japán

A rendezvényen a Szlovák Köztársaságot Zuzana Čaputová elnök, a Cseh Köztársaságot Andrej Babiš miniszterelnök képviseli.

Tokió, október 22. (TASR) - Tokióban a tucatnyi ország fontos vendégeinek jelenlétében zajlik az új 126. Naruhita japán császár hivatalos trónra helyezésének ünnepsége.

A japán külügyminisztérium megerősítette, hogy a meghívást 183 ország képviselői fogadták el. 160 ország képviselői 1990-ben kerültek Naruhit apja, Akihit trónjára. A japán kormány meghívta az ENSZ és az EU képviselőit is.

A rendezvényen a Szlovák Köztársaságot Zuzana Čaputová elnök, a Cseh Köztársaságot Andrej Babiš miniszterelnök képviseli. További vendégek között van Charles brit herceg, Alexander Van der Bellen osztrák elnök, VI. Fülöp spanyol király, Áder János magyar elnök, Nicolas Sarkozy volt francia elnök, Frank-Walter Steinmeier német és Mahmoud Abbas palesztin elnök. A résztvevők között volt az amerikai alelnök, Mike Pence is, de végül munkaügyi okokból visszavonta részvételét.

Körülbelül 2000 kiemelkedő japán tisztviselőnek kell lennie az élet különböző területeiről. Shinzo Abe japán miniszterelnök is részt vesz a trónfosztásban.

Mintegy 450 újságíró több mint 70 országból vett részt az ünnepségen.

A tokiói császári palotában zajló esemény helyi idő szerint 13.00 órakor kezdődött (közép-európai idő szerint 06.00). Körülbelül 30 percet vesz igénybe. Naruhito császár, sötét narancssárga köntösbe öltözve, a trónon ül és beszédet mond a nemzetnek. Gratuláló beszédet mond neki a japán miniszterelnök. Háromszor kiált a császárhoz. A meghívottakhoz a vendégek is csatlakoznak, míg a külföldieknek ezt nem kell megtenniük. Az ünnepségnek tartalmaznia kell 21 ágyúcsarnok elégetését is.

Shinzo Abe japán miniszterelnök emeli a kezét a feje fölé, és "banzai" -t kiabál azon az ünnepségen, amelyen Naruhito (balra) császár hivatalosan ült az ún. krizantém trón Tokióban, 2019. október 22-én. A háttérben a jobb oldalon Masako császárné áll. Ebből az alkalomból a japán kormány különleges nemzeti ünnepet hirdetett október 22-én. Naruhito császár Japán 126. császára. Apja, Akihit utódja lett a trónon 2019. május 1-jén, aki 2019. április 30-án lemondott a trónról. A japán császárok dinasztiája a világ leghosszabb uralkodó dinasztiája. Ennek a családnak a császárai legalább 1500 éve kormányozzák az országot. Fotó: TASR/AP


"A kedden zajló szertartás (úgynevezett sokui no rei) a japán császár valódi trónra lépését jelenti, és kapcsolódik a császár sintó kultuszának eszméjéhez. Ebből a szempontból a trónra lépés teljes folyamatának legfontosabb szertartása. " ezt a TASR esetében Jan Sýkora, a Távol-Keleti Intézet állította, aki japán tanulmányokat folytat a prágai Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán.

Mint tovább magyarázza, az ünnepségnek alapvetően két része van. Az első során a császári polcokat hivatalosan eladják a császárnak, azaz kardot, ékszert és tükröt, amelyek a császár Amateras napistennővel való kapcsolatának szimbólumai. A második rész során a császárt hivatalosan bemutatja "előző"és viszonylag hosszú trónra lépési szertartás zajlik, a császári gárda és a japán fegyveres erők röplabdáival zárul.

"Ezt a szertartást november közepén a" Daijosai "nevű sintó szertartás követi, amelyen a császár megeszi az új termésből származó első rizst, és így jelképesen kapcsolatba lép Amaterasu napistennővel." magyarázta Sýkora.

A jelenlegi alkotmány szerint a császár "az emberek egységének szimbóluma"és nincs politikai vagy gazdasági ereje. Szimbólumként továbbra is nagy tiszteletet élvez." Véleményem szerint a japánok többségének erős szellemiséget képvisel. "lehorgonyzás"- zárta szavait.

Az új japán császár, Naruhit hivatalos trónra lépését ünnepélyes felvonulásnak kellett követnie. Japán végül a 4,6 km hosszú menetet november 10-re halasztotta. A hatóságok úgy döntöttek, hogy elhalasztják a menetet, miután Japánt a múlt hétvégén elpusztította a pusztító tájfun Hagibis, amely közel 80 életet követelt.

Naruhito császár hivatalosan is trónra lépett, Japánnak nemzeti ünnepe van

Naruhito japán császár hivatalosan ült az ún krizantém trón. Ebből az alkalomból a japán kormány különleges nemzeti ünnepet hirdetett október 22-én.

Az ünnepség során Naruhito császár hivatalosan megerősítette, hogy a japán alkotmánynak megfelelően vette át a hatalmat. Ezt ő is vállalta "a japán törvényekkel összhangban vállalja felelősségét a japán állam állapotának és egységének szimbólumaként". Elsőként a japán miniszterelnök, Shinzo Abe gratulált a császárnak.

A kedd nemcsak a japánok szabadnapja volt Tokióban, hanem egy esős nap is. Ennek ellenére kis embercsoportok vártak reggel óta a császári palota fő kapuja előtt. Japán zászlókkal fogadták Naruhit császárt, aki reggel a félig nyitott autóablakból bólogatva érkezett a palotába.

Az emberek „banzai” -t kántálnak az ünnepélyes szertartás során, amelyen Naruhito császár hivatalosan ült az ún krizantém trón a tokiói császári palota előtt 2019. október 22-én. Fotó: TASR/AP


Napját a palota területén található három szentély egyikében kezdte, ahol fehér köntöstájban tájékoztatta császári őseit intronizációjáról. Ezen kívül a császári család többi tagja, hosszú pasztell ruhába öltözött nők és vezető politikusok figyelték őt. Köztük volt Shinzo Abe japán miniszterelnök is.

A japán császár trónra lépése alkalmával a rendőrség bezárta a főváros központját, különösen a császári palota környékén. Rendőrök ezrei felügyelték a biztonságot. Csak a meghívott vendégek és az akkreditált média érte el a palotát. Magához az ünnepséghez azonban nem férhettek hozzá. A forgalmat a rendőrség vezette, az autók nem is jutottak el a központba.

A hivatalos ünnepség után a vendégeket egy esti bankettre hívják a palotába. Hagyományos zenei és táncos program készül nekik. Szerdán (október 23-án) a japán miniszterelnök és felesége mintegy 900 vendéget fogad egy újabb banketten. A trónra kerülés alkalmával a japán kormány pénteken (október 18-án) jóváhagyta a vétségek miatt elítélt mintegy 550 ezer ember kegyelmét.

Naruhito császár Japán 126. császára. Apja, Akihit utódja lett a trónon 2019. május 1-jén, aki 2019. április 30-án lemondott. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi császárnak van egy lánya, Aiko hercegnő, a sorban következő, 127. császárnak öccse, Akishino herceg kell lennie. ill. 13 éves fia, Hisahito.

Masako japán császárné egy ünnepség után távozik, amelyen Naruhito császár hivatalosan ült az ún krizantém trón Tokióban, 2019. október 22-én. Fotó: TASR/AP

A japán császárok dinasztiája a világ leghosszabb uralkodó dinasztiája. Ennek a családnak a császárai legalább 1500 éve kormányozzák az országot.

Akihitát legidősebb fia, Naruhito követte a japán császári trónon

Naruhit új japán császár hivatalos trónra kerülési ünnepségére kerül sor kedden Tokióban. 2019. május 1-jén Naruhito leváltotta apja Akihit krizantém trónja, aki 2019. április 30-án lemondott a trónról. A japán császárok dinasztiája a világ leghosszabb uralkodó dinasztiája. Ennek a családnak a császárai legalább 1500 éve kormányozzák az országot.

2019 áprilisának elején Japán közzétette egy új birodalmi korszak nevét is, amely Akihita lemondása után kezdődött. Reiwa a neve, ami azt jelenti:gyönyörű harmóniaAkihit császár korszakát Heisei néven ismerték, ami azt jelenti "mindenütt jelenlévő béke".

Akihito császár már 2016 augusztusában a nemzethez intézett beszédében jelezte lemondási szándékát. Ezt azzal a félelmével indokolta, hogy kora - akkor még 82 éves volt - és egészségi állapota kezdheti korlátozni a birodalmi kötelességek ellátásának képességét.

2017. június 9-én a japán parlament teljesítette kívánságát és jóváhagyta a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az uralkodó lemondását. A lemondás törvénye azonban csak Akihitára vonatkozik, és nem engedi, hogy a követők kövessék az ő példáját.

A lemondásról szóló döntésével ő lett az első japán uralkodó, aki több mint 200 év alatt lemondott. A döntést a tokiói császári palotában tartott ünnepségen jelentette be. 2019 áprilisában befejezte utolsó látogatását a Mie prefektúra Isse-jingu sintó szentélyében, valamint apja, Hirohita császár mauzóleumában Tokió külvárosában.

A fő lemondási rituálén kijelentette, hogy királyi kötelességeit 30 év alatt teljesítette "mély tisztelettel és szeretettel az emberek iránt ". "Nagy áldás volt,"mondta rövid beszédében. Köszönetet mondott a japánoknak is, akik elfogadták és támogatták az állam szimbólumaként.

Akihito 1989. január 7-én lett Japán császára, apja, Hirohito császár halála után. Ő volt a 125. japán uralkodó a császárok egymásutánjának hagyományos számlálásában. Trónra lépésének hivatalos ünnepségére a Tokió központjában fekvő császári palotában, 1990. november 12-én került sor, miután az előző uralkodó halálát meghatározott ideig gyászolta. Ő volt az első japán császár, akit nem tartottak isteninek. Apja, Hirohito 1946-os nyilatkozatában lemondott arról a kiváltságról, hogy hatalma Istentől származik.

Az 1947-es japán alkotmány szerint is a császár az állam és a nemzet egységének szimbóluma. Helyzete az emberek akaratából származik, akik a szuverenitás hordozói. A császárnak nincs törvényhozói, végrehajtó vagy bírói hatalma, az államügyben betöltött feladatai formális és protokoll jellegűek.

Akihito újabb nyomot hagyott a Japán Birodalom történetében. Ő volt az első, aki meg nem született származású nőt vett feleségül. Feleségével, Mičiko császárnővel együtt három gyermeket, két fiút és egy lányt neveltek fel, akik elhagyták a császári palotát, miután feleségül vettek egy meg nem született származású férfit. 2019. április 10-én Akihito és Mičiko ünnepelték esküvőjük gyémánt évfordulóját, amelyre 60 évvel ezelőtt került sor.

Uralkodása alatt, 2015. augusztus 15-én Japán megemlékezett a második világháborúban történt megadásának 70. évfordulójáról is. Akihito császár azt mondta:mély sajnálat"országa múltbeli cselekedeteiért és egy ilyen tragédia meggyőződéséért "soha nem fog megismétlődni".

Császárként Akihito utoljára 2019. április 26-án jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor részt vett a tokiói Midori Environmental Awards-on. Az uralkodó utolsó hivatali feladata volt a császári palotán kívül bejelentett lemondása előtt. A díjat Japán Kormányhivatala adja azoknak, akik jelentős mértékben hozzájárultak az erdősítéshez és a zöld kutatáshoz.

A különleges császári trónt, amelyet Naruhita koronázásakor használni fognak, 2018 szeptemberében Tokióba hozták Kiotó városának ősi császári palotájából. A Takamikura nevű trónt az ünnepségen használják, amikor Naruhito hivatalosan bejelenti utódját.

A Reiwa-korszakban az új japán császár, Naruhit profilja

Naruhito 1960. február 23-án született a tokiói császári kórházban Akihito japán császár és Michiko császárné legidősebb fiaként. 1991. február 23-a óta a koronaherceg.

Történelmet tanult a Gakushúin Egyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol édesapja, Akihito is politológiát tanult. 1991-ben jogi diplomáját az Oxfordi Egyetemen szerezte, ahol 1983 óta gazdaságtörténetet és jogot tanult. Ő írta a Temze és én: Két év emlékezete Oxfordban című filmet.

Jövő feleségével, Masako Owada diplomátával 1986-ban találkozott Elena spanyol hercegnő tiszteletére rendezett fogadáson. Csak harmadik alkalommal fogadta el kézkérését, amikor Naruhito akkori koronaherceg azzal érvelt, hogy a koronahercegnévé válás alapvetően csak a diplomácia egyik formája.

1993-ban házasodtak össze, és Naruhito utánozta apját Akihit, mert a császári palotába és a legrégebbi császári dinasztiába egy meg nem született származású nőt is hozott. A nászút alatt az ifjú házasok meglátogatták Nara ősi városát, ahol üdvözölték Amaterasu istennőt, a császári dinasztia ősét. Nyolc évvel az esküvő után 2001 decemberében született lányuk, Aiko hercegnő.

Aiko hercegnő születése után a japán monarchiának még mindig hiányzott egy másik közvetlen híve a császári trónon Naruhita helyére. A japán parlament az utódtörvény megváltoztatásával is megpróbálta megoldani a helyzetet, amely lehetővé tette egy nő trónra lépését. A válság akkor oldódott meg, amikor öccsének, Naruhitának, Akishin hercegnek és feleségének, Kiko hercegnőnek 2006-ban fia, Hisahito született.

Naruhito koronaherceg komoly szerepet játszik a környezetvédelemben, a vízgazdálkodásban és a tengeri szállításban. 2005 márciusában tiszteletbeli elnökként megnyitotta a világkiállítást a japán Aichi prefektúrában. Akihit császár után 2012-ben két napig vette át a császári feladatokat, akkor, amikor apja szívműtéten esett át.

Miután 2019. május 1-jén trónra lépett, Naruhito új japán császár az ünnepség alatt átvette a királyi jelvényeket, beleértve a szent kardot, a császári ékszereket és a pecséteket. A hagyomány szerint a császári család női tagjai, köztük felesége, Masako és Aiko lánya, nem vehettek részt az ünnepségen, amelyen az 59 éves Naruhito átvette a koronázási jelvényeket.

Még Naruhit császár hatalma, akárcsak apja Akihit esetében, már nem Istentől származik. 1946-ban Hirohito császár, Akihita apja lemondott erről a kiváltságról.

Az 1947-es japán alkotmány szerint is a császár az állam és a nemzet egységének szimbóluma. Helyzete az emberek akaratából származik, akik a szuverenitás hordozói. A császárnak nincs törvényhozói, végrehajtó vagy bírói hatalma, az államügyben betöltött feladatai formális és protokoll jellegűek.

A különleges császári trónt, amelyet 2019. október 22-én használnak Naruhita koronázásakor, 2018 szeptemberében Tokióba hozták a kiotói város ősi császári palotájából. A Takamikura nevű trónt az ünnepségen használják, amikor Naruhito hivatalosan bejelenti utódját.