Két dolgot kell elmondani. Az első az, hogy vannak olyan területek, általában medencék, amelyek Legmagasabb pont a szomszédos hegylánc lejtőjén fekszik. Ez nem cikksorozat, ezért nem beszélünk a szlovákiai geomorfológiai egységek legmagasabb pontjairól. Ez nem is lehetséges, mert a területek közötti határokat csak hozzávetőlegesen a szomszédos hegyek lejtőin határozzák meg.
A második probléma a meghatározás, mi az a domb. A koncepciót arra használják kiemelkedés (a csúcs relatív magassága). A kifejezést a tengerszint jól magyarázza. Képzelje el, hogy egy olyan helyen állunk, amely egy domb (a képen az A pont), és az óceán szintje úgy emelkedik, hogy megmossa a cipőnk talpát. Ezen a ponton a legközelebbi földterület (a képen b jelzéssel) távolságát hívjuk meg szigetelés (német dominanciában). De most az óceán süllyedni kezd. Ez azt jelenti, hogy az alattunk lévő föld a tengerből kerül ki, és mi a sziget legmagasabb pontján állunk. Amint azonban a szint folyamatosan csökken, hacsak nem a Mount Everest tetején vagyunk, ha a szint olyan mélyre esik, hogy már nem leszünk a föld legmagasabb pontján. Nos, csak azt a mennyiséget, amelyet az óceánnak le kell ejtenie ahhoz, hogy ne álljon a legmagasabb ponton, nevezzük kiemelkedésnek (a csúcs relatív magassága, a képen c-vel jelölve).
Az A dimenziónak van b izolációja és c kiemelkedése
[A túrákra, hegyi hírekre és más érdekes dolgokra vonatkozó tippeket követhet a Facebook-on és az Instragramon is
A különféle magas hegyekben a dombokat változó kiemelkedésű magasságoknak tekintik. Az Alpokban 100-300 méteres kiemelkedés szükséges, a Himalájában 500 m. Így úgy tűnik, hogy a dombnak olyan kiemelkedéssel kell rendelkeznie, amely legalább a magasságának bizonyos százaléka (ezt az értéket dominanciának hívják). A dombot dombnak nyilvánítjuk, amelynek tengerszint feletti magassága legalább 10% -kal rendelkezik. Ez számunkra nem oldja meg teljesen a problémát, mert Szlovákia egyes geomorfológiai egységeiben a legjelentősebb dimenziók csak a magasságuk 5% -ának vannak kitüntetve. Akkor meg kell elégednünk egy "félásóval". Egyes területeken csak "negyed dombok" vannak. A követelmény (a magasság legalább 10% -ának kiemelkedése) elkerüli a szomszédos hegyek halvány dombját. Mivel az ideális legmagasabb domb valahol a terület közepén fekszik, jellegzetes és érdekes. Jó lenne, ha lenne mit fényképezni a tetején, és nem lenne rossz, ha érdekes kilátást kínálna.
Egyes területeken több jelölt is indul a legmagasabb dombra. Lehet "rongy", az egyik lehet magasabb, a másik hangsúlyosabb. Aztán szubjektíven úgy döntöttünk, hogy az egyiküket egyszerűen "legmagasabb dombnak" nyilvánítjuk. Ebben az esetben a leírásban felsoroljuk a többi jelöltet is, többnyire azzal a magyarázattal, hogy miért utasítottuk el őket. Hacsak valamelyik hatóság nem mondja ki egyiküket a legmagasabbnak, mindegyiket körözni kell. Nos, legalább szórakoztatóbb lesz. Azt is meg kell jegyezni, hogy a kevésbé fontos méretek csak hozzávetőleges magassággal rendelkeznek a térképeken. Tényleges magasságuk több mint 10 méterrel változhat.
Szlovákia geomorfológiai egységei
Mivel hazánkban sok geomorfológiai terület található, négy csoportra osztottuk őket (lásd a képet). Észak, kelet, dél és nyugat (rövidítve: S, V, J és Z). A következő táblázatban az összes geomorfológiai egység betűrendben van elrendezve, az első oszlop az ábra körzetszámát mutatja. Például Jd a d betűvel jelölt területet jelenti a déli (piros) csoportban. A terület nevét követi a legmagasabb domb és annak magassága méterben.
A geomorfológiai egységek legmagasabb dombjai Szlovákiában
Va. | Bachureň | Bachureň | 1082 |
Vb. | Beskydy-hegyalja | Paprtný vrch | 622 |
Mert. | Fehér Kárpátok | Veľká Javorina | 970 |
Igen. | Bodvian Felvidék | Fox lyuk | 401 |
Zb. | Bor alföld | Mária Magdolna-domb | 291 |
Vc. | Branisko | Smrekovica | 1200 |
Vd. | Bukovské vrchy | Kremenec | 1210 |
Zc. | Burda | Plešivec | 396 |
És. | Busov | Busov | 1002 |
Jb. | Cer Highlands | Karanč | 725 |
V f. | Čergov | Minchol | 1157 |
Vg. | Fekete-hegy | Szarvasbogár | 1029 |
Zd. | Dolnomoravský úval | nincs dombja | - |
Jc. | Horehronie-völgy | (Breznianska) Skalka | 946 |
Vh. | Hornád-medence | Bear Hill | 668 |
Ze. | Felső-Nyitra-medence | Chausian Mountain | 478 |
Sa. | Choč Hills | Veľký Choč | 1608 |
Zf. | Chvojnícka pahorkatina | vár | 434 |
Sb. | Jablunkovské hory | Kykula | 845 |
Jd. | Javorie | Javorie | 1044 |
Zg. | juharfák | Veľký Javorník | 1072 |
Egy. | Jugoszláv medence | Malkiná | 379 |
Ön. | Kassai medence | Záhumnie | 439 |
Sc. | Kecske hát | Kecskekő | 1255 |
Jf. | Kremnica dombok | Flochová | 1317 |
Jg. | Krupinská planina | Feltárt teherautó | 775 |
SD. | Kysucká vrchovina | Pupov | 1096 |
Lát. | Kysucké Beskydy | Veľká Rača | 1236 |
Vj. | Laborecká vrchovina | Magas zöld | 905 |
Vk. | Levočské vrchy | Fekete-hegy | 1289 |
Vl. | Ľubovňa Highlands | Eliášovka | 1025 |
Sf. | Malá Fatra | Veľký Kriváň | 1709 |
Zh. | Kis Kárpátok | Garanciák | 768 |
Zi. | Morva-sziléziai Beskydy | Veľký Polom | 1067 |
Zj. | Myjavská pahorkatina | Bradlo/Slivková | 543 |
Vminek. | Alacsony-Tátra | gyömbér | 2046 |
Az M. | Ondavská vrchovina | Smilniansky vrch | 749 |
SH. | Árva-medence | Öreg lusta | 696 |
Are u. | Oravská Magura | Minchol | 1396 |
Sj. | Árva-felföld | Uhlisko | 860 |
Sk. | Árva Beskydy | Babia hora | 1725 |
Jh. | Tüskék | Ostrůžka | 877 |
Fogadó. | Pieniny | Magas sziklák | 1050 |
Ji. | Pliešov-medence | A vár | 540 |
Sl. | Podbeskydská szakadék | Poprovka | 934 |
Sm. | Podbeskydská vrchovina | Kapuk | 1051 |
Sn. | Podtatranská brázda | Giccs | 888 |
Így. | Podtatranská kotlina | Durva zöld | 973 |
Volt. | Duna menti felvidék | Brezina | 370 |
Zl. | Duna síkság | nincs dombja | - |
Zm. | Pohronský Inovec | Veľký Inovec | 901 |
Jj. | Poľana | (Hátsó) Poľana | 1458 |
Zn. | Považské podolie | Mellékletek | 540 |
Zo. | Považský Inovec | Inovec | 1042 |
Jk. | Revúcka vrchovina | Veľký Radzim | 991 |
Jl. | Rozsnyó-medence | Nyereg | 470 |
Sp. | Skorušinské vrchy | Skorušina | 1314 |
Vo. | Slanské vrchy | Simonka | 1092 |
Jm. | Szlovák Karszt | Dvorník | 932 |
Sr. | Spišská Magura | Repisko | 1259 |
Jn. | Szepes-Gömör karszt | (Muránsky) Kľak | 1409 |
A P. | Spišsko-šarišské mezihorie | Zivatar | 895 |
Igen. | Starohorské vrchy | Kecske hátul | 1330 |
Jp. | Stolické vrchy | Szék | 1476 |
Zp. | Strážovské vrchy | Strážov | 1213 |
Zr. | Súľovské vrchy | Veľký Manín | 891 |
Vr. | Saris Highlands | A hegy mögött | 717 |
Jr. | Štiavnica dombjai | Sitno | 1009 |
Ss. | Tátra | Gerlach Shield | 2654 |
Zs. | Tribeč | Veľký Tribeč | 830 |
utca. | Turčianska kotlina | Gyomorkeserű | 634 |
Zt. | Turzovská vrchovina | Beskydok | 953 |
Ők. | Nagy Fátra | Ostredok | 1595 |
Js. | Veporské vrchy | Fab botja | 1439 |
Vs. | Vihorlat-hegység | Vihorlat | 1076 |
Jt. | Volovské vrchy | Arany asztal | 1322 |
Nak nek. | Egy madár | Egy madár | 1346 |
Vt. | Kelet-szlovákiai felvidék | A kő | 350 |
Vu. | Kelet-szlovák repülőgép | Tarbucka | 278 |
Vv. | Zemplínske vrchy | Kilátó | 469 |
Ju. | Zvolen-medence | Fekete rész | 851 |
Vol. | Világít | Chlieviská | 1024 |
Jv. | Žiarska kotlina | Farkas púp | 464 |
Sv. | Zsolna-medence | Rész | 550 |
Az egyes csoportokkal részletesebben külön cikkekben foglalkozunk:
50% feletti dominanciával rendelkező szlovák dombok táblázata
(szerkesztette: Milan Stuchlý)
A nyergek magassága a GCCA SR nyergek listájából származik, vagy csak a szomszédos kontúrok alapján becsülhető meg a ZBGIS térképen (vagy KST). Ezért a különböző szerzők dominanciája eltérő lehet.
Kapcsolódó térképek:
A fényképek szerzői: Martin Knor és Tomáš Trstenský