kellett

A Vándorsólyom nemcsak a leggyorsabb madár, hanem a leggyorsabb állat is, amely valaha élt a földön.
Forrás: Jaroslav Slašťan
Képtár
A Vándorsólyom nemcsak a leggyorsabb madár, hanem a leggyorsabb állat is, amely valaha élt a földön.
Forrás: Jaroslav Slašťan

Összekötik a nappal, de a viharokkal is. Gyorsan és bölcsen tudja értékelni a helyzetet, minden, ami szárnyakkal rendelkezik, előtte van. A vándorsólyomnak nincs versenytársa az égen.

Konrad Lorenz professzor, az etológia úttörője és Nobel-díjas egykor madármadárnak nevezte a vándorsólymot. Kivételes tulajdonságai miatt a címerek, legendák, gyakran babonák és fikciók részévé vált. A második világháború alatt a vándorsólymokat szisztematikusan lelőtték, mivel a fontos katonai üzeneteket továbbító zsákmánygalambok gyakran zsákmányaik lettek.

Napkultusz

Horus (latinul Horus) az egyiptomi mitológiában a nap és a hold istene, egyik szeme a nap, a másik a hold. Ha a napisten kultuszának követői biztosítani akarták az elhunyt lélek biztonságos távozását a másik világba, ahonnan jöttek - a nap -, útmutatást kellett adniuk. És ez volt a sólyom, Isten küldötte, a szent állat és a leggyorsabb madár. Ezért nem választottak nagyobb és erősebb sasot, amely jobban szolgálna gyors hírvivőként.

Azt hitték, hogy amikor a lélek eljut a nap által képviselt egységbe, akkor ismét visszatér erre a földre. Ugyanakkor ezeknek a madaraknak nem csak az a feladata, hogy a lelket egységbe vonják, hanem hogy egy új élet kezdeténél többet hozzanak visszafelé. Ezek szerint a sólymok vitték be a lelket a testbe, és biztosították a gyermekek érkezését. A későbbi kultúrák később ezt a szerepet más madaraknak - gólyáknak - osztották be.

Mennydörgő madár

Számos indián törzs úgy vélte, hogy a vihart egy sólyom okozta, amely gyors szárnyak és ívelt karmok segítségével villámlássá változtatta haragját. Az indiai sámánok bármikor felhasználhatták a sólymot az ellenség megbüntetésére.

Az ábrázolás módja mitológiájukban változik: néha hatalmas ragadozóként ábrázolják, akkorák, mint egy felnőtt, máskor tüzes csőr, farok és lábak vannak.

Hatalmas hatalmat, sőt halhatatlanságot tulajdonítottak neki. Az indiánok úgy vélték, hogy a sólyom jegyében született embereket tűz érte, ami erős akaratot, aktivitást vagy energiát adott számukra. Paradox módon a tűz volt az egyetlen elem mitológiájukban, amely leigázhatta az egyébként legyőzhetetlen madarat.

A sólymot a sportegyesület és a magazin neve mellett több szlovák dombban is megemlítik a Nyugati-Tátra Žiar-hegységében, valamint a Humenské és a Strážovské-hegyekben. De számos patak is, például a Slovenska Pravna vagy a Slovenský raj.

Ezenkívül sok falu, utca, helyi és városi terület neve a sokol szóból származik, megemlíthetjük a Sokolská utcát, a Sokolce, az Opatovský Sokolec, a Sokolovce, a Sokoľ vagy a Sokoľany.

Zarándok

A vándorsólyom szakmai neve Falco peregrinus, fajneve pedig zarándok. A vándorsólymok az élet számára gőzt teremtenek. A fészkelés február óta zajlik, és esküvői repüléssel és fészek kiválasztásával kezdődik. Az esküvői repüléseket nagy magasságban történő körözés, zsákmánytámadások végrehajtása, a fészkelő területek védelme és más ragadozó madarak megtámadása jellemzi.

A legtöbb esetben a pár jól hozzáférhető sziklafalakon foglal helyet. Ennek fő oka a sólyom stratégiája a fészkelés elleni gyors támadásokról, amelyek nem hatékonyak a sok akadályt sűrű növényzetben.

Kb. Március közepétől a nőstény 3-5 tojást rak, amelyeken körülbelül 30 napig ül. A párzási időszaktól kezdve a nőstény megszűnik a vadászat, és ezt a kötelességet a hím veszi át, aki zsákmányát hozza. A fészkelés során a nőstény csak táplálékhiány esetén vadászik, ha a hímnek nem sikerül elegendő zsákmányt elkapnia.

A nőstény fő feladata ebben az időszakban a fiatalok etetése és védelme. A csibék gondozása a fészekben körülbelül 42 napig tart. A fiókák május végétől június végéig repülnek ki a fészekből. A nemi érettséget az élet második évében érik el.

A vándorsólyom területe szokatlanul nagy, minden kontinensen található. A sólyomnak 19 alfaja van, amelyek közül 4 Európában fordul elő. Leginkább Spanyolországban és az Egyesült Királyságban található. A teljes európai populációt 6000 párra becsülik.

Majdnem kihalt

Az 1950-es és 1960-as években a DDT használata gyorsan csökkent a DDT használata miatt. A helyzet olyan mértékben kiéleződött, hogy ebben az időszakban csak az utolsó pár fészkelődött Szlovákiában, és fennállt annak a veszélye, hogy a sólyom teljesen eltűnik területünkről.

Miután tiltották ezen anyagok használatát a mezőgazdaságban, és számos természetvédelmi projektnek köszönhetően, amelyeket főleg Németországban hajtottak végre, ennek az állatnak a bősége növekedni kezdett, és a sólymok sikeresen visszatértek Szlovákiába.

A vándorsólyom, mint a legtöbb ragadozó madár, meglehetősen félénk, reagál a zavarokra és a környezeti változásokra. Vannak olyan esetek, amikor egy pár kilépett egy fogantyúval ellátott vagy több napos fészket, mert hegymászók, turisták vagy erdészeti munkák zavarták meg.

Különösen problémás a tojásokon ülés ideje, amikor megzavarják, a sraffozás lehűlhet, következésképpen csökkenhet a termelékenység. A házi és postagalambok védelme érdekében ezt a ragadozót illegálisan is elkapják és megsemmisítik. A vándorsólyom helyzete az ökoszisztémában a tápláléklánc tetején található.

Meg tudja védeni a fészkelő területét a vándorsólyomtól, de elkerüli a fészkelést a sziklablabok által elfoglalt helyeken. Bizonyos esetekben területi csaták folynak egy fekete hollóval rendelkező fészekért, más esetekben éppen ellenkezőleg, a vándorsólyom a hollókat építő fészkeket használja. A sziklabaglyán, a nagy sólymon és az erdei nyesten kívül nincsenek természetes ellenségei.

Uralja az eget

A vándorsólyom az egyik legdinamikusabb ragadozó, szinte kizárólag a levegőben vadászik. A vertikális támadásokat rendkívüli sebesség jellemzi, néha 250-300 km/h-ig. Táplálékának fő alkotóeleme a galamb nagyságú, ritkán nagyobb madarak.

Vadászati ​​stílusa nem alkalmas apró emlősök és nem repülő madarak fogására, denevéreket vadászik például emlősöktől. A földön lévő madarak próbálják felszállásra kényszeríteni a légitámadásokat. Vadászatkor nagy magasságból felülről vetette magát a zsákmányra, és karmával támad.

A zsákmány a támadás után általában a földre esik, és ha túléli az esést, a sólyom megöli a csőrével. A vándorsólymok gyakran párosan vadásznak együtt, ami jelentősen növeli sikerüket. Vadászterületük mérete 40 és 200 négyzetkilométer között mozog.

Rögzítő

Számos tudós, teoretikus és solymász szakember megpróbálta mérni annak sebességét a zsákmány megtámadásakor. Bástyai Lóránt a negyvenes években megpróbálta megoldani a vándorsólyom magyarországi repülésének sebességével kapcsolatos vitát, de az első komolyabb számításokat a sólyom sebességéről csak Hulverscheidt német tudós mutatta be. Mérései és újraszámításai szerint a sólyom 75 m/s sebességgel repült, ami 4500 m/perc vagy 270 km/h értéknek felel meg.

Az utóbbi időben többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, természetesen sokkal jobb technikai lehetőségekkel. Méréseket végeztek a solymász repülési sebességén egy hőlégballonról történő ugrások során.

Először egy solymász és egy operatőr ugrott ki egy repülő léggömbből. Amikor elérték a 250 km/h szabad esési sebességet, lufival jelezték a csapatnak, hogy vegye le a sapkát és dobja el, miközben a madár megpróbálta utolérni a csalit tartó sólymát. Nagyon gyorsan utolérte, 288 km/h sebességet mért.

Az USA-ban a pilóta, az ejtőernyős és a solymász Ken Franklin nagyon érdekes kísérleteket végzett. Ezekben a kísérletekben két nőstényt és egy hímet használt, akiket először speciális képzésen vettek át.

Sólymokat engedtek ki egy repülőgépből, amely 3600 m magasságban, körülbelül 100 km/h sebességgel repült. Kis távolságból figyelte a gépet. Csak akkor ugrott ki a gépből egy solymász, operatőrök és mérőműszereket működtető asszisztensek. A videókból remek felvételeket kaptak a sólyom sziluettje alakjának változásáról a sebesség növekedésével kapcsolatban, leírva és megnevezve a 4 fázist, kezdve a "csepp" -nel és a "becsomagolt múmia" -val végződve.

A sólyom több mint 300 km/h sebességet mért, de feltételezik, hogy képességeinek határai meredek repüléssel akár 450 kilométeres sebességet is elérhetnek. Mindenesetre ez a gyönyörű ragadozó nemcsak a leggyorsabb madár, hanem a leggyorsabb állat is, amely valaha élt a földön.

TUDTAD?

• Európában körülbelül 6000 pár él, jelenleg Szlovákiában csak 24 szaporodópárt becsülnek meg.

• Hazánkban van egy euroszibériai vándorsólyom alfaj, a nőstény súlya körülbelül 1 kg, a hím körülbelül 0,6 kg.

• A vándorsólyom a szlovákiai madarak vörös listáján szerepel a veszélyeztetett szlovákiai madárfajok kategóriájában, törvény védi, társadalmi értéke 5530 euró.

• A városokban a sólymok előnyben részesítik a jelentős dominánsokat, akik gyakran a sokemeletes épületeken, a kéményeken és a tornyokon tartózkodnak, ahonnan türelmesen keresik a zsákmányt.