TARTALOM
- 1 Milyen feltételek vonatkoznak a válásra?
- 2 Mi a válás oka?
- 3 Melyek a válás jogi következményei:
- 3.1. Házastársak közötti személyes kapcsolatok (pl. Vezetéknév)
- 3.2. A házastársak vagyonának felosztása
- 3.3. A házastársak kiskorú gyermekei
- 3.4. Tartási kötelezettség a másik házastárssal szemben?
- 4 Mit jelent a „különválás” jogi kifejezés a gyakorlatban?
- 5 Melyek az elválasztás feltételei?
- 6 Melyek a különválás jogi következményei?
- 7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” kifejezés („házasság érvénytelenítése”)?
- 8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?
- 9 Milyen jogkövetkezményei vannak a házasság érvénytelenítésének?
- 10 Vannak-e alternatív nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás nélkül történő megoldására?
- 11 Hol kell benyújtani a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet (petíciót)? Milyen alakiságokat kell betartani, és milyen dokumentumokat kell csatolnom a kérelemhez?
- 12 Kaphatok költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
- 13 A házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezni lehet?
- 14 Mit kell tennem ahhoz, hogy a másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot elismerjék az adott tagállam?
- 15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha egy másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerését ellenzem? Mi az eljárás ezekben az esetekben?
- 16 Melyik házasság felbontási törvényt alkalmazza a bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban olyan házastársak között, akiknek a lakóhelye nem az adott tagállamban van, vagy akik más állampolgárságúak?
1 Milyen feltételek vonatkoznak a válásra?
A házasság felbontását az egyik vagy mindkét házastárs benyújthatja. A válást bizonyos körülmények között hat hónapos elmélkedésnek kell megelőznie. Ez a következő esetekre vonatkozik:
- ha mindkét házastárs jelentkezik,
- - ha az egyik házastárs állandóan együtt él egy 16 év alatti, közös gondozásban lévő gyermekkel, vagy
- ha csak az egyik házastárs beadja a válópert.
Egyes kivételes esetekben a fenti pontok hatálya alá tartozó pároknak joguk van elmélkedés nélkül válni. Ez például akkor áll fenn, ha egy pár két éve külön él. Az egyik házastársnak joga van gondolkodási idő nélkül válni, még akkor is, ha valószínűnek tartják, hogy a házastárs nem önként kötött házasságot, vagy ha megfelelő hivatalos engedély nélkül 18 éves kora előtt lépett házasságba. Minden házastársnak joga van előzetes ellenérték nélkül válni, még akkor is, ha a házasság közeli rokonok vagy olyan személyek között jött létre, akik közül az egyik már házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot kötött, és ez a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat még nem ért véget.
2 Mi a válás oka?
A házastársnak mindig joga van a válóper meghozatalához, és nem kell külön indokolást adnia a döntés meghozatalára.
3 Melyek a válás jogi következményei:
3.1. Házastársak közötti személyes kapcsolatok (pl. Vezetéknév)
Ha az egyik házastárs átvette a másik házastárs vezetéknevét, akkor joga van a házasságkötés előtt használt vezetéknevének újrafelhasználására.
3.2. A házastársak vagyonának felosztása
A válás után a ház vagyona feloszlik. Általában a házastársak vagyona egyenletesen oszlik meg. A házasság felbontásának oka nincs hatással a házastársak vagyonának felosztására.
3.3. A házastársak kiskorú gyermekei
A válás után a házastársak automatikusan megosztják gyermekeik személyes gondoskodását. A közös személyes gondoskodást azonban a bíróság megszüntetheti:
- - saját kezdeményezésére, ha megállapítja, hogy a közös személyes gondoskodás bizonyíthatóan nem a gyermek érdekeit szolgálja, vagy -
- az egyik házastárs kérésére, ha úgy találja, hogy az egyik házastárs kizárólagos személyes gondoskodása a gyermek érdekét szolgálja.
Ha mindkét házastárs a közös személyes gondoskodás megszüntetését kéri, a bíróság köteles eleget tenni ennek a kérésnek.
Mindkét szülő eleget tesz gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének. Az a szülő, aki nem él gyermekkel, eltartási kötelezettségét úgy teljesíti, hogy a másik szülőnek fizet gyermektartást.
3.4. Tartási kötelezettség a másik házastárssal szemben?
A válás után minden házastárs köteles gondoskodni magáról. Kivételt képeznek csak bizonyos speciális helyzetek, például amikor az egyik házastársnak problémái vannak a hosszú távú házasság lejárta után, vagy más különleges okok.
4 Mit jelent a „különválás” jogi kifejezés a gyakorlatban?
A svéd törvények nem tartalmaznak különválási szabályokat.
5 Melyek az elválasztás feltételei?
A svéd törvények nem tartalmaznak különválási szabályokat.
6 Melyek a különválás jogi következményei?
A svéd törvények nem tartalmaznak különválási szabályokat.
7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítése” kifejezés („házasság érvénytelenítése”)?
A svéd törvények nem tartalmaznak szabályokat a házasság érvénytelenítésére vonatkozóan. A házasság az egyik házastárs halálával vagy ha a bíróság felbontja a házasság felbontását.
8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?
A svéd törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt a házasság érvénytelenítéséről.
9 Milyen jogkövetkezményei vannak a házasság érvénytelenítésének?
A svéd törvény nem tartalmaz semmilyen szabályt a házasság érvénytelenítéséről.
10 Vannak-e alternatív nem bírósági eszközök a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések bírósági eljárás nélkül történő megoldására?
Csak a bíróság dönthet a házasság felbontásáról válással. Alternatív lehetőségek állnak azonban rendelkezésre a válással összefüggésben felmerülő néhány kérdés kezelésére.
A házastársak házassági ügyekben alkalmazhatják az úgynevezett mediációs eljárást, amelynek célja az együttélés problémáinak megoldása. Ez lehetővé teszi a pár számára, hogy segítséget kérjen a problémák és ellentmondások megoldásában, hogy fenntartsák a házasságot. Miután az együttélés valóban megszűnt, a házassági ügyekben folytatott mediáció segítheti őket a nézeteltérések enyhítésében, és lehetővé teheti őket a szülői felelősség teljesítésében. A házassági ügyekben a közvetítést a közszféra (helyi hatóságok), az egyházi hatóságok és más személyek biztosítják. A helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a házassági ügyekben közvetítést nyújtsanak annak, aki ezt kéri.
A házastársaknak joguk van úgynevezett megbeszélésekre is az együttműködésről. Ezek a megbeszélések nem a felnőttek közötti kapcsolatokra, hanem a gyerekekre összpontosítanak. Az együttműködésről folytatott megbeszélések elsősorban a gyermekek gondozásáról, a gyermekek életéről és a gyermekekkel való kapcsolattartásról szóló megállapodás megkötéséről szólnak. Az együttműködésről folytatott megbeszéléseket szakértők vezetik. A helyi hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az együttműködésről folytatott megbeszéléseket mindenki számára megkaphassák, aki ezt kéri.
Ha a házastársak meg akarják változtatni a gyermekfelügyelet feltételeit, a gyermekek életét és a gyermekekkel való kapcsolattartást, akkor ezt megköthetik egy megállapodás megkötésével. Az ilyen megállapodást a helyi önkormányzat szociális ügyek bizottságának kell jóváhagynia.
11 Hol kell benyújtani a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet (petíciót)? Milyen alakiságokat kell betartani, és milyen dokumentumokat kell csatolnom a kérelemhez?
A svéd törvények nem tartalmaznak a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat.
A válás svéd bíróságon történő benyújtásának első előfeltétele, hogy a svéd bíróságnak legyen joghatósága. Természetesen ez a helyzet, ha mindkét házastárs svéd állampolgár és Svédországban él. A svéd bíróságok azonban a következő esetekben is hatáskörrel rendelkeznek:
- amikor mindkét házastárs svéd állampolgár,
- amikor a petíció benyújtója svéd állampolgár és 18 éves kora óta Svédországban lakik,
- - ha a petíció benyújtója nem svéd állampolgár, de legalább egy évig Svédországban lakott, vagy
- ha az alperes Svédországban lakik.
Ha kiderül, hogy egy svéd bíróság rendelkezik joghatósággal a házasság felbontása ügyében, az ügyet Svédországban az egyik házastárs lakóhelye szerinti kerületi bíróság (tingsrätt) tárgyalja. Ha egyikük sem lakik Svédországban, az ügyet a stockholmi kerületi bíróság (Stockholms tingsrätt) tárgyalja.
Az ügy kétféleképpen kerülhet a kerületi bíróság elé. Ha mindkét házastárs válni akar, közös kérelmet nyújthatnak be. Ha azonban csak egyikük akar válni, a válni akaró házastársnak a körzeti bírósághoz kell fordulnia idézésért. Mindkét esetben csatolni kell mindkét házastárs születési anyakönyvi kivonatát. Kérhetők a svéd adóhivataltól (Skatteverket).
12 Kaphatok költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
A házasság felbontásával és a kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos ügyekben költségmentesség csak meghatározott okokból nyújtható.
13 A házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezni lehet?
A svéd törvények nem tartalmaznak a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályokat.
Igen, a házasság felbontása elleni határozat ellen fellebbezés nyújtható be.
14 Mit kell tennem ahhoz, hogy a másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozatot elismerjék az adott tagállam?
(1) Az 5/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a (z) 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet. 1347/2000 (Brüsszel II. Rendelet) alapján egy tagállamban hozott határozatot külön eljárás nélkül el kell ismerni a többi tagállamban. Van azonban néhány oka annak, hogy ezt nem ismerjük el.
A Brüsszel II rendelet fő szabálya az, hogy a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó, egy másik tagállamban hozott határozatot automatikusan ugyanúgy kell kezelni és ugyanolyan joghatással kell bírni, mint egy ezzel egyenértékű svéd határozatot. Így, bár a rendelet az automatikus elismerés elvén alapszik, az érdekelt fél nyújthat be nyilatkozatot egy külföldi ítélet elismeréséről vagy elutasításáról Svédországban. Ilyen kérelmet kell benyújtani a Svea hovrätthez (fellebbviteli bíróság), amely ebben a szakaszban a másik féllel való konzultáció nélkül dönt a kérelemről.
15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha egy másik tagállam bírósága által a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat elismerését ellenzem? Mi az eljárás ezekben az esetekben?
A kérelmet a Svea Fellebbviteli Bírósághoz (Svea hovrätt) kell benyújtani annak érdekében, hogy kihasználják a Brüsszel II rendeletben előírt lehetőséget, hogy nyújtsák be a külföldi ítélet Svédországban történő elismerését (lásd a fenti 14. kérdést). 14 FELÜL]. Ha a jelen eljárásban a Svea Fellebbviteli Bíróság kimondja, hogy a kérdéses ítéletet Svédországban elismerik, a másik fél kérheti a határozat felülvizsgálatát. Az ilyen felülvizsgálat iránti kérelmet a Svea Fellebbviteli Bírósághoz kell benyújtani, amely a további eljárásban meghallgatja a két felet. Ezután fellebbezni lehet a Legfelsőbb Bírósághoz (Högsta domstolen) a Svea Fellebbviteli Bíróság felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatos határozata ellen.
16 Melyik házasság felbontási törvényt alkalmazza a bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban olyan házastársak között, akiknek a lakóhelye nem az adott tagállamban van, vagy akik más állampolgárságúak?
A svéd bíróság által elhatározott válási kérelmet mindig a svéd jog szerint kell megvizsgálni (lex fori elv).
Bizonyos esetekben azonban figyelembe kell venni a külföldi jog rendelkezéseit is. Ez a következő esetekre vonatkozik:
- Ha mindkét házastárs külföldi állampolgár, és egyikük sem él Svédországban legalább egy évig, a házasság felbontására vonatkozó határozatot az egyik házastárs akarata ellenére nem lehet kiadni, kivéve, ha az egyik vagy mindkét házastárs állampolgárságának törvénye alapján erre van ok. .
- Ha mindkét házastárs külföldi állampolgár, és egyikük azt állítja, hogy annak az államnak a joga szerint, amelynek állampolgára, nincs oka a házasság felbontására, a házasság felbontására vonatkozó határozatot nem lehet kiadni, ha a házastársi érdeknek vannak erre okai. házastársa vagy gyermekei, hogy ne tegyék meg.
Hangsúlyozni kell, hogy még a fenti két esetben is csak a svéd jog alkalmazásáról van szó, de bizonyos fokú védelemmel annak megakadályozása érdekében, hogy a svéd jog szerinti házasság felbontására vonatkozó határozatot kiadják, és olyan esetekben, amikor a házastársak gyenge kapcsolatok Svédországgal. nincsenek kényszerítő okok.
A weboldal eredeti nemzeti nyelvű változatainak tartalmát az EJN megfelelő kapcsolattartói kezelik. E szövegek fordítását az Európai Bizottság biztosította. Ezért továbbra is hiányozhatnak az eredeti szövegek fordításai, amelyeket később a tagállam illetékes nemzeti hatósága készít. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat polgári vagy kereskedelmi ügyekben, sem az Európai Bizottság nem felelős vagy más módon felelős semmilyen, a dokumentumban szereplő vagy az abban hivatkozott információért. A webhelyért felelős tagállam szerzői jogi törvényeit a jogi értesítésben találja meg.
A nemzeti tartalmi oldalak kezeléséért felelős tagállamok jelenleg frissítik a weboldal tartalmának egy részét, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Ha a webhely olyan tartalmat tartalmaz, amelyet még nem vettek figyelembe, akkor ez nem szándék, és hamarosan kijavítják.