A hajdina az egyik legfiatalabb növény, az ókorban nem ismerték. A hajdina nagyon illatos virágokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak a méhek számára sötét méz termelésére. Ezt az álgabonát eredetileg Közép- és Délkelet-Ázsia régióiban termesztették, onnan terjedt át Európába, ahol aztán főleg a szegények fogyasztották. 
A közönséges hajdina (Fagopyrum esculentum Moench) mellett a fogkő hajdinát (Fagopyrum tataricum L.) kisebb mértékben használják az emberi táplálkozáshoz, de ízében forró.
Tápanyagok
% PÁRATLAN
A hajdina diétás, könnyen emészthető és gluténmentes. A prolaminok tartalma még alacsonyabb, mint a lovage esetében 0,001%, ami csak 0,002% glutént jelent. Magas tápértéke ellenére hazánkban szinte feledésbe merült. Szerencsére ismét bekerült a menükbe az egészséges étrend részeként. Természetesen gluténmentes és alkalmas gluténallergiás betegek számára. A gyümölcsök tartalmazzák a BI (tiamin), a B2 (riboflavin), a niacin, az E és C vitamin, valamint az ásványi anyagok komplexét, főleg káliumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot, vasat, szelént, rézet, mangánt és cinket.
A hajdina fontos szénhidrát- és könnyen emészthető rostforrás, alacsony a zsírtartalma.
A jelenlévő zsírsavak 70% -a telítetlen, ezért jótékony hatással van a szív- és érrendszerre. A vér koleszterinszintjének csökkentésére használt esszenciális linolsav (37–48%) és linolénsav (1,9–2,8%). A zsírok 0,2% fiziológiailag aktív növényi szterint (szitoszterint és kaempeszterint) tartalmaznak, amelyek gyógyszerészeti hatással vannak olyan krónikus betegségekre, mint a vírusos, daganatellenesek és gátolják a koleszterin felszívódását.
Egy csésze (170 g) hajdina 23 g fehérjét, 17 g rostot, 21% kalciumot és 12% vasat tartalmaz. A hajdina mag (nažka) a teljes értékű fehérjék mennyiségét 70% -ig, a magok olajtartalma 1,5 - 3,7%, az összes rosttartalom a magokban 3,4-5,2%.
A fehérjetartalom valamivel alacsonyabb, mint a kenyérgabona gabonaféléké, de ezek teljes értékűek és megegyeznek az állat minőségével. A hajdina kiegyensúlyozott arányban tartalmaz teljes értékű állatszerű fehérjéket (különösen a lizin, metionin, arginin és triptofán aminosavakat). A lizin, a triptofán, az arginin és az aszparaginsav tartalma szempontjából kiegészíti a rizs és a kukorica aminosav-spektrumát. A benne lévő keményítőkkel együtt kiváló teljes étrendet biztosít a lisztérzékenységben szenvedő betegek számára. Ezenkívül a fehérjék képesek megkötni a tiamint egy stabil komplexbe, amely ellenáll az élelmiszer-feldolgozási feltételeknek. A tiamin csak a vékonybélben történő emésztés során szabadul fel a komplexből.
A hajdina fehérje kivonatok jelentősen csökkentik a vér koleszterinszintjét, különösen az LDL és a VLDL. A hajdina fehérje kivonatok felhasználhatók az élelmiszerekhez hozzáadott összetevőként a magas vérnyomás, az elhízás és a székrekedés kezelésére.
A vitaminok közül különösen fontos a B1-, B2-vitamin, a folsav, a niacin, a pirodoxin és az E-vitamin. Egy csésze hajdina 0,2 mg tiamint, 0,7 mg riboflavint, 11,9 mg niacint, 0,4 mg B6-vitamint biztosít a szervezet számára. és 51 és folát. Fontos kolinforrás, amely segíti a májsejtek regenerálódását.
A magok több szénhidrátot és jól emészthető rostot tartalmaznak, zsírszegények. A hajdina rost (3,4 - 5,2%) nem tartalmaz fitinsavat, ami azt jelenti, hogy a benne található ásványi anyagok könnyebben felszívódnak a vékonybélben. A magas rosttartalom miatt a hajdina jelentősen csökkenti a szervezet inzulinszintjét. A hajdina rost segít megkötni a cukrot a belekben, és ezáltal lelassítja a cukor felszívódásának folyamatát. A hajdina magas rost-, aminosav- és ásványianyag-tartalma miatt a magas vérnyomás és a hiperkoleszterinémia megelőzésére és kezelésére ajánlott. A hajdina rostokban gazdag étrend csökkenti a bélrák kockázatát.
A hajdina kiváló minőségű zsírokat, különösen linolénsavat tartalmaz, amely segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét és csökkenti a véralvadást az erekben.
A hajdina funkcionális összetevőinek szempontjából különös érdeklődés mutatkozik a flavonoidok iránt, amelyek azonban sokkal nagyobb mértékben találhatók meg a növények zöld részein, mint a levéltetveknél. A flavonoidok tartalma és összetétele a hajdina minden típusában eltérő. Általában azonban a F. tataricum (kb. 40 mg/g) tartalma magasabb, mint a F. esculentumé (kb. 10 mg/g). A fő flavonoid a rutin, a kvercetin és annak glikozidjai, hiperozid ill. izovitexin. A rokon anyagok a katechinek. A fitoszterolok is kisebb mértékben vannak jelen. Antioxidáns aktivitását tekintve a hajdina magas rutin- és egyéb flavonoidtartalma miatt magasabb, mint az árpa és a zab. Ezeket azonban inkább a zöld részek tartalmazzák.
A rutin a növényi antioxidánsok csoportjába tartozik, amelyek növelik a test védekező képességét, erősítik és fenntartják a vérkapillárisok rugalmasságát. A rutin (8%) és a citrin ill. Más fenolos anyagok fontos antioxidánsokként fontosak a rák elleni küzdelemben. A magokban és a pikkelyekben lévő rutin kiváló orvosság az erek ellen, a kis kapilláris vénák (pl. A szem, az arc) megrepedésére, Fagorutin hajdinatea kereskedelmi néven forgalmazzák. Az ér visszanyeri rugalmasságát, javítja a nyújthatóságot és a zsugorodást (értágító érszűkület). A rutin és az E és C vitamin kombinációja az érbetegségek kezelésében előnyösnek tekinthető. A C-vitaminnal végzett rutin csökkenti a trombózis, a szívroham vagy a stroke kockázatát. A hajdina és a hajdina tea rendszeres fogyasztása jelentősen javíthatja a test egészségét, és aranyér, visszér vagy lábfekély kezelésére használják. A klinikai vizsgálatok kimutatták a hajdina hatását a cukorbetegségben, az érelmeszesedésben és más krónikus betegségekben szenvedő betegek állapotának javításában. A hajdina rutin segít csökkenteni a rák kockázatát azáltal, hogy méregtelenítő hatással van a rákot okozó anyagokra. A hajdinával végzett kísérletek gyulladáscsökkentő, ödémavédő hatást is bizonyítanak.
A rutin mellett az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE), amely az inaktív prohormon angiotenzin I-t angiotenzin II-vé alakítja, fontos szerepet játszik a magas vérnyomás betegség kialakulásában és lefolyásában. A szintetikus ACE-gátlók a fontos modern antihipertenzív gyógyszerek lényege. Az emberi testben több szinten ható angiotenzin II felelős az érszűkület kiváltásáért, a szimpatikus aktivitás fokozásáért és végső soron a katekolamin-szekréció stimulálásáért. Mindezek a hatások végül hozzájárulnak a vérnyomás emelkedéséhez. 2,1 kg hajdina lisztből a kutatók 57 mg angiotenzint izoláltak 0,08 pM IC50 gátló koncentrációval az ACE felé.
A kolin (B8-vitamin) tartalma, amely betegség és alkoholkárosodás után regenerálja a májsejteket (hepatocitákat), terápiás szempontból érdekes.
A hajdina hasznos lehet a cukorbetegség szabályozásában. A hajdina magkivonat egy adagja 12-19% -kal csökkenti a vércukorszintet. A vércukorszint csökkentésének hatóanyaga az inozitol, egy olyan vegyület, amely fontos szerepet játszik a glükóz metabolizmusában és a sejtjelzésben. Az inozitol növeli a sejtek inzulin iránti érzékenységét.
A hajdina az inozitol D-peinositol izomerjét tartalmazza, amely része az inzulin szignál transzdukciójának másodlagos hírvivő útjának II. Típusú cukorbetegségben és policisztás petefészek szindrómában.
Van azonban egy nemkívánatos komponens is a magokban - a fagopirin, amelyet azonban az élelmiszer-előállítás során eltávolítanak. A fagopirin az antrakinonokhoz tartozik, amelyek szingulett oxigén képződését váltják ki, növelik a sejtek fényenergiájára való érzékenységét 320 nm hullámhosszal. A fagopirin sötétvörös színezék, bizonyos mennyiségű fagopirin lenyelése után egyeseknél erősen megnő a napfény iránti érzékenység (fényérzékenység), az úgynevezett fagopirizmus. Ez a túlérzékenység azonban nagyobb mértékben fordul elő azoknál az állatoknál, amelyekben a növényt a virágzási szakaszban etetik. A fototoxicitás mechanizmusát a sejt DNS és RNS oxidatív károsodása magyarázza UV sugárzásnak való kitettség után. Másrészt a fagopirinnek jótékony hatása van a II-es típusú cukorbetegség kezelésében.
A hajdina azonban tartalmaz allergén fehérjéket is. A fő allergén fehérje a Fag El. Nyolc epitópot (antigén determináns) és kritikus aminosavat azonosítottak az IgE kötődéséhez. Az allergiás reakció ekcémában, csalánkiütésben és esetenként asztmás rohamban nyilvánul meg. A hajdina lipidek körülbelül 0,2% fitoszterint tartalmaznak - szitoszterint és kaempeszterint. Ezek csökkentik a koleszterin felszívódását az élelmiszerekből, és rákellenes hatásúak.
A hajdina fontos a gyomor- és nyombélfekély, valamint a bélbetegségek esetén. Támogatja az idegrendszer aktivitását a BI- és B2-vitamin tartalma szempontjából, a hajdina kétszer annyi BI-vitamint tartalmaz, mint a rizs, emellett sok lecitint is tartalmaz, ezért fontos része a gyermekek étrendjének, ill. szellemi dolgozók. Magasnak tekinthetjük az E-vitamin tartalmát is A hajdina fontos vas- és magnézium-, foszfor- és kalciumforrás - nagyon fontos a csontok és a szelén számára. Ezenkívül a barna csomók réz- és kobaltnyomokat, valamint kovasavat is tartalmaznak. A hajdina szintén fontos antioxidáns - cink - forrás, egy csészében 4,1 mg-ot tartalmaz, ami ennek az elemnek az ajánlott napi adagjának 27% -a. A polifenolokat fenolok (fenolkarbonsavak) és flavonoidok képviselik (amelyek közül a legfontosabb a rutin).
Kétféle hajdinát fogyasztunk: a barnát, amely több ízű és laza marad, valamint a zöldes színű, amely áztatás után kompakt tömeget képez. A hajdina magjából főzött zabkása képes növelni a mennyiségét, és megfelelően telítődhet. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a hajdina iránti kereslet. Tízedik gabona és egyéb termék jelent meg az európai piacon, amelyek fő alkotóeleme a hajdina. A hajdina chips nagyon népszerű Szlovákiában. A legtöbb európai országban különféle zabkását hajdinából készítik, más országokban rizzsel vagy kukoricával kombinálva használják kenyér készítéséhez.
A hajdina homeopátiás gyógyszereket fejfájás, bőr- és májbetegségek esetén alkalmazzák, intenzív viszketés kíséretében, és segítenek fenntartani a vércukor-egyensúlyt.