Iránymutatások az óvodai neveléshez

Vezetési dokumentumok

Szerint végzik az óvodai nevelést oktatási programok. Az oktatási program:

eurydice

  • Állami oktatási program
  • Iskolai oktatási program

Az oktatás és a fejlesztés területei

Állami oktatási program

2016. szeptember 1-jétől az óvodai óvodai nevelés állami oktatási programja vonatkozik az iskolák és az iskolai létesítmények hálózatába tartozó óvodákra; Ennek kidolgozásáért az Állami Pedagógiai Intézet kutatói és kiválasztott egyetemi tanárok, valamint szakértők - óvónők. Az Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium hagyta jóvá.

Az óvodai óvodai nevelés állami oktatási programja meghatározza az állam alapvető követelményeit az óvodai intézményi óvodai nevelés biztosításához.

  • meghatározza az óvodai óvodai nevelés céljait,
  • képviseli az alapvető keretet az egyes óvodák iskolai oktatási programjainak létrehozásához,
  • kerete és kiindulópontja az óvodák módszertani anyagainak elkészítéséhez,
  • folytatódik a nyomon követést, az alapfokú oktatást célzó állami oktatási programmal,
  • az óvodai nevelés céljainak elérése érdekében az értelmes értékelési munkát hangsúlyozza,
  • hangsúlyozza az óvodai inkluzív oktatás biztosításának követelményeit,
  • előfeltételeket teremt az oktatás autonóm tervezéséhez és megvalósításához az egyes óvodák szintjén.

A program határozza meg óvodai végzettségű személy profilja.

A program a következőket is tartalmazza:

  • az óvodai nevelés szervezési feltételei,
  • az óvodai óvodai oktatás kötelező létszáma,
  • az óvodai nevelés kötelező anyagi-technikai és térbeli biztosítása,
  • az oktatás és a képzés biztonságának és egészségvédelmének biztosításának feltételei,
  • a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása és képzése, valamint az inkluzív oktatás feltételeinek biztosítása, valamint
  • az iskolai oktatási programok kidolgozásának alapelvei és feltételei.

Oktatási területek és értékelési kérdések

Az oktatás tartalmát fejlesztik oktatási területek:

  • nyelv és kommunikáció,
  • matematika és az információval való munka,
  • az ember és a természet,
  • az ember és a társadalom,
  • az ember és a munka világa,
  • művészet és kultúra (2 részből áll: zeneoktatás és művészeti oktatás),
  • egészség és testmozgás.

Az egyes oktatási területeken az oktatás tartalma formában kerül kidolgozásra oktatási szabványok (teljesítmény és tartalom). Az értékelési kérdések minden oktatási terület részét képezik.

Teljesítménynormák az egyes oktatási területeken csak az utolsó óvodai évre vonatkozóan fejezik ki megfigyelhető és értékelhető teljesítményeket, a gyermek szokásos teljesítményéhez vezetnek.

Tartalmi előírások alapvető ötleteket tartalmaznak egy tanár meghatározott tevékenységéről, amelyeket a lány a megvalósított teljesítményszintek elérése érdekében valósít meg.

Értékelési kérdések erősíteni a tanár képességét az oktatás kezdeti helyzetének meghatározására és a gyermekek fejlődésének fokozatosabb megragadására, és rögzítésére az adott gyermekek életének kulturális és társadalmi kontextusához viszonyítva.

Iskolai oktatási program

Az iskolai oktatási programokat az óvodai óvodai nevelés állami oktatási programjának, valamint az oktatási törvényben meghatározott oktatási és képzési céloknak és elveknek megfelelően kell kidolgozni. Kidolgozásukért az óvónők felelnek, az óvodák igazgatói hagyják jóvá.

Az iskolai oktatási programot az oktatási törvény és az állami oktatási program követelményei szabályozzák. Ez egy adott óvoda céljain és fókuszán (profilozásán) alapul. Alapvető tantervi dokumentum, amely szerint az oktatást és a képzést az óvodában végzik.

Ez az oktatási programok második szintjét képviseli.

Az iskolai oktatási programot az óvoda igazgatója adja ki, miután megvitatta a pedagógiai tanácsban és az iskolai tanácsban. Ez képezi az alapját a tanár mindennapi oktatási tevékenységének.

Iskolai oktatási program:

  • tiszteletben tartja az óvodáskorú gyermekek fejlődési sajátosságait,
  • figyelembe veszi az óvoda saját céljait, küldetését és fókuszát,
  • elfogadja az óvoda térbeli, anyagi-technikai és személyi feltételeit (külső és belső; közel és távol),
  • teret teremt egy ilyen stílusú oktatási tevékenység alkalmazásához, amely pozitívan befolyásolja a gyermekek tanulását és nevelési eredményeiket,
  • pozitívan befolyásolja az óvoda általános klímáját és kultúráját.

Az iskolai tanterv a következőket tartalmazza:

  • meghatározott saját célok és az oktatás és képzés küldetései,
  • az iskolai oktatási program elvégzésével a gyermek által elért iskolai végzettség,
  • az iskola saját fókusza, a látogatottság hossza és az oktatási formák,
  • kidolgozott tananyag,
  • alapinformációkat dolgozott ki a tanítási nyelvről,
  • tájékoztatás az oktatás elvégzésének módjáról és feltételeiről, valamint az iskolai végzettség igazolásának kiadásáról,
  • - információk a gyermekek belső ellenőrzési és értékelési rendszeréről, a belső ellenőrzési rendszerről és
  • információk az iskolai alkalmazottak értékeléséről.

Tanterv teljesíteni:

  • programfunkció - meghatározzák az oktatás körét,
  • orientációs funkció - nem fejlesztettek végleges, változatlan formában, kiegészíthetők és módosíthatók az egyes óvodák által egyedileg meghatározott feltételek mellett,
  • normatív funkció - elkötelezettséget jelentenek egy adott óvoda valamennyi tanára számára.

A tantervet legalább az állami oktatási program oktatási normáinak keretein belül fejlesztik ki.

Oktatási tevékenységek megtervezése nem tartozik az óvoda kötelező pedagógiai dokumentációjába.

Az oktatási tevékenységek tervezése teljes mértékben a tanár hatáskörébe tartozik. Az oktatási tevékenység tervének módját, formáját, terjedelmét és időtartamát minden óvoda meghatározza az első pedagógiai testületben. Lehetséges, hogy egy óvodában egyidejűleg többféle tervezés is létezik.

Pedagógiai megközelítések

A módszerek, a konkrét tananyagok és segédeszközök megválasztása az óvodapedagógusok döntésétől függ. Ez az egyes oktatási helyzetek tartalmától és szervezettségétől, és természetesen az alkalmazott oktatási segédeszközöktől vagy digitális technológiáktól függ.

Tanítási módok

A módszerek kiválasztásakor a tanár a csoport gyermekeinek tudására épül, és másképp közelíti meg őket. Tiszteletben tartja a gyermek személyes tanulási tempóját és tanulási stílusát.

A sokféle módszer közül a játékot elsősorban az óvodákban alkalmazzák.

Az óvodákban a szabad játék számára teret teremtenek, az interaktív tapasztalati tanulást részesítik előnyben.

Az általad választott játékok és tevékenységek minden óvoda számára elérhető digitális technológiákat is felhasználnak.

Módszertani anyagok

Az óvodák gyakorlatában nagyszámú módszertani anyagot használnak, amelyek tartalma összhangban áll az oktatási törvény szerinti oktatás és képzés céljaival és elveivel.

A tanárok megsegítése érdekében kidolgozták az állami oktatási program oktatási területeinek módszertanát. A legjobb gyakorlat példaként olyan módszertani lapokat dolgoztak ki, amelyek gyakorlati utasításokat és tanácsokat tartalmaznak.

Az Óvodai Társaság és a szlovák OMEP Bizottság, az óvodapedagógusok szakmai szövetségei együttműködésében számos projekt és oktatási tevékenység sikeresen megvalósul az óvodákban. Rendszeresen évente szakmai konferenciákat szerveznek az aktuális pedagógiai kérdések megoldására. Több éve a környező országok - főleg Csehország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország és Szerbia - általános iskolai oktatásának fontos szakértői is rendszeresen részt vesznek ezeken a konferenciákon. Mindkét szakmai szervezet a bevált gyakorlatok példáinak inspirálására rendszeresen szervez nemzetközi szakmai gyakorlatokat is a környező országokban.

Értékelés

A gyermek pedagógiai megfigyelése

A pedagógiai diagnosztika alapvető módszere, mint a gyermek nevelési eredményeinek és személyes haladásának értékelésének eszköze a pedagógiai megfigyelés.

Az óvodai pedagógiai diagnosztikát az alábbiak végzik:

  • óvónő,
  • óvodavezető,
  • az óvodák iskolai felügyelője.

A pedagógiai diagnosztikát a következőkre használják:

  • a gyermek személyes fejlődésének jelenlegi szintjének megismerése,
  • az oktatási tevékenység hatékonyságának értékelése,
  • az oktatási tevékenységek értékelése, megtervezése és fejlesztése a
  • a gyermekkel végzett egyéni munka értékelésére.

A pedagógiai diagnosztika segít az óvodás gyermek kulcskompetenciáinak alapjainak kidolgozásában.

A tanár diagnosztizálja a gyermek egyéni fejlődését és a gyermek saját nevelési hatását.

Diagnosztikai módszerek

A pedagógiai diagnosztika során az óvónők diagnosztikai módszereket alkalmaznak:

  • megfigyelés,
  • a játék megfigyelése és elemzése,
  • a gyermek művészi és munkahelyi tevékenységeinek és tevékenységeinek termékeinek elemzése és értékelése.

A gyermekek tevékenységének minden termékét értékelik:

  • a gyermekkel egyénileg - interjú, elbeszélés, leírás formájában,
  • minden gyermek gyermektermékének nyilvános bemutatása (osztálydíszítés, kiállítás szülőknek stb.).

A pedagógiai diagnosztika eredményeinek rögzítése

A pedagógiai megfigyelés eredményeit a diagnosztikai lapok. A diagnosztikai lapok mellett az óvodák is működnek feljegyzések a gyermekek jelenlegi oktatási eredményeiről, előrehaladásáról vagy egyéni oktatási igényeiről.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

  • megjegyzések a gyermek viselkedési megnyilvánulásairól, amelyek további figyelmet igényelnek,
  • jegyzetek azokról a helyzetekről és tevékenységekről, amelyekben a rögzített megnyilvánulás bekövetkezett,
  • a gyermek szóbeli kommentárja a tevékenységről,
  • jegyzetek a saját pedagógiai munkájáról.

Minden gyermeknek van egy portfóliója, amely dokumentálja a gyermek oktatási eredményeit és jelenlegi személyes fejlődését.

Együttműködés a szülőkkel

A tanárok szorosan együttműködnek a szülőkkel a gyermekek értékelésében - rendszeresen tájékoztatják őket ról ről:

  • a gyermek oktatási eredményei és előrehaladása,
  • a kommunikáció szintje,
  • érzelmi stabilitás,
  • más gyerekekkel való interperszonális kapcsolatok szintje,
  • a gyermekek megszerzett készségei és képességei,
  • a gyermek kedvenc/preferált tevékenysége stb.

A tanárok a közvetlen pedagógiai megfigyeléssel értékelik az oktatási eredményeket, és önállóan különféle munkalapokat készítenek az oktatási normák teljesítésének ellenőrzésére, amelyek "tesztként" szolgálnak, tiszteletben tartva azt a tényt, hogy az óvodások nem tudnak írni és olvasni.

Az Állami Iskolai Felügyelőség nem használ szabványosított eszközöket az oktatás külső értékelésének elvégzése során, hanem részletes kritériumokat alkalmaz, amelyek alapján értékeli mind a tanítási folyamatot, annak eredményeit, mind a gyermekek tanulásának folyamatát és annak eredményeit.

Az ellenőrzési tevékenység során az elért oktatási eredmények szintjét összehasonlítják az állami oktatási programban megfogalmazott elvárásokkal oktatási normák formájában.

Az egyik olyan terület, amelyet az iskolai ellenőrzés során értékelni kell, az iskolai oktatási programnak az állami oktatási programnak való megfelelés.

Átmenet az általános iskolába

A Szlovák Köztársaságban az iskolakötelezettség tíz év. A tanév elején kezdődik azt a napot követően, amikor a gyermek eléri a hatéves korát és eléri az iskolai jogosultságot.

Ha a gyermek hatéves korának betöltése után nem érte el az iskolai alkalmasságot, az általános iskola igazgatója dönt a gyermek kötelező iskolalátogatásának megkezdésének elhalasztásáról, vagy a gyermek- és serdülőkorvosi háziorvos javaslatára és az ajánlásra az érintett óvodai iskola, amelybe a gyermek jár; mindig a szülő tájékozott beleegyezésével.

A gyermek szülőjének joga van eldönteni, hogy a késedelmes iskolalátogatással rendelkező gyermek óvodába jár-e vagy otthon lesz, mivel az óvodai nevelés nem kötelező.

Azok a gyermekek, akik szeptember 1-jén töltötték a hatéves kort, nem érték el az iskolai alkalmasságot, szociálisan hátrányos helyzetű környezetből származnak, és a társadalmi környezet miatt várhatóan nem ismerik el az általános iskola első évének tantervét. általános iskola éve.

Ha az általános iskola első évfolyamának tanulója, aki nem halasztotta el a tankötelezettség megkezdését és nem fejezte be az általános iskola nulla évét, az első év első felében később megállapítja, hogy nem érte el az iskolai jogosultságot, az általános iskola igazgatója dönthet a kötelező iskolalátogatás elhalasztásáról. Az általános iskola igazgatója a tankötelezettség teljesítésének további elhalasztásáról csak a vonatkozó oktatási tanácsadó és prevenciós intézmény ajánlása alapján dönthet.