4.8. 2011 12:23 Könyvismertetés John Brockman: Az internet megváltoztatja a gondolkodásmódot?

Nem tudok koncentrálni, gondjaim vannak a hosszabb szövegek olvasásával, és nem tudok mélyebb összefüggésekben gondolkodni. Így panaszkodott három évvel ezelőtt a Most legendás cikkünkben, hogy a Google hülyévé tesz? publicista, Nicholas Carr. Heves és hosszan tartó vitát váltott ki szövege arról, hogy az internet használata hogyan befolyásolja negatívan az ember gondolkodásmódját és mentális állapotát. Mivel ezen a területen a tudományos kutatások még csak gyerekcipőben jártak és vannak, a vita nézetei elsősorban a résztvevők személyes tapasztalatait tükrözték. Nagyobb súlyt kap az Az internet megváltoztatja a gondolkodásmódot? Című kiadvány témája, amely feltérképezi a web emberi agyra gyakorolt ​​hatásának kérdését az érdeklődő teoretikusok és tudósok szempontjából. Esély lehet tanulni a bölcsektől, ha hülyék vagyunk az interneten.

Rossz közeg

Annak ellenére

Minden új közeg megérkezését a szkeptikusok figyelmeztető hangja kíséri. Platónban már olvashatjuk, mi kapcsolódott az írás felfedezéséhez. A gondolatok írása állítólag gyengítette az emberi memóriát, mert az ember mindent elárult a fejétől a papírig. A könyvnyomtatás térnyerése, amely a kéziratok fáradságos átírását váltotta fel, azzal a félelemmel járt, hogy a kiadást már nem a kifinomult elit számára tartják fenn, hanem bárki képes lesz terjeszteni az ötletet. Az emberi értelemre gyakorolt ​​negatív hatást arra várták, hogy az ember figyelmét szükségtelen mennyiségű rossz minőségű erőforrás vonzza ahelyett, hogy értelmes irodalomban koncentrálódna.

Az internet megjelenése az emberi mentális egészségi problémák tökéletes reneszánszát hozta magával. Az a tény, hogy az információkkal való munkában inkább a Google-re, mint a saját fejünkre támaszkodunk, felélesztette a memóriaromlásról szóló vitát. Ezenkívül az internet használatának állítólag negatív hatása van maga az agy működésére. A mindenféle ingerekkel teli hálóban való szörfözésnek azt kell eredményeznie, hogy az emberi elme megszűnik behatolni a mélybe, és elégedett a részleges információkkal. Ennek eredménye a töredékes gondolkodás, amely nem logikai vonalon megy végbe, hanem idegesen ugrik tárgyról tárgyra. Az internettel fertőzött agy végigsiklik a dolgok felületén, és elkerüli a tágabb összefüggéseket és részletesebb érveket. Vagy ahogy Nicholas Carr közli népszerű cikkében: Hülye.

Bölcs Klub

Valóban igaz? Vajon az internet használata valóban befolyásolja-e az agyban zajló folyamatok megváltoztatását, felszínesebben gondolkodik? Ezt a kérdést John Brockman, a tudomány népszerűsítője és kiadója tette fel. Mivel a saját válasza nem volt elég neki, ötven pszichológusnak, neurofiziológusnak, biológusnak, filozófusnak, művésznek és technológiai szakértőnek küldött megjegyzést. A felmérés eredménye egy rövid szöveggyűjtemény, amelyben olyan jól elismert elmék vettek részt, mint Steven Pinker, Douglas Rushkoff, Kevin Kelly, Nassim N. Taleb, Jaron Lanier, Clay Shirky és Chris Anderson.

J. Brockman minden évben felvilágosult fejekhez fordul, mindig olyan kérdéssel, amelyre nincs egyértelműen tudományosan bizonyított válasz. E több mint egy évtizedes hagyomány mögött az az elképzelés áll, hogy az ember az összes vonatkozó könyvet elolvasva, vagy a legokosabb agyat kérdezve tanulhat meg valami fontosat a világról. J. Brockman a második lehetőség mellett döntött, ezért létrehozott egy bölcsek virtuális klubját, amely az interneten vitafórumként működik, és könyvekben kommunikál az olvasókkal. Az a kérdés, amelyet Brockman tavaly feltett a világ szellemi közösségének, az internet használatának az emberi gondolkodásra gyakorolt ​​hatásáról szólt.

Főleg önuralom

"Annak ellenére, hogy a technológia egyfajta gondolkodásmódba taszít minket, nem számítok változásokra az idegterületen. Az idegrendszer nagyon hosszú ideje fejlődik, és a számítógépes technológia használatának történelmi epizódja semmit sem változtat. Ha további negyvenezer évig nem használunk számítógépeket, akkor az nem lesz jelentős hatással idegrendszerünkre. Az idézet nem J. Brockman kiadványából származik, hanem az eTREND nemrégiben készített interjújából. Kelemen professzor véleménye azonban tökéletesen megfelel az eljárás során megkérdezett szakértők többségének hozzáállásával.

A megkérdezett szakértők közül sokan egyetértenek abban, hogy az internet használata nincs közvetlen hatással az emberi agy idegsejtjeinek felépítésére. A kutatók világos álláspontot fogalmaznak meg a szkeptikus N. Carr iránt, aki fülbemászó forgatókönyvet állított fel az emberi elme kapcsán a háló negatív erői alatt.

Annak ellenére, hogy a többség elutasította azt a nézetet, miszerint a web átalakítja az emberi agyat, a válaszadók egyike sem vitatja, hogy az online környezetben való élet megváltoztatja az ember szellemi viselkedését. Az internet nagyon erős figyelemfogyasztó, és rendkívüli ingerekkel egyértelműen felszínesebb felfogást és az információk feldolgozását kényszeríti. A megkérdezett kutatók szerint azonban ezeknek a viselkedésbeli változásoknak a kulcsa nem az agy biológiai elmozdulásaival kapcsolatos spekuláció, hanem egy egyszerű fellebbezés a személyes ellenőrzéshez a web használata során. Ahogy Rodney Brooks robotika professzor összefoglalta, csak a mi felelősségünk, hogy "hiperaktív intellektuális függőkké" váljunk. A hálóval rabszolgává tett emberiség Matrix-elképzelését így felváltja a felvilágosodás képe, amely egy emberről szól, aki még mindig maga dönti el, mennyi időt tölt online naponta.

A kollektív elme

A gyűjtemény narratív értékét természetesen nem meríti ki az internet miatti agymutációs félelem elutasítása. A szakértői válaszok akkor válnak érdekessé, amikor a web negatív hatásait felforgatják, és rávilágítanak az internet pozitív gondolatmenetére. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az Internet hogyan befolyásolja gondolkodásunkat, mit tudunk és hogyan jutunk el új ismeretekhez. Mivel a válaszadók közül sokan tudósok, természetesen hozzászólásaikban beszámolnak az Internet megjelenésének a tudományos kutatásra gyakorolt ​​hatásáról. Az egyik legvonzóbb az olvasók számára azok a részek, amelyekben a szerzők leírják munkájuk változását az online szférára való áttérés után. Az olvasó megtudhatja, hogyan tette az internet hatékonyabbá a matematikai problémák megoldását, kutatta az amazoniai esőerdők őslakosainak nyelveit, és hogyan talált hatékony gyógymódot. A weboldal legfontosabb pozitív tényezői a nagyszámú információforrás elérhetősége, valamint a földrajzilag távoli tudományos csoportok és egyének összekapcsolásának lehetősége.

Ahogy a gyűjtemény oldalai egyre többet olvasnak, fokozatosan kiderül, hogy az internet és a gondolkodás kapcsolatának melyik motívumát tartják a szakértők a legalapvetőbbnek. Az emberi intelligencia kollektív jellegének elmélete, amely teljes mértékben tükröződik a globális háló környezetében. A megkérdezett szakértők közül sokan dicsérik, hogy a hálózatba kapcsolt tudományos elmék gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb kreatív megoldási lehetőségekkel mozognak.

A generáció felmondása

Annak ellenére, hogy J. Brockman gyűjteménye százötven fejezetből áll, ugyanannyi szerző, az eredmény nem olvashatatlan gulyás. Az olvasás gördülékenysége egyszerre bizonyítja a kiadvány összeállítójának szerkesztői képességeit, és a résztvevő szerzők kifinomult néptudományi írásmódjának jele is. A könyv legnagyobb előnye, hogy a nagyszámú hozzászólás ellenére nem a mai elfogott gondolkodók eltérő véleménykabaréja. Az olvasó gyorsan felismeri a ciklikusan felbukkanó motívumokat, amelyek fokozatosan világos állításokká formálódnak az Internet és a gondolkodás viszonyáról. Olyan átfogó szöveggyűjteményt, amely nagyszámú ember és vélemény találkozóhelyeként funkcionál, olykor az egyik elme munkájának eredményeként olvassuk el.

Brockman almanachjának optimista kilátásai ellenére érdekes lesz megvárni egy olyan kiadványt, amelyben az interneten felvetett fiatal szerzők ugyanarra a kérdésre válaszolnak a web gondolkodásra gyakorolt ​​hatásáról. Fennáll annak a veszélye, hogy az új generáció nem lesz képes megbeszélni semmilyen változást, mert az internetük már a vérükben van.

John Brockman (szerk.): Az internet megváltoztatja a gondolkodásmódot? A Net hatása az elménkre és a jövőnkre. HarperCollins 2011, 408 o.