gyenge 1. amelynek kevés fizikai ereje van (op. erős): gyenge, mint légy • ellenáll a törékenyeknek (ami fizikailag vagy mentálisan nem elég erős; amely nem bírja a betegségeket, a nagyobb terhelést, változásokat stb.): ellenálló, törékeny organizmus • gyenge • lesoványodott: csak a lélek megy aludni gyenge, lesoványodott testében. aszténikus • rossz közérzet • gyengült • gyengült • gyengült • gyengült • gyengült • legyengült (fizikailag): aszténikus beteg; lomha, legyengült, legyengült, legyengült, legyengült, legyengült gyermek nem tud járni • gyenge • egészségtelen • megtört • instabil (gyengeség a morbiditás miatt): gyenge, egészségtelen, megtört, instabil egészségi állapot; beteg öregember • rakoncátlan • tehetetlen • gyengélkedő • halvány • zsibbadt (aki elvesztette az erejét): rakoncátlanul, tehetetlenül fekszik, képtelen az ágyban; üljön zsibbadva, halványan • finom • finom • érzékeny: gyenge, finom, finom, érzékeny a gyomorra • hűvös • pl.: szúró • csípős • szúró: szúró izmok; denglive, csicsergő gyermek • elengedve: kitolt lerakott lovak • pl.: gyenge • gyenge • gyenge • gyenge • gyenge (nagyon gyenge) • gyenge (túl gyenge)
2. ami nem kielégítő, bizonyos szempontból elégtelen (op. Erős, nagy) • elégtelen • nem kielégítő • elégtelen: csak gyenge, elégtelen bizonyíték van; gyenge, nem kielégítő, elégtelen nyereség • kicsi • kicsi (op. nagy, gazdag) • gyenge: kicsi, kicsi a termés; rossz év • rossz • nyomorult: rossz, nyomorult alvás • alacsony • gyenge • gyenge • szerény: alacsony színházi látogatottság; szegény, gyenge jövedelem; gyenge, nagyon szerény ismeretekkel rendelkező hallgatók • átlag alattiak • normálisnál alacsonyabbak (az átlagosnál gyengébbek): átlag alatti diákok, teljesítmény • pl. vékony: vékony ebéd • csipetkék • bárkák (túl maradványok) • könyv. ritka: szúró, ritka nap • sápadt • kifej.: gyenge • pramizerný • pren. kifejez tea (nagyon gyenge): a győzelem sápadt reménye; ezek gyenge, csekély eredmények • gyér: ritka leves • unalmas: unalmas emlékek, unalmas jövőgondolat • rövid • szivárgó • szklerotikus • feledékeny (emlékezetet érintő) • rossz • gyenge (túl gyenge) • pl.: gyenge • gyenge • gyenge • gyenge • gyenge
3. amelynek alacsony intenzitása van (op. Erős): gyenge ütés • csendes • tompa • fojtott • suttogott • suttogott • nyikorgott • vékony • kifej. beragadt (a hangról, a hangról): halvány, csendes, tompa, fojtott nyögés; gyengén, suttogva, suttogva, nyikorgó, vékony hangon felülmúlja • sápadt • világos (kb. szín): halvány, világoskék árnyalat • homályos • homályos • homályos: homályos hangok, halvány fény; halk, homályos éneklés • enyhe • észrevehetetlen • szelíd: ajka enyhe, észrevehetetlen, szelíd mosolyra húzódik • halvány • észrevehetetlen • megfigyelhetetlen: gyenge hó, észrevehetetlen, észrevétlen villanás az égen • lek. fonalas: gyenge, rostos impulzus • pl. morcos • híg. villogó (gyenge fény) • költő. szemcsés • gyenge (túl gyenge)
4. akinek kevés feltételezett képessége van, a kívánt tulajdonságokkal rendelkezik (személyről; op. Képes, jó, minőségi) • gyenge: gyenge, gyenge tanuló • képtelen • rossz: képtelen, rossz szakértő • tehetségtelen • sikertelen • nem ismeri fel: gyenge, tehetségtelen, sikertelen színész; el nem ismert művész • pren. kifejez tea: teaénekes, • gyenge
5. o. rugalmas 2 6. o. vékony 1, vékony 1, 3, gyenge 7. o. tehetetlen 1, 2 8. o. rossz 2
-
tehetetlen 1. hiányzik a fizikai erő, nem képes gondoskodni önmagáról, mások segítségétől függ; ennek a • gyenge (op. erős) • könyvnek a bizonyítékai. képtelen: tehetetlen, gyenge öregember; tehetetlenül, tehetetlenül fekszik • tehetetlen • rakoncátlan (mozgásképtelen, testét nem tudja irányítani) három hónapig: eljött az öregség és a test tehetetlenné, rakoncátlanná vált; ellenőrizhetetlen, rakoncátlan végtagok
2. nem képes cselekedni, megvédeni magát, megakadályozni valamit; ennek a tanácstalan • könyvnek a bizonyítékai. tehetetlen: a rendőrök tehetetlenek, tehetetlenek voltak; tehetetlen, tehetetlen düh • védtelen • gyenge (op. erős): védtelen, gyenge nő; az elem ellen az emberek védtelenek voltak, gyengék • pl.: törékeny • bűnös • szegény • szegény • kicsi (tökéletlen, általában vallási értelemben): csak törékenyek, bűnösök, szegények, kicsi emberek vagyunk
szegény aki zsírmentes al. zsírszegény (op. zsír): szegény ember, szegény ló • aszkéta (az étkezés mértékletességét jelzi): aszkéta alak • ill. aszténikus (általában fizikailag is gyenge): aszténikus típusú • karcsú (vékony, általában szintén hosszú, magas): karcsú agglegény, karcsú lábak • pl. vékony (sovány és keskeny; op. durva) • száraz (csak csont és bőr): vékony kezek; száraz, mint egy forgács • gyenge (fizikailag) • fogyás • lesoványodott • elvékonyodott (fogyott): fogyott, lesoványodott, elvékonyodott betegség után • gyenge (kissé gyenge) • pl. sovány: szegény, sovány gyermek • lesoványodott • kifej.: átázott • elesett • elesett • elsüllyedt (szegény és fáradt, nélkülözi az erõt, a frissességet): a gondoktól teljesen táplálkozik rossz, beesett, beesett arca van • pl.: szegény • szegény • szegény (nagyon szegény): gyenge és szegény, szegény, szegény • pl. csontos • híg. csontváz (a szegénységből kiemelkedő csontok): csontos, csontvázas test • kifej.: hervadt • hervadt • hervadt • összezsugorodott • hervadt: hervadt, rongyos, hervadt időskor • alultáplált (alultápláltság miatt szegény, általában beteg is): szegény, alultáplált emberek • pl. gyenge • gyenge • túl vékony (túl gyenge) • pl.: lemerült • karcos
rugalmas 1. amely könnyen aláveti a könnyen elnyelő fizikai nyomást al. alakot változik (átlátszatlan) • puha • puha: hajlékony, puha szövet; puha haj; hajlékony, puha fű; puha ólom • rugalmas (hajlékony a kellő nedvesség miatt): rugalmas tészta, rugalmas bőr • hajlékony • alakítható • alakítható • alakítható • műanyag (az anyagokról): hajlékony fém; formázható, alakítható, alakítható tömeg; műanyag modellező agyag
2. amely befolyásolható, meggyőzhető, megszerezhető (az emberről és tulajdonságairól; op. Rugalmatlan) • puha (op. Kemény): rugalmas, puha természet • megengedett: megengedett anyai szív • gyenge • befolyásolható • regresszív • regresszív (nem nagyon) határozott; op. erős, ellenőrizhetetlen, hajthatatlan, hajthatatlan): gyenge, ellenőrizhetetlen jelleg; legyen hálás, kifizetődő
vékony 1. amelynek kicsi a vastagsága (op. durva): vékony könyv, vékony lemez • keskeny (op. széles): keskeny rés • menet alakú • menet alakú (vékony, mint a menet): szálszerű haj, cérna- mint a tészta • gyenge (vékony és nem túl erős, erős): a jég gyenge; rövid ujjú felfedte gyenge, vékony fogantyúit • karcsú • sovány: karcsú, sovány lábak; karcsú, sovány nyak • finom • könnyű (általában szövet körüli): finom, könnyű muszlin • kifej.: vékony • vékony • vékony • vékony • vékony • vékony (nagyon vékony) • vékony (túl vékony)
2. kifej. (férfiról), amelynek alakja kicsi a kerületén, aki nem kövér • szegény • karcsú (op. kövér, kövér): vékony, szegény lány; derekán vékony, karcsú • kihúzott (ami gyorsan nőtt; magas és keskeny): kihúzott fiú • karcsú • nyikorgott (vékony és kicsi; op. robusztus): karcsú, nyikorgó alak • pl.: vékony • vékony • vékony • vékony • vékony (nagyon vékony) • pl.: puffadt • puffadt (nagyon puffadt) • túl vékony (túl vékony)
3. ami magasan hangzik és általában nem túl erős (a hangról; op. Durva) • magas (op. Mély): a síp vékony, magas hangja hallatszott; halvány, puha, csikorgó (vékony és nem túl hangos, homályos): halvány, szelíd, nyikorgó hangot adott • csipogott • fütyült: sípoló, sípoló hang • kifej.: vékony • vékony • vékony • vékony • vékony (nagyon vékony)
4. o. gyenge 2, 3, gyenge 2
vékony 1. vékony, kicsi, finom formák, apró méretek jellemzik (op. nagy, masszív) • kicsi: kicsi, kicsi alak téves volt az életkor becslésében • kicsi • vékony • karcsú: kicsi, vékony könyv; karcsú, vékony női kéz; vékony, karcsú tengely • gyenge (fizikailag) • pl. letaglózott: a gyermek korához képest nagyon vékony, gyenge, letapadó • finom • törékeny: finom, törékeny testszerkezettel rendelkezik; finom, törékeny lény • szelíd • szelíd (megjelenés): szelíd, szelíd arc, szakáll • kifej.: sekély • sekély • sekély
rossz 1. nem felel meg az erkölcsi normáknak; ilyen tulajdonságról tanúskodik (op. jó) • hiú • rossz: gonosz, hiú, rossz ember, szándék; gonosz tett • tisztességtelen • nem praktikus • igazságtalan • karakter nélküli • karakter nélküli • könyv. tisztességtelen: tisztességtelen, jellem nélküli viselkedés; tisztességtelen szándék • erkölcstelen • amorális • erkölcstelen • méltatlan: erkölcstelen srác • bűnöző • bűnöző • gazember • pejor.: Lothovian • Oplansky (súlyos bűnös az erkölcsi normák ellen): bűnügyi terv, Lotharian szervezet • híg. huncut (Sládkovič) • rosszindulatú • rosszindulatú (a gonosz terjesztésére összpontosít, a rossz helyett a jót részesíti előnyben): rosszindulatú, rosszindulatú emberek • ördögi • démoni • mefisztópiás • mefisztofeles • kifej. sötét: ördögi, mefistatikus arc; démoni, sötét erők • gyűlöletes: gyűlöletkeltő tekintet • embertelen • embertelen (az emberiség ellen irányul; embertelenségről tanúskodik) • szemtelen • szemtelen • undorító • undorító • undorító • szörnyű • csúnya • csúnya • elítélendő: undorító, elítélendő: undorító, undorító mostohaanyja gyermekkel • fekete: fekete lelkiismerettel bírni • pejor.: emelet • hátborzongató • könyv. alattomos: szemtelen viselkedés • aljas • undorító • szégyenteljes • szemérmetlen • aljas • haszontalan • elavult huncut: aljas, szégyenteljes ember; romboló, huncut szándékok • görbe: nem mondott róla görbe szót • alacsony: alacsony karakter • kifej.: piszkos • nyomorult • nyomorult • keserű • szuka (tisztátalan) • hívás.: igazságtalan • tisztességtelen • tisztességtelen (tisztátalan): keserű, ribanc srác; igazságtalan tőled, igazságtalan • korrupt • korrupt (aki gonosszá vált): korrupt karakter; elkényeztetett ifjúság • pejor.: csúszott • csúszott • kifej. szundi • hívás. kifejez: zuputý • zlumpáčený • zlumpaný • subšt.: marhahús • marhahús
2. nem megfelelő szakmai, munka, szociális al. egyéb követelmények; nem felel meg a minőség, a minőség követelményeinek (op. jó) • rossz • rossz minőségű • csapágy: rossz, rossz, rossz szakértő; rossz, rossz étel • alkalmatlan • értéktelen: képtelen művész, értéktelen film • kurva (keserű) • keserű • hiú • sikertelen • sikertelen: hiú, sikertelen fiú; vad étel; omlós robot; sikertelen előadás • gyenge • gyenge • gyenge • gyenge • nyomorult: gyenge kézműves; tetves javak • pl.: rövid • szivárgó (rossz memória) • hívás.: mínusz • nulla • nafigu, pis. i na figu • kifej.: haszontalan (nincs tárolva) • lehetetlen • pejor.: hátborzongató • tetves • vulgáris. szar, pis. és szar: nulla, lehetetlen játékos; mínusz, haszontalan program; a főnök nafigu, a fig • sürgősségi • kritikus • hívást.: katasztrofális • elhagyatott • hívás. kifejez: szörnyű • szörnyű (nagyon rossz): kritikus, katasztrofális helyzet; eszközök vészhelyzetben, sivár, szörnyű állapotban • pl.: hírhedt • boldogtalan • szánalmas: hírhedt, boldogtalan, szánalmas vég • sikertelen: sikertelen program • korrupt • kifej. kitömött (ami rossz lett): elrontott, kitömött levegő • tökéletlen • sérült • megsemmisült • hívás. kifejez: felvette • felvette • felvette: tökéletlen hallás, sérült fogak • rendetlen • pejor. hanyag • hívás. pejor.: laza • slendrián • felhajtás • beszélgetés. kifejez babrácky • szleng. hanyag (rosszul sikerült): rossz, rendetlen, nyűgös munka; hanyag javítás • pl.: szemfog • szemfog • alsó. telefon hívás.: poondiaty • poondený • vulg.: szar • szar • subst. néma
o. szintén idegesítő
3. kinek vannak hibái (op. Jó, hibátlan) • rossz: rossz, rossz eredmény • helytelen • hibás • hibás: hibás, hibás eljárás • egészségtelen: egészségtelen vélemények • pontatlan • hibás: pontatlan, hibás számítások • görbe • görbe • torz • nem megfelelő: görbe járdák; görbe, helytelen nevelés
4. akiben nincs kedvesség, barátságosság (op. Jó) • barátságtalan: gonosznak lenni a gyermekekkel szemben; rossz bánásmód, barátságtalan bánásmód • barátságtalan • kellemetlen: barátságtalan hangulatban; kellemetlen fogadtatás • ellenséges: gonosz, ellenséges nézet
5. o. kedvezőtlen 6. o. baljóslatú 1, 2 7. o. nem megfelelő