A kártevő jellemzői
Csíkos féreg (Anobium striatum Olivier)
A csíkos üröm 3-4 mm hosszú, sötétbarna, a szarufákon 10 sor egyenes és egyértelműen pontozott barázda található. A bogarak tömeges rajza júniusban és júliusban fordul elő, többségük a kikelés helyén vagy a közelben marad. A nőstény általában körülbelül 20 tojást rak a régi lyukakba, a fa hasadékaiba vagy egy sima, de durva felületre. A csíkos üröm elsősorban a tűlevelű fát támadja meg, ritkán lombhullató, több éven át feldolgozott és használt (bútorok, hangszerek, gerendák, ablakok, ajtók, padlók.) Magfában rosszul fejlődik. Jellemző, hogy a gerendák csak a szoba belsejében támadnak. A házak és a gerendák falának külső része nem károsítja. A lárvák hosszanti folyosókat fúrnak a fába, amelyek fő része a tavaszi fa évgyűrűiben koncentrálódik. A kifejlett lárva hossza eléri a 4 mm-t, folyosójának szélessége ekkor körülbelül 2-2,3 mm. A fejlődés 1-3 évig tart, és függ a környezeti hőmérséklettől és páratartalomtól, valamint a fa tápértékétől.
Anobium pertinax Linnaeus
A halandó féreg nagyobb, mint a csíkos féreg, és hossza 4-5 mm. Az egész test fekete-barna, csak a pajzs mindkét hátsó sarkában vannak aranysárga foltok. A többiben csíkos ürömhöz hasonlít. A bogarak májusban és júniusban repülnek a legtöbbször, és éjszakai életmódot folytatnak. A nőstények összesen mintegy 30 tojást raknak a kitett fa sarkaiba vagy a régi folyosókra. A féreg főleg a fagynak kitett helyeken támadja meg a fát, több éven át beépítve, tűlevelűek és lombhullatóak egyaránt.
Rácsos ács (Hylotrupes bajulus L.)
10-20 mm hosszú, koromsötét, a bokrok közepén két keresztirányú csík található. A csápok viszonylag rövidek az egyéb asztalosmunkákhoz képest, alig érik el a szarufák felét. Az ács támadja meg a tűlevelű fák fáját. A nőstény 80-200 petét rak az ízületekbe. A kikelt lárvák a felszín alatti folyosókat erodálják, később mélyebbre ásnak (jellegzetes nyikorgó hangot adnak ki), a megfertőzött fa végül szétesik a pépig. A lárva 3-10 év alatt fejlődik ki (néha akár 15 évig is). A kirándulási lyukak oválisak, legfeljebb 1 cm szélesek. Egy felnőtt ács legfeljebb 1 hónapig él.
Xyloterus lineatus Olivier
A szaggatott fa 3-4 mm hosszú. A fej és a pajzs barnássárgától a vörösig, a szarufák halványsárgák, oldalirányú hosszanti széllel. A nőstény a törzs tengelyére merőlegesen 5 cm mélységig fúrja az anya folyosókat, a lárva folyosók ezután merőlegesek az anya folyosóra, ily módon a fa nagymértékben leromlik. A lárva gyakran a Cetatocystis pilifera gomba mellett fordul elő, amelynek következtében a fa elkékül, ezért a folyosók feketévé válnak. A fahullás kialakulása 9-10 hétig tart. A fa minden tűlevelűre káros.
Nagy halom
Ennek a családnak a Piloritka nagy képviselői félkész fából rakják a tojásokat. A lárvák 2-3 évig fejlődnek. A felnőttek kifúrnak egy kerek lyukat, amelynek átmérője 5-7 mm. A leggyakoribb cölöpök az Uroceus gigasL. és a Sirex juventusL, amelyek fenyő-, fenyő-, luc- és lucfában telepednek meg. A felnőtt cölöpök mérete 12-40 mm, metálkék, fekete vagy fekete-sárga, és távolról nagy tengelyekre vagy hornetekre emlékeztet.
Fa rothadó hangyák
A fa rothadó hangyák mérete 7-14 mm, fekete színűek. Gyakran szimbiózisban élnek a férgekkel és az ácsokkal, és olyan fára telepednek, amelyet ezek a kártevők korábban megtámadtak. A hangyák gomba- és penészgombákat visznek át a fára, és így felgyorsítják a sérült fa pusztulását.