LONDON - A felekezetek és a neandervölgyiek, a modern emberek régóta kihalt rokonai, sokkal közelebb voltak egymáshoz, mint valaha. A tudósok most először találtak bizonyítékot arra, hogy együtt tudtak gyermekeket szülni.

Ugyanakkor a múltból ismeretesek a homo sapiens keresztezettsége mind a megtagadott, mind a neandervölgyiekkel kapcsolatban. A Nature folyóirat szerint a tudósok egy olyan lány csontját találták meg, aki körülbelül 50 000 évvel ezelőtt született egy denis-i apa és egy neandervölgyi anya kapcsolatából. "Ez az első alkalom, hogy mindkét csoport közvetlen utódját fedeztük fel." - mondta Viviane Slonová, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa, aki részt vett a kutatásban. Elmondása szerint sokáig feltételezték, hogy mindkét csoport is bensőséges kapcsolatba került, de eddig nem volt bizonyíték.

Megtalálták a lány csontjait

fotó

Az új felfedezés egy másfél centiméter hosszú kő megtalálásán alapul, amelyben a kutatók első pillantásra nem tudták megmondani, hogy hominidához vagy állathoz tartozik-e. Az anyagot 2012-ben találták meg a szibériai Altáj-hegység egyik barlangjában, Oroszország és Mongólia határának közelében. A tudósok szerint egy legalább 13 éves lányé volt. Vagy a combcsont, a humerus vagy a sípcsont része volt. A kockákat a Deniszov-barlangban találták meg, amely már újabb tanúbizonyságot adott egy herélt faj létezéséről, amelynek a nevüket ennek megfelelően rendelték. Az utolsó megállapítás elemzésével sikerült megkülönböztetni azokat a kromoszómákat, amelyeket a lány apjától és anyjától örökölt.

Kutatások a Denisov-barlangban

- Először azt hittem, hogy hiba történt a laborban. - mondta Svante Pääbo svéd kutató, aki részletesebben vizsgálja a kutatást. Amikor elhagyták Afrikát, a neandervölgyiek szétszóródtak Európában és Nyugat-Ázsiában, míg a déniseik Kelet-Ázsiába költöztek."Lehet, hogy a neandervölgyieknek és a tagoknak nem sok alkalmuk volt találkozni, de ha ez megtörténik, úgy tűnik, nincsenek előítéleteik egymással szemben." - jegyezte meg humorral. "Sokkal gyakrabban kellett kapcsolatba lépniük, mint azt korábban feltételeztük, különben nem leszünk olyan szerencsések." hozzátette.

400 000 - 500 000 évvel ezelőtt a homo fajokat denisovánokra, neandervölgyiekre és homo sapiensekre, a modern emberek őseire osztották fel. A neandervölgyiek körülbelül 40 000 évvel ezelőtt, a denise-k körülbelül 30 000 évvel ezelőtt haltak ki. Mindkét esetben eddig ismeretlen okokból. A keresztezésnek köszönhetően nyomot hagytak a modern emberek genetikai berendezésében is. Például a mai ausztráliai bennszülöttek vagy a Pápua Új-Guinea-i emberek genomjának körülbelül öt százaléka a denisánokból származik. Más emberek, a feketék kivételével, a neandervölgyiek genomjának körülbelül két százalékával rendelkeznek