TARTALOM
- 1 Milyen feltételek vonatkoznak a válásra?
- 2 Mi a válás oka?
- 3 Melyek a válás jogi következményei:
- 3.1. Házastársak közötti személyes kapcsolatok (pl. Vezetéknév)
- 3.2. A házastársak vagyonának felosztása
- 3.3. A házastársak kiskorú gyermekei
- 3.4. Tartási kötelezettség a másik házastárssal szemben?
- 4 Mit jelent a „különválás” jogi kifejezés a gyakorlatban?
- 5 Melyek az elválasztás feltételei?
- 6 Melyek a különválás jogi következményei?
- 7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” kifejezés („házasság érvénytelenítése”)?
- 8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?
- 9 Milyen jogkövetkezményei vannak a házasság érvénytelenítésének?
- 10 Vannak-e alternatív nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás nélkül történő megoldására?
- 11 Hol kell benyújtani a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet (petíciót)? Milyen alakiságokat kell betartani, és milyen dokumentumokat kell csatolnom a kérelemhez?
- 12 Kaphatok költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
- 13 A házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezni lehet?
- 14 Mit kell tennem ahhoz, hogy a másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot elismerjék az adott tagállam?
- 15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha egy másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerését ellenzem? Mi az eljárás ezekben az esetekben?
- 16 Melyik házasság felbontási törvényt alkalmazza a bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban olyan házastársak között, akiknek a lakóhelye nem az adott tagállamban van, vagy akik más állampolgárságúak?
1 Milyen feltételek vonatkoznak a válásra?
A válóper meghozatalának előfeltétele a vonatkozó (polgári vagy nemperes) válási eljárás megindítása a személy (ek) által (aktívan legitimált) a családtörvénykönyv 50., 369. és 453. cikkének rendelkezéseivel összhangban ( Naritelne Novine) a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja), No. (A továbbiakban: ObZ 2015)]. Ha a házastársak közös kiskorú gyermekkel rendelkeznek, a közös megegyezéssel történő válás iránti kérelemhez csatolni kell a vonatkozó mellékleteket (jelentés a kötelező tanácsadásról és a közös szülői gondozási tervről - az ObZ 2015 55. cikke, összefüggésben 456. cikkével). Hasonló szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a házastársak közös kiskorúval rendelkeznek, és a házastársak közül csak az egyik nyújtja be a válást (jelentés a kötelező tanácsadásról és a házassági ügyekben folytatott mediáció első találkozóján való részvétel igazolása - 57. cikk, összefüggésben az ObZ 2015 379. cikkével).
2 Mi a válás oka?
A házasság felbontásának előfeltételeit az ObZ 2015 51. cikkének rendelkezései rögzítik. A fenti jogszabályi rendelkezések szerint a bíróság válni fog: 1. ha a házastársak válási megállapodást kötöttek, 2. ha a házasság a házastársakról kiderül, hogy súlyosak és végleg elszakadtak, vagy 3. ha egy év telt el a "házasság felbontása" óta.
3 Melyek a válás jogi következményei:
3.1. Házastársak közötti személyes kapcsolatok (pl. Vezetéknév)
A házasság megszűnésének egyik jogkövetkezménye a házastársak egyéni jogainak és kötelezettségeinek megszűnése (az ObZ 2015 30–33. Cikke). A családi törvény kifejezetten előírja, hogy a házasság felbontása (érvénytelenítés vagy válás) esetén a volt házastársak mindegyike megtarthatja azt a vezetéknevet, amely a házasság felbontása idején volt (a 2015. évi polgári perrendtartás 48. cikke).
3.2. A házastársak vagyonának felosztása
A házastársak közös vagyonának megsemmisítése előtt (megsemmisítéssel vagy bírósági határozattal - nem vitás eljárásban) a leggyakoribb probléma a házastársak közös vagyonának részét képező jogok és dolgok megkülönböztetése a jogoktól és olyan dolgok, amelyek az egyik házastárs személyes vagyona. vagyon). Ha a házastársak nem jutottak megállapodásra a közös tulajdonviszonyok megosztásáról (házasságkötési megállapodás - az ObZ 2015 40–42. Cikke), ezeket a kérdéseket az ObZ vonatkozó rendelkezései alapján polgári eljárás megindításával oldják meg (34–39. Az ObZ 2015 43–46. Cikke) a tulajdonjogra és egyéb tulajdonjogokra vonatkozó törvény alternatív alkalmazásával, a polgári kötelezettségekről szóló törvény, az ingatlan kataszterről szóló törvény, a kereskedelmi társaságokról szóló törvény, a végrehajtásról szóló törvény és a törvénykönyvről. Polgári eljárás (a 2015. évi polgári perrendtartás 38., 45. és 346. cikke).
3.3. A házastársak kiskorú gyermekei
A házasság felbontásának kiskorú gyermekekre vonatkozó jogi következményei több fontos kérdést is felölelnek: melyik szülőnél él a gyermek a házasság lejárta után, szabályok megállapítása a másik szülővel kapcsolatban, gyermektartás, a fennmaradó rész a szülői gondozás területeit biztosítani kell (gyermekképviselet, jogszabályok végrehajtása, vagyonkezelés és a gyermek vagyonának kezelése, a gyermek oktatása és egészsége stb.). A házastársak megállapodhatnak a válás ezen jogi következményeiről (közös szülői gondozási megállapodás), és így egyszerűbb és gyorsabb peren kívüli válási eljárást választhatnak. (Az ObZ 2015 52., 54–55., 106., 453–460. Cikke). Ha a házastársak nem nyújtanak be közös szülői gondozásról szóló megállapodást, amely megállapodást tartalmaz a házasság felbontásának releváns jogi következményeiről, a bíróság automatikusan dönt a házasság felbontása iránti kérelemmel indított bírósági eljárásban (53–54., 56–5. Cikk). Az ObZ 2015 57. és 413. cikke). Lehetséges azonban, hogy a szülők a válási eljárás során megállapodásra jutnak a válás jogi következményeiről. Ilyen esetben a bíróság a szülők megállapodása alapján dönt, ha úgy ítéli meg, hogy ez a megállapodás a gyermek érdekét szolgálja (az ObZ 2015 44. cikkével összefüggésben értelmezett 104/3. Cikke).
3.4. Tartási kötelezettség a másik házastárssal szemben?
4 Mit jelent a „különválás” jogi kifejezés a gyakorlatban?
A horvát családjogban nincs egyenértékű kifejezés az „elválasztásra”. A jelenlegi jogszabályok szerint az "elválás" kifejezés a "házasság megszüntetése" kifejezésnek felelne meg. A "házasság felbontása" akkor következik be, amikor a házastársak megszüntetnek minden olyan közös viszonyt, amely általában az együttélésben létezik, vagyis j. ha már nem akarnak házastársként élni és megosztani és megvalósítani a házasélet különleges tartalmát. A házasság felbontása azért fontos a házassági jog területén, mert a 2015. évi Ptk. 51. cikke szerint a házasság felbontásának egyik jogi oka a házasság megszűnésétől számított egy év lejárta. A házasság felbontása különös jelentőséggel bír a házastársak közötti vagyoni viszony meghatározása szempontjából, mivel a 2015. évi Ptk. 36. cikke szerint az a vagyon, amelyet a házastársak a házasság során szereztek (szemben a házasság időtartamával), vagy amely ebből a vagyonból származik házastársak.
5 Melyek az elválasztás feltételei?
A horvát családjogban nincs egyenértékű kifejezés az „elválasztásra”. A jelenlegi jogszabályok szerint az "elválás" kifejezés a "házasság megszüntetése" kifejezésnek felelne meg. A családi törvény nem írja elő a "házasság felbontásának" feltételeit, mert a házasság jogi norma és a házasság életének tartalmát képviseli. A házasság megszűnése akkor következik be, ha a házastársak megszüntetnek minden olyan kölcsönös kapcsolatot, amely egyébként a házassági élet része, azaz j. ha már nem akarnak házaspárként élni, és rájönnek egy ilyen kapcsolat különleges tartalmára (pl. felhagynak egymással a kommunikációval stb.). A gyakorlatban a házasság felbontása leggyakrabban abban áll, hogy az egyik házastárs elhagyja ugyanabból a háztartásból, és a másik házastárs elutazik.
6 Melyek a különválás jogi következményei?
A horvát családjogban nincs egyenértékű kifejezés az „elválasztásra”. A jelenlegi jogszabályok szerint az "elválás" kifejezés a "házasság megszüntetése" kifejezésnek felelne meg. A "házasság felbontása" azért fontos a házassági jog területén, mert az ObZ 2015 51. cikke szerint a házasság megszüntetésének egyik jogi alapja a "házasság felbontásától" számított egy év lejárta. A házasság felbontása különös jelentőséggel bír a házastársak közötti vagyoni viszony meghatározása szempontjából, mert a 2015. évi Ptk. 36. cikke szerint az a vagyon tekintendő, amely a házasság során szerzett házastársak (szemben a házasság időtartamával), vagy amely ebből a vagyonból származik. a házastársak közös vagyona. E jogszabály logikája szerint a házasság időtartama nem egyezhet pontosan a házasság időtartamával, különösen akkor, ha a házasság válással végződik. A házasság általában a válási eljárás megkezdése előtt megszűnik. Ezért a válóperekre általában és még a "házasság felbontása" után is sor kerülhet (különösen, ha az eljárás során fellebbezést nyújtottak be).
7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” kifejezés („házasság érvénytelenítése”)?
A „házasság érvénytelenítése” (poništaj braka) a házasság felbontásának egyik oka (az ObZ 2015 47. cikke), és a horvát törvények által szabályozott három házassági vita egyikét képviseli (az ObZ 2015 369. cikke). A "házasság érvénytelenítése" a családjog szankciója abban az esetben, ha a házasság a házasság érvényességét szabályozó rendelkezések megsértésével jött létre (a 2015. évi Polgári Törvénykönyv 25–29. Cikke), és ezt kérelem alapján bírósági eljárásban hajtják végre (cikk 2015. évi Polgári Törvénykönyv 369. cikke). Érvénytelen házasság esetén a „házasság érvénytelenítésére” vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (a 2015. évi polgári perrendtartás 29., 49., 369–378. Cikke).
8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?
A házasság a 2015. évi Polgári Törvénykönyv 25–28. Cikkének rendelkezéseinek megsértésével jött létre (kiskorúak által kötött házasság, olyan személyek, akik nem voltak képesek megkülönböztetni a jót és a rosszat, a cselekvőképességüktől megfosztott személyek nyilatkozattételre a saját házasságukkal kapcsolatban) személyes státusz, örökbefogadott vér szerinti rokonok, vagy ha a menyasszony vagy a vőlegény már létező házasságban él házastárs vagy stabil élettársi kapcsolatban áll) érvénytelen, és a „házasság érvénytelenítésére” vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rá (29. cikk) (az Obz 2015).
9 Milyen jogkövetkezményei vannak a házasság érvénytelenítésének?
A "házasság érvénytelenítésének" jogi következményeit ugyanúgy szabályozzák, mint a házasság felbontása esetén (lásd a 3. kérdésre adott választ).
10 Vannak-e alternatív nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás nélkül történő megoldására?
11 Hol kell benyújtani a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet (petíciót)? Milyen alakiságokat kell betartani, és milyen dokumentumokat kell csatolnom a kérelemhez?
Azok a házastársak, akiknek nincs közös kiskorú gyermekük, bírósági eljárást kezdeményezhetnek a házasság felbontása iránti kérelmet benyújtó házastársak közül, vagy mindkét házastárs megegyezéssel nyújthatja be a házasság felbontását (az ObZ 2015 50. cikke). Mindkét esetben nem kerül sor peren kívüli tanácsadásra (a családtagok szakmai segítségnyújtási formájaként, hogy a szociális kapcsolatok szakértői csoportja konszenzusos döntést hozzon a családi kapcsolatokról) (a Polgári Törvénykönyv 2015. évi 321–322. Cikke) ) és a házastársak haladéktalanul (bírósági vagy bíróságon kívüli) eljárást indítanak.) viszonylag egyszerű és gyors, bírósági vagy bíróságon kívüli válási eljárásban. Mindezek értelemszerűen alkalmazandók a házasság érvénytelenítésére irányuló eljárásokra, ha a házastársaknak nincs közös kiskorú gyermekük.
Ha a házastársak nem állapodnak meg olyan közös szülői gondozási tervben, amely a házasság felbontásának jogi következményeiről szóló megállapodást tartalmazza, a bíróság hivatalból dönt ezekben az ügyekben a házasság felbontása iránti kérelemmel indított bírósági eljárásban (53–54. 56-57 és 413). ObZ 2015). Ha a házastársaknak közösen van kiskorú gyermekük, kötelesek a válási kérelmükhöz csatolni az ObZ 2015 324. cikke szerinti jelentést a kötelező tanácsadásról, valamint a családi ügyekben folytatott mediációról szóló első találkozón való részvétel igazolását (379. cikk). (az ObZ 2015).
12 Kaphatok költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
13 A házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezni lehet?
A házasság felbontásával vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ítélet ellen fellebbezés nyújtható be. Mindkét félnek joga van az eljárás során. A családi törvény a házassági jogvitákban nem szabályozza kifejezetten a fellebbezéseket, de a 346. cikk rendelkezései előírják a polgári perrendtartás (gőzeljárási törvény) rendelkezéseinek alternatív alkalmazását [Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye) ), nem. 53/91, 91/92, 58/93, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 84/08, 123/08, 57/11, 148/11, 25/13. és 89/14. (A továbbiakban: ZPP).
A ZPP 348. cikke fellebbezést ír elő az ítélet ellen, míg a 378. cikk a határozat elleni fellebbezést írja elő. Ami a házassági jogvitában hozott másodfokú ítélet elleni fellebbezéseket illeti, az OBZ 2015 előírja, hogy a felülvizsgálat nem megengedett (az ObZ 2015 373. cikke).
14 Mit kell tennem ahhoz, hogy a másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot elismerjék az adott tagállam?
(1) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 21. Cikke alapján A házassági ügyekben és a szülői felelősség ügyeiben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (Brüsszel IIa. Rendelet) egy tagállamban hozott határozatot a másik tagállamban is elismerik. Különleges eljárás nélküli államok (21. cikk (2) bekezdés). 1), de a 21. cikk (1) bekezdésével összhangban. A 3. cikk szerint bármely érdekelt fél kérheti az ítélet elismerését vagy elutasítását. Ilyen esetben az elismerés vagy az elismerés elutasítása iránti kérelem az illetékes bíróság területi joghatósága alá tartozik, amely szerepel a bíróságok azon jegyzékében, amelyet az egyes tagállamok a Brüsszel IIa rendelet 37. cikkével összhangban közölnek a Bizottsággal. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül A Brüsszel IIa rendelet 3. cikke értelmében nincs szükség külön eljárásra a tagállam családjogi nyilvántartásának frissítésére egy házasság felbontása, különválás vagy házasság érvénytelenítése iránti másik tagállamban hozott ítélet nyomán, amely ellen az adott tagállam joga szerint már nem lehet fellebbezni. .
15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha egy másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerését ellenzem? Mi az eljárás ezekben az esetekben?
Az elismerés vagy az elismerés elutasítása iránti kérelem (a Brüsszel IIa. Rendelet 21. cikkének (3) bekezdése) az illetékes bíróság területi illetékességi körébe tartozik, amely szerepel a bíróságok listáján, amint azt a 2. kérdésre adott válasz is jelzi. 14. Ebben az esetben a Brüsszel IIa rendelet III. Fejezetének 2. szakaszában meghatározott eljárást kell alkalmazni.
Gyógyszer, t. j. A Brüsszel IIa rendelet 33. cikke alapján fellebbezést a másodfokú (járási) bírósághoz lehet benyújtani a határozatot kibocsátó elsőfokú bíróságon keresztül (a fenti listán területi illetékességű bíróság).
16 Melyik házasság felbontási törvényt alkalmazza a bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban olyan házastársak között, akiknek a lakóhelye nem az adott tagállamban van, vagy akik más állampolgárságúak?
A házasság felbontására annak az országnak a joga alkalmazandó, amelynek a házastársak állampolgárai a petíció benyújtásakor.
Ha a házastársak a kérelem benyújtásakor különböző országok állampolgárai, akkor azoknak az országoknak a jogszabályait kell alkalmazni, amelyeknek állampolgárai, 35. cikk (2) bekezdés. Törvény egyes konfliktusok és más országok szabályozásaival való kollíziójának rendezéséről (Narodne Novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja), a konfliktusok rendezéséről szóló törvény 2. sz. Más országok bizonyos kapcsolatokban) 53/91, 88/01]. Ha a házasság nem osztható fel azon országok joga szerint, amelyeknek a házastársak állampolgárai, akkor a házasság felbontására a horvát jogot kell alkalmazni, ha az egyik házastárs a kérelem benyújtásának időpontjában Horvátországban lakott.
Ha az egyik házastárs horvát állampolgár, nincs állandó lakóhelye Horvátországban, és a házasságot a 35. cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok alapján nem lehet felmondani. Törvény egyes országokban fennálló jogszabályi ütközések rendezéséről a horvát jog alkalmazandó.
Ez a weboldal az Ön Európája portál része.
Örömmel fogadjuk visszajelzését a nyújtott információk hasznosságáról.
A weboldal eredeti nemzeti nyelvű változatainak tartalmát az EJN megfelelő kapcsolattartói kezelik. E szövegek fordítását az Európai Bizottság biztosította. Ezért továbbra is hiányozhatnak az eredeti szövegek fordításai, amelyeket később a tagállam illetékes nemzeti hatósága készít. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat polgári vagy kereskedelmi ügyekben, sem az Európai Bizottság nem felelős vagy más módon felelős semmilyen, a dokumentumban szereplő vagy az abban hivatkozott információért. A webhelyért felelős tagállam szerzői jogi törvényeit a jogi értesítésben találja meg.