Ez a francia forradalom kezdetét jelentette, amely 227 évvel ezelőtt történt.
Párizs/Pozsony, július 14. (TASR) - Katonai felvonulás a Champs Elysees-en, tűzijáték, bálok, bankettek, piknikek és népi mulatság. Ezek jellemzik a francia nemzeti ünnepet - a Bastille meghódításának napját. Július 14-re esik, és 2016-ban Párizsban is terveznek katonai felvonulást.
2011 óta a Francia Köztársaság szlovákiai nagykövetsége kulturális eseményt szervez az ország pozsonyi nemzeti ünnepe alkalmából. - Ünnepeljük együtt a Bastille meghódítását!. Francia napnak is nevezik. Ebben az évben a látogatók francia termékeket hallgathatnak a piacon, miközben francia dalokat hallgatnak. Július 14-én, csütörtökön a francia előadók mellett a pozsonyi Fő téren meghallgathatják az általam franciául énekelt énekverseny nyerteseit, és bejelentették Andrea Zimányiová énekesnőt is.
Az ünnep kezdete óta Franciaországban a patriotizmusra és annak katonai jellegére helyezik a hangsúlyt. Ezért annak hangsúlyozására, hogy Franciaország felemelkedett a porosz csapatok vereségétől 1870-ben.
A Francia Köztársaság nemzeti ünnepe megemlékezik a Bastille erődjének és börtönének meghódításáról 1789. július 14-én. Ez a francia forradalom kezdetét jelentette, amely 227 évvel ezelőtt történt.
Bastille, pontosabban Bastille of St. Anton eredetileg erőd volt a jelenlegi párizsi Bastille téren. Az erőd a kapu megerősített védelmeként szolgált a St. Anton és a falak Párizs keleti részén.
Hugues Aubriot párizsi polgármester először négy toronnyal építtette meg, ami megfelelt az akkori erődök építésének. V. Károly király uralkodása alatt az építkezés 1370-től 1383-ig tartott. Maga az épület 66 méter hosszú, 34 méter széles és 24 méter magas volt a tornyok szintjén. Az erőd körül árok húzódott, amelybe a Szajna vizet öntöttek. A négy toronyhoz még négyet adtak.
Bastille-t börtönként használták XI. Lajos király uralkodása alatt. (1461-1483), de Richelieu bíboros (XIII. Lajos első miniszter 1624-1642-ben) csak börtönré változtatta.
Ez egy létesítmény volt viszonylag jó helyzetben lévő emberek (nemesek, nagypolgárság) számára, akiknek viszonylag nagy terük volt kiválasztott ételekkel és szolgákkal. A foglyok száma soha nem haladta meg a 45-öt. A Bastille-ben azonban voltak cellák is "rendes" fogvatartottak, akiknek sokkal rosszabb feltételei vannak a büntetés.
Az épület a francia forradalom kezdetének szimbólumává vált, miután egy forradalmi gondolkodású nép hódította meg egy 1789. július 14-i, fegyvereket és puskaport kereső támadásban. Két nappal később az épületet teljesen lebontották, és a kövek egy részét Pierre-François Palloy kereskedő ajándéktárgyakként értékesítette. A kövek fennmaradó részét a Szajna fölötti Svornosti híd megépítésére használták fel.
Július 14-ét 1790 óta ünnepként ünneplik, de a következő években az akkori uralkodók nem tudtak megállapodni arról, hogy melyik napot ünnepeljék. A szenátus csak 1880-ban fogadta el Benjamin Raspail törvénytervezetét, amely július 14-ét nemzeti ünnepnek nyilvánította.
A fiatalok egy katonai parádé után engedték el a galambokat a francia nemzeti ünnep, Bastille-nap ünnepeinek részeként, 2014. július 14-én Párizsban. Fotó: TASR/AP
A franciák számára július 14-e mindig nagy sikert aratott. Szinte minden évben hagyományos katonai felvonulást rendeznek Párizsban. 1994-ben az Európai Testület (Eurocorps) német katonái is részt vettek egy katonai felvonuláson a Champs Elysees-ben a két nemzet megbékélésének jeleként.
Az 1974-1979-es években katonai felvonulásokra került sor Párizs különböző helyein: például a Place de la Bastille-n és a Köztársaságban, a katonai iskolában, a Vincennes-i udvarban. 1980 óta a Champs Elysees egy katonai felvonulás helyszíne.
Az Európai Unió többi 26 tagállamának, köztük Szlovákiának a fegyveres erők tagjai is részt vettek a katonai felvonuláson 2007-ben. Nicolas Sarkozy akkori elnök meghívta őket, hogy hangsúlyozzák az Európai Unió iránti elkötelezettségüket és az Unión belüli egység szükségességét.