szigetelőanyagok

A jelenlegi építőipar trendje az alacsony energiafelhasználású, passzív, nulla, sőt plusz családi házak megvalósítása. Ezen beruházások mindegyikében a befektető célja az energiafogyasztás kisebb-nagyobb minimalizálása, és ezáltal nemcsak az építmény alacsony üzemeltetési költségeinek biztosítása, hanem hozzájárul a CO2-kibocsátás környezeti hatásainak csökkentéséhez is.

Termikus és mechanikai tulajdonságaik miatt új épületek, rekonstruált vagy felújított épületszerkezetek hőszigetelésére használhatók. Ez egy hőszigetelő anyag, amelynek tulajdonságai összehasonlíthatók az általánosan használt szigetelőanyagok, például ásványgyapot vagy polisztirol tulajdonságokkal.

Bár a farost alapú anyagokat a szlovák közönség nem ismeri nagyon, hazánkban nagy hagyományokkal rendelkeznek. Eredetileg főleg a padlókra (Hobra tábla) vonatkoztak. Az eredetileg gyártott farostlemezek módosítása számos olyan terméket hozott létre, amelyek alkalmasak az egész épületszerkezetben - az épület burkolatában, valamint a mennyezet, a padló és a tető szerkezeteiben.
A farostlemezek hővezető képessége λD = 0,039 - 0,049 W/(m. K) szinten van. Használatuk minimalizálja az épületszerkezeteken keresztüli hőszivárgást, ami a téli hónapokban jelentősen hozzájárul a fűtési költségek csökkenéséhez.

A táblák hőkapacitása c = 2 100
J/(kg. K) az épületek hőstabilitását is elérheti a nyári hónapokban. A hőtároló kapacitásnak köszönhetően megakadályozza a belső tér túlmelegedését, és 7–13 órás fázishelyzetet ér el.

A farostlemezek nagyobb sűrűségűek, r = 150-260 kg/m 3, ezért felhasználhatók a függőleges vagy vízszintes szerkezeten átterjedő nem kívánt zaj hatékony csökkentésére is. Sűrűségük biztosítja a méretstabilitást, és az előállított szigetelő réteg nem esik lebomlásnak.

A farostlemez diffúzan nyitott. Az alacsony diffúziós ellenállási tényező, m = 5, megakadályozza a vízgőz kondenzálódását a szerkezetben. Ez pozitív hatással van a beltéri mikroklíma minőségére, és egyben lehetővé teszi a falak és a tető lélegzését.

A farostlemez ökológiai alapanyagból - fából. Ezért az ökológiai szigetelés csoportjába tartoznak, barátságosak a környezet és az emberi egészség szempontjából. A nedves deszkák teljesen újrahasznosíthatók, elégethetők vagy biztonságosan komposztálhatók.

E tűzveszélyességi osztályba vannak besorolva (az STN EN 13501-1 + A1: 2010: Építési termékek és épületelemek tűzállósági osztályozása szerint. 1. rész: Osztályozás a tűzzel szembeni reakció eredményei alapján (Összevont szöveg)). Tűz esetén a deszkák felülete elszenesedik, megakadályozva ezzel a tűz terjedését a szerkezet belseje felé. Az eredmény a teljes szerkezetek (kompozíciók) normálnál magasabb tűzállósága. Faépületek esetében a szerkezet fedett tűz esetén akár 90 percet, kültéri tűz esetén pedig 120 percet képes ellenállni.

A farostlemez tulajdonságai lehetővé teszik minimális energiaveszteséggel rendelkező épületek és építmények építését, és alkalmasak alacsony energiafelhasználású és passzív házak építésére (2. és 3. ábra).

ÁBRA. 2 Passzív színvonalú családi ház építéséhez használt farostlemezÁBRA. 3 Alapszerkezet passzív színvonalú családi ház fa homlokzatának építéséhez

A farostlemez felhasználható a teljes épület burkolatán belül, de a belső térben is a mennyezetek további szigetelésére, a válaszfalak burkolatának falburkolataként, de a mennyezet paneleként is. A farostlemezek hagyományos és legrégebbi alkalmazása a padlórendszerekben való felhasználásuk.

Az épületek téli és nyári energiája
Jelenleg nagy hangsúlyt fektetnek az épületek energiahatékonyságára. Sajnos ez a probléma általában a téli energiafogyasztás minimalizálására csökken.

A téli energiaveszteség minimalizálására irányuló erőfeszítések eredményeként nagy vastagságú hőszigeteléssel készülnek a tető-, mennyezet- és kerületi szerkezetek. Utánkövető intézkedés, amely az épületek hőveszteségét is csökkenti, az úgynevezett rekuperációs egységek telepítése. Az épület télen keletkező hővesztesége ezután mérőszámként szolgál, amely alapján a házakat energiahatékonynak, a jelenlegi gazdasági szabvány szerint alacsony energiafelhasználású, passzívnak nevezik az úgynevezett nulla (plusz) házaknak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az épületek jelenleg ismert energetikai osztályozása kizárólag a téli időszakhoz kapcsolódó energiaintenzitásukra vonatkozik.

Azonban sehol sem garantált, hogy egy olyan házban, amelyet alacsony energiafogyasztásnak vagy passzívnak jelölnek, annak felhasználója egész évben garantálja a termikus kényelmet. Minél tovább tart a forró nyári idő, annál jobban képes az épület jelentősen túlmelegedni nyáron. Ez az épületszerkezetek rosszul megtervezett szerkezeteinek tipikus jellemzője. A probléma az, hogy még a nagyon durva, alacsony térfogatsűrűségű hőszigetelés sem akadályozhatja meg az épületek túlmelegedését. Ezért, ha a felhasználó meg akarja akadályozni a kész ház túlmelegedését, akkor légkondicionálót kell felszerelnie. Igaz, hogy az épület hűtéséhez szükséges energiafogyasztás körülbelül 2-3-szor nagyobb, mint a fűtés energiafogyasztása. Ebből a szempontból az alacsony energiafelhasználású vagy passzív ház (amely a téli energia szempontjából megfontolások eredménye) az egész éves energiafogyasztásnak köszönhető, hogy a jelenlegi szabvány szerint több tárgy van, ha nem is energiatakarékos tárgy.

Ha az épület tulajdonosa egész évben biztosítja a belső hőmérsékleti kényelmet (kellemes hőmérsékleti viszonyokat), miközben nem növeli a teljes energiafogyasztást, foglalkoznia kell az épületek nyári túlmelegedésének kérdésével is.

A tetőtér használói jól ismerik azt a helyzetet, amikor a melegtől a trópusi nyári napokig rövid idő alatt (általában három-három és fél óra alatt) a szerkezet túlmelegszik, majd a csarnok hője a belső térbe jut. Ez természetesen kellemetlen hőmérséklet-emelkedést eredményez. A normatív előírások szempontjából +27 ° C hőmérsékleti határ megengedett. Ez a hőmérséklet azonban sok otthoni felhasználó számára túl magas, mind munkához, mind alváshoz. Ezért gyakran légkondicionáló berendezéssel rendelkeznek, ami azonban magas beszerzési és üzemeltetési költségekkel jár.

Az épületek nyári túlmelegedése azonban más módon is hatékonyan megelőzhető. Például a kerület és a tető burkolatának felhalmozási képességének biztosításával, megfelelő szigetelőanyagok felhasználásával. Ez jelentősen meghosszabbíthatja a szerkezet túlmelegedéséhez szükséges időt (legalább éjszakai órákig, amikor a belső tér szellőzéssel hűthető).

Farostlemez használata a tetőn
A tetőszerkezeteknél a farostlemezeket közvetlenül a tetőfedés alatt lehet használni a szarufák között, vagy a tetőszerkezet belsejéből (4. ábra).

A tető fő szigetelő rétege a szarufák között meghatározott anyagokból készül. Alacsonyabb térfogatsűrűség jellemzi őket, így a téli energia szempontjából jobb szigetelési jellemzők vannak a tetőfedő táblákhoz képest. Ezeket a nyári energia kérdésének kezelésére használják. Általában kis százalékban paraffinnal dúsítják őket, ennek köszönhetően teljes térfogatukban részben vízállóak, és ideiglenes zsaluzóként is felhasználhatók az épület körül. A nyelv és a horony csatlakozása (5. ábra) megakadályozza a hőhidak kialakulását, a víz behatolását a szerkezetbe, a tetőszerkezet védett a szél behatolása ellen.

A tetőszerkezet belülről történő lezárásához szokás gipszkarton vagy vakolat felhordására alkalmas farostlemezt használni.

Farostlemez a falban
Az épület burkolata az egyes épületek teljes szerkezetének legnagyobb területét képezi. Ezért alapvetően befolyásolja nemcsak az épület megjelenését, hanem hasznos tulajdonságait is. A kerületi burkolat felépítésének bonyolultsága főként az építéssel szemben támasztott magas követelmények számában, változatosságában és gyakran ellentmondásában rejlik.

A kerületi burkolatokra vonatkozó követelmények az optimális beltéri környezet megteremtésének szükségességén alapulnak, tekintettel a gazdasági, műszaki, technológiai és esztétikai méretekre. Ezenkívül figyelembe kell venni az energiaintenzitás minimalizálására vonatkozó követelményeket.

ÁBRA. 6 A farostlemez segítségével kialakított kerületi fal vastagsága 34 cm, miközben megfelel az előírt hőigényeknek.ÁBRA. 7 A homlokzat érintkező hőszigetelő anyagaként használt farostlemez

Az EU-irányelvekből adódó energetikai változások a hőtechnikai követelmények területén jelentősen megváltoztatták a szerkezet szinte minden részét, amelynek a kerülete burkolat áll (6. ábra). Jelenleg megbízható hőszigetelő rendszer nélkül már nem lehet új kerületi szerkezetet tervezni. A farostlemez falszerkezetekben történő használata nemcsak a kültéri környezetbe történő hőszivárgás csökkentését biztosítja (7. ábra), hanem az épületek állandó és ártalmatlan beltéri klímáját is (8. ábra).

ÁBRA. 8 A fal optimális összetétele biztosítja az egészségbarát beltéri klímát.ÁBRA. 9 A farostlemez használata szigetelő betétként az úszó padló alatti lépések zajának csillapítására

Farostlemez padlószerkezetekben
A padlószerkezetekhez megfelelő szigetelőanyag kiválasztásának alapvető kritériuma a terhelés magassága, amely a hely típusától (lakó-, szociális, üzemi vagy sporttér) függően változik. A padlószerkezetek szigetelésére szolgáló farostlemezből szigetelőréteget hoznak létre betonból és fa padlóból. Padként használják a padló legfelső rétege alatt - úszó padló (9. ábra), és elsősorban a lépcsős zaj csillapítására szolgálnak.

Következtetés
Csak akkor, ha az épület nemcsak a téli, hanem a nyári energiaintenzitását is figyelembe vesszük, nemcsak energiatakarékos házakat lehet építeni, hanem olyan házakat is, amelyek egész évben képesek biztosítani a belső tér hőkomfortját. A nyári és a téli energiát figyelembe vevő épületburkolatok megoldásában a fogalmi szerepet faforgácslapok segítségével lehet teljesíteni. Optimális hőszigeteléssel, de hőtárolási tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezenkívül környezetbarátak, diffúzan nyitottak, közvetlenül vakolhatók és kizárólag száraz telepítést tesznek lehetővé minden anyagrendszerben (faépítés és hagyományos építkezés) ragasztók és tömítőanyagok használata nélkül. Tömeges sűrűsége miatt a táblákat a lépcső és a légzaj elleni védelemként is használják.

A farost alapú anyagokat minden épületszerkezetben használják. Fokozatosan ismertté válnak a szlovák befektetők előtt, és a hagyományos anyagok mellett minden évben nagyobb támogatói kört szereznek.

Fát romboló rovarok támadják meg őket
Itt maga a faanyag nedvességtartalma a meghatározó. A fákat romboló rovarok optimális páratartalma 15%. A gyártás során a táblák páratartalma körülbelül 7-8%, a beépített állapotban a szerkezet a kritikus időszakban nem haladja meg a 12-13% -ot. Így a farostlemezek nedvességtartalma nem optimális a romboló rovarok tevékenységéhez. A döntő tényező az, hogy a tábla hogyan épül be az épületbe. Ha az épület szerkezete összességében megfelel a hő- és páratartalom követelményeinek (pl. "Diffu" energiakészlet), akkor nincs rovarfertőzés veszélye. A rendeltetésszerű használat tehát előfeltétele annak, hogy a farostlemez tartósan kellően száraz környezetben legyen.

A lemezek vonzani fogják a rágcsálókat
Ez nem igazság. A rejtekhelyek építésére szolgáló rágcsálók csábító aromájú helyeket keresnek számukra. Ezeknek a tábláknak az előállításakor a fát magas hőmérsékletnek és nyomásnak teszik ki, ami aromás anyagok bomlását okozza. Ezek szinte nincsenek a végtermékben. A mechanikai korlátok létrehozása szintén hozzájárul a további védelemhez.

Természetes anyagként rothadásnak vannak kitéve
Nem valószínű. A rothadás egy olyan jelenség, amelyet egy bizonyos megnövekedett páratartalom és hőmérséklet mellett a fát romboló gombák okoznak. A szokásos üzemi konstrukciókban a szálakban a nedvesség felhalmozódása kapilláris víz formájában minimális. Magas páraáteresztő képessége miatt a vízgőz áthalad és gyorsan elhagyja a deszkát.

Szövegezés. Miroslav Valjent, prof. Ing. Jan Krnansky, CSc.
KÉPEK és FOTÓ: Smrečina Hofatex

Ing. Miroslav Valjent a Smrečina Hofatex, a. val vel.

Prof. Ing. Jan Krňanský, CSc., A prágai Cseh Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán dolgozott.

Írta: Ing. Ján Vrtielka, aki a Zvoleni Egyetem Zvoleni Egyetem Fatechnikai Karának Mechanikai Fatechnika Tanszékén dolgozik.