Fedor Malík, 2010. június 29. 2 perc olvasás
Szép időjárásról számoltak be vasárnap. A természetbe vonzott.
Megyünk a tégliki szőlő alatti rétünkre, és grillezünk valamit. Ezen felül Hugo unokája kétéves lesz. Ünnepeljünk hát. A hipermarketben vettem egy olcsó grillt és egy zacskó szenet. Felhívtuk Pétert is. - Grillezésre? - kérdezte rémülten. Nem volt hajlandó, pénteken a bátyja harmóniájában grilleztek, és két napja hiába volt. Lásd a grillezett finomságok receptjeit Semmi, mondtam magamnak. Tisztán családi ünnep lesz. Ráadásul óvatos leszek. Nincsenek nagy tüzek, nincs nagy füst, nincs égés. Olyan óvatos, kedves, "könnyű" grill lesz. Sajt-borjú kolbász, sok zöldség, néhány szelet sajt és tofu.
Igen, először próbáltam ki a tofut. Nem füstölt, hanem sima fehér. Egyébként tofu. Már Krisztus élete alatt a kínaiak a szójatej koagulálásával készítették. A japánok néhány évszázaddal később elvették tőlük, és Európa csak a 17. században csatlakozott hozzá nagyon. Az ínyencek ízlését azonban az öreg kontinensen csak a XX. Század közepén ismerték fel.
Nagyszerű étel; elfogadja a tányér többi összetevőjének ízét, és nem ront el semmit. A grillre fehér, sárga és pirospaprika hüvelyeket, tofu krumplit és fiatal bab hüvelyeket tettem. Sárga és zöld. Csöpögtem a zöldségeket sörrel, és óvatosan forgattam a tofut balról jobbra, alulról felfelé.
Néhány perc múlva megcsörrent az egész. Fehér magyar kenyérrel ettük. Az egyik fia és a barátnője sört ittak, a többiek pedig Seredből töltöttek magunknak egy pohár Hubert-buborékot. Szép vasárnap délután volt.
Jól aludtam, és reggel azzal a biztosítékkal hívtam Pétert, hogy mindannyian jól vagyunk. A "könnyű" grill nem árthat egy ésszerű embernek.