családi, munkaügyi és büntetőügyekben a jogi kapcsolatok szabályozásáról (Varsó, 1987. december 21., 42/1989. Sz. Rendelet)

Románia: Megállapodás a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság között a polgári, családi és bűnügyi jogsegélyről (Prága, 1958. október 25., 31/1959 Coll. Rendelet)

Ez a weboldal az Ön Európája portál része.

Örömmel fogadjuk visszajelzését a nyújtott információk hasznosságáról.

A weboldal eredeti nemzeti nyelvű változatainak tartalmát az EJN megfelelő kapcsolattartói kezelik. E szövegek fordítását az Európai Bizottság biztosította. Ezért továbbra is hiányozhatnak az eredeti szövegek fordításai, amelyeket később a tagállam illetékes nemzeti hatósága készít. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat polgári vagy kereskedelmi ügyekben, sem az Európai Bizottság nem felelős vagy más módon felelős semmilyen, a dokumentumban szereplő vagy az abban hivatkozott információért. A webhelyért felelős tagállam szerzői jogi törvényeit a jogi értesítésben találja meg.