A nemzetközi jog olyan szabályok összessége, amelyeket az államok vagy nemzetek kötelezőnek ismernek el kölcsönös kapcsolataikra, beleértve a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataikat is. A nemzetközi jogot általában a szuverén államok közötti megállapodások tartalmazzák és/vagy azok eredményeként jönnek létre.
Területek
A "nemzetközi jog" kifejezés két jogi szakterületre utalhat:
- Nemzetközi közjog: irányítja az államok és az olyan területekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatokat, mint az emberi jogok, a szerződési jog, a tengerjog, a nemzetközi büntetőjog és a nemzetközi humanitárius jog.
- A nemzetközi magánjog - vagy a kollízió - az eljárásjog azon szabályainak összessége, amelyek meghatározzák, hogy melyik jogrendszer szabályozza az adott vitát, és melyik joghatóság vonatkozik egy adott vitára. Ezeket a szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a jogvitának határokon átnyúló eleme van, például a különböző államokban székhellyel rendelkező felek között létrejött szerződés, vagy ha több joghatósággal rendelkező országban van határokon átnyúló elem.
Kapcsolat az Európai Unió (EU) jogával
Habár az uniós jog a nemzetközi jog sajátos formájának tekinthető, az uniós jog fő részének vannak olyan sajátosságai, amelyek általában nem jelennek meg a nemzetközi jogban. Különösen a polgárok igényelhetik az uniós jog által garantált jogokat az uniós tagállamok bíróságain, míg a nemzetközi jogot általában át kell ültetni a nemzeti jogba, mielőtt az állampolgárok igényt tarthatnak rá. Az uniós jog gyakran jobb, mint az EU tagállamai. Ezért ezen a portálon vannak külön oldalak, amelyek az EU jogának és a nemzetközi jognak szólnak.
Források és adatbázisok
A nemzetközi jog különösen a nemzetközi megállapodásokban vagy egyezményekben található meg az általánosan elfogadott értékek, normák és elvek mellett, amelyeket a megállapodás nem tartalmazhat kifejezetten. A nemzetközi megállapodások lehetnek kétoldalúak (azaz két szuverén állam között) vagy többoldalúak (azaz több mint két állam között). Nagyon gyakran olyan nemzetközi szervezetekben dolgoznak ki és állapodnak meg, mint az ENSZ (ENSZ), az Európa Tanács és még sokan mások. A nemzetközi bíróságok ítélkezési gyakorlata szintén fontos forrása a nemzetközi jognak.
A nemzetközi jogban számos nyilvánosan elérhető információforrás létezik. Itt van egy nem teljes lista:
- Az ENSZ-szerződések gyűjteménye,
- ENSZ - emberi jogi szabály,
- Európa Tanács - Egyezmények: emberi jogok, demokrácia, igazságügyi együttműködés,
- A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tengerjogi szabályai
- Nemzetközi Bizottság a polgárok jogállásáról (ICCS),
- Kereskedelmi Világszervezet (WTO): nemzetközi kereskedelmi jog,
- Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EGT),
- Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - Megvesztegetés elleni egyezmény,
- Az American Law Society Nemzetközi Jogi Elektronikus Jogi Rendszere (EISIL)
- Útmutató a HG.org nemzetközi joghoz,
- Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia (HCCH): itt megtalálhatóak ezen a területen egyezmények és megállapodások, valamint speciális információs részek a nemzetközi felhasználásra szánt dokumentumok legalizálásáról (apostille tanúsítási záradék), az okmányszolgáltatásról, a gyermekek elrablásáról és örökbefogadásáról.
Az ENSZ létrehozta a Nemzetközi Jogi Bizottságot is. Feladata a nemzetközi jog fejlődésének és kodifikációjának elősegítése. Ennek érdekében tanulmányokat és áttekintéseket tesz közzé, precedenseket teremt és új szerződéseket készít. A Nemzetközi Jogi Bizottság munkája számos fontos szerződéshez és egyéb kulcsfontosságú munkához vezetett a nemzetközi jog területén.
Ezt a weboldalt az Európai Bizottság kezeli. Az ezen az oldalon található információk nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság hivatalos véleményét. A Bizottság nem vállal felelősséget vagy felelősséget az ebben a dokumentumban található vagy hivatkozott információkért vagy adatokért. Lásd az uniós webhelyek szerzői jogi szabályairól szóló jogi közleményt.