Fekete gyökér

Spanyolul Hadomornak is hívják. Korábban pestis, különféle mérgek, kígyómarások, szív-, ideg- és szembetegségek gyógymódjaként alkalmazták. Úgy gondolják, hogy a fekete gyökér egyes komponensei nyugtató hatásuk révén nyugtatóan hatnak az idegrendszerre, mások jótékony hatással vannak az endokrin mirigyek szekréciójára. Értékes zöldség a cukorbetegek étrendjében is. A magas rosttartalom a fekete gyökeret a redukciós étrendben nagyon jól használt zöldségfélék közé sorolja.

vetése

A fogyasztó rész egy húsos, hosszú és hengeres gyökér, amelyet az első évben hoztak létre. Fekete színű, fehér húsú, amelyből krémes fehér ragacsos gyümölcslé folyik, amikor vágják. A fekete gyökér ásványi anyagok, különösen kálium, foszfor, magnézium, kalcium és vas forrása. A vitaminok közül az E-vitamin és a C-vitamin képviselteti magát a legjobban.

Az első évben a fekete gyökér egy fekete hengeres gyökér, amelynek hossza körülbelül 30-40 cm, vastagsága 3-4 cm. A második évben a virág nőtt. A legjobban laza agyagos-homokos talajban nő, elegendő humusz és tápanyag mellett. Nem tolerálja a trágyával frissen megtermékenyített talajokat. Alacsony hőmérsékletnek ellenáll, jól telel és nem fagy meg. Meleg területeken azonban nagyobb hozamot ad.

A fekete gyökér a közvetlen vetéstől a nyitott talajig nő. A vetés dátuma majdnem március tavaszán van. A sorszélességnek 30-40 cm-nek, a vetés mélységének 3-4 cm-nek kell lennie. A sorban lévő növények ideális távolsága 8-10 cm. A fekete gyökérmag elég sokáig csírázik, ezért gyomot kell húznunk. A fekete gyökérnek csak száraz nyári napokon van szüksége öntözésre.

A tavaszi vetésből betakarítják ősszel egyszer vagy csak tavasszal. Ha az időjárás engedi, télen is betakarítható. A gyökerek hosszúak, törékenyek és gyengék, ezért betakarításkor nem húzhatók meg. A növényeket és a gyökereket ásóval kell szedni. A sérült gyökereket a lehető leghamarabb el kell fogyasztani. Durva, egyenes gyökerek tárolhatók. Pincékben a legjobb nedves homokban tárolni.

Retek

Ez egy éves tipikus tavaszi zöldség. Gyengéd és lédús hagymát fogyasztanak, amely leggyakrabban kerek vagy hosszúkás, vagy olyan hosszú, mint egy sárgarépa. A legnépszerűbbek a kora tavaszi kerek vörös retekek.

Értékes, mert nyersen fogyasztják. Főleg C-vitamint, ásványi anyagokat, kalciumot, foszfort és vasat tartalmaz. Jellegzetes ízét a mustár illóolajok és más aromás anyagok okozzák, amelyek jótékonyan hatnak az emésztésre.

Tavasszal előveteményként termesztik a fő zöldségek előtt. Rövid tenyészideje van, gyors fejlődése és gyenge növekedése van. Közepes növényként is termeszthető, amely felhasználja a lassan növő fajok közötti teret. Nem tolerálja a trágyával történő közvetlen megtermékenyítést, de jól reagál a lebomlott komposztra.

A virágágyások tavaszi vetését a lehető leghamarabb el kell kezdeni, amint a talaj kiszárad. 15-20 cm-es sorokban vetik, 1 cm mélységig. A kibontakozó és kulcslevelek kialakulása után a növekedés 3-4 cm-re egységes. A tenyészidőszakban végzett kezelés lazításból és rendszeres öntözésből áll, ami a minőségi izzók jó növekedésének feltétele. A retket szüreteléssel gyűjtjük, fokozatosan, ahogy növekszik. A zökkenőmentes begyűjtés érdekében tanácsos heti időközönként vetni. A vetés időpontja március és április vége. A későbbi vetéstől kezdve leggyakrabban virágzásig fut, és nem képez ehető és minőségi hagymákat.

Közös sárgarépa

Ez az egyik legelterjedtebb zöldség. Fogyasztó része a húsos gyökér, amelynek gyenge gerince és széles kérge kell legyen. A narancsvörös és a piros szín előnyös, zöld fej nélkül.

A korai fajtáknak tompa végű hengeres, kissé kúpos vagy gömb alakú gyökerei is lehetnek, és sárgarépának nevezik őket. Lágyabb, intenzívebb színű hús jellemzi őket. A sárgarépát késői, jól tárolt, hosszabb gyökérzetű fajtának tekintik.

A sárgarépa tápértéke figyelemre méltó. Főleg az A-provitamin, a C-vitamin, a B1, a B2, a PP és a cukor tartalmában áll. Az ásványi anyagok tartalma is fontos. Bázikus természetűek, és túlsúlyban vannak a kálium, a nátrium, a foszfor, a kalcium és a magnézium. A sárgarépa könnyen emészthető, nem irritáló, sok diétában és gyermeki étrendben jól használható. A sárgarépa otthoni használata változatos. Elsősorban leves zöldségként használják. Jól használható párolt, sült és főtt speciális köretek elkészítéséhez, saláták és gyümölcslevek készítéséhez. Nyers állapotában a sárgarépa értékes és értékes csemege, és gyakran készül salátákra.

A sárgarépa kétéves növény. Az első évben gyökereket és leveleket terem, a második évben virágzik és magokat terem. Szereti a könnyebb, meleg, nem száradó talajt, jól kalciummal ellátva. A klór hátrányosan befolyásolja a karotinképződést, a rendszeres gyökérképződést és csökkenti a termést. Ezért nem használunk kloridos műtrágyákat. A túlzott nitrogén a talajban megnövelheti a gyökerek nitráttartalmát, ami káros az emberi egészségre. A legjobb, ha foszfort és káliumot használunk nitrogén műtrágyákkal együtt. Ez megakadályozza a nitrátok felhalmozódását és javítja a sárgarépa minőségét és eltarthatóságát.

A mag 3-4 oC hőmérsékleten csírázik, ezért kora tavasszal, általában márciusban vetik, ha a talaj kiszáradt. Késő sárgarépát vetnek az őszi betakarításra áprilistól májusig. A fiatal sárgarépa egész éves termesztése érdekében három hét után fokozatosan vethető, június végi határidővel. Sekélyen vetik, egymástól 30 cm távolságra. A mag 2-5 hét alatt megjelenik. A három-négy levél fázisában egyesítjük a sárgarépa növekedését 3-5 cm távolságban, a késői sárgarépát pedig 8-10 cm-re. Szükség szerint fokozatosan gyűjtjük a sárgarépát a kertben. Ősszel, a fagy megérkezése előtt összegyűjtjük és konzervdobozban, fagyasztással vagy tárolás céljából tároljuk.

Paszternák

Ezt a zöldséget továbbra is alábecsülik hazánkban. A fogyó rész a gyökér, leggyakrabban orsó alakú, hasonló a petrezselyemhez. Bőre sárgás, húsa fehér. Kellemes édes íze van, petrezselyemre emlékeztető aromával.

Az egészség fontos a magas ásványianyag-tartalomban, amelyek közül különösen fontos a kálium, a kalcium, a foszfor, a magnézium, a mangán és a cink. Fontos az emésztésre és az idegrendszerre pozitívan ható illóolajok, a C-vitamin és a B-vitamin-tartalom.

A paszternákot március eleje óta vetik a szabadba. A vetés mélységének 2 cm-nek kell lennie, a sorok szélessége 30-40 cm, a sor pedig 10-15 cm távolságra egységes. 2-3 hét alatt jelentkezik. A kezelés gyomlálásból, kapálásból és öntözésből áll. A vetéstől a betakarításig eltelt idő 140-200 nap. Mivel fagyálló, télen is hagyható a virágágyásban, és szükség szerint fokozatosan betakarítható, vagy csak tavasszal. Leggyakrabban azonban ősszel szüretelik a betakarítást. Betakarításkor a gyökereket gondosan be kell vésni, hogy ne törjenek el. Ezután a leveleket a szívig kibontják. A gyökereket hagyjuk megszáradni és tárolni. Optimális tárolási körülmények: 0 oC körüli hőmérséklet és relatív páratartalom 90-90%. Ilyen körülmények között egész télen friss marad.

A konyhában a sárgarépához, petrezselyemhez vagy zellerhez hasonlóan használják, leggyakrabban gyökérzöldségként. Főzés, párolt vagy paszternák zabkása köretként is használható. Egyes diétákban a burgonyapürét helyettesíti. A szárított gyökerekből néha lisztet őröltek, amelyből sötét színű és mézharmatszerű paszternák kenyeret sütöttek.

Petrezselyemgyökér

Mint a legtöbb gyökérzöldség, ez is kétéves növény. Az első évben a fogyó részt alkotja, amely az orsó alakú gyökér és a vňať. A második évben magokat hoz. Jelentős számú fontos elemet tartalmaz, pl. kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium és cink. Gazdag PP-vitaminban (niacin), E-vitaminban (tokoferol) és C-vitaminban (aszkorbinsav). A petrezselyem szintén elismert gyógynövény. Különféle illóolajokat tartalmaz. Vízhajtó hatása van, és az orvostudományban vízhajtóként használják. A puffadás és az étvágytalanság ellen is működik. A petrezselyem a teák része, különösen fogyás és vesebetegségek esetén.

A háztartásokban leves zöldségként használják, de párolásra és sütésre is alkalmas. Különösen értékes a saláták gyökere nyers állapotban. Petrezselyem ízlés szerint sok ételhez adható. Népszerűen frissen használják főtt ételek, hideg ételek, szendvicsek vagy saláták díszítésére.

Középső helyeken hidegebb élőhelyeken is termeszthető, jól felépített talajjal. Nem trágyázás utáni első évben termesztik, hanem csak a második évben. A korai fajtákat kora tavasszal jól előkészített virágágyba kell vetni, hogy kihasználják a tavaszi esőket. Ha aszály van, akkor a talajt vetés előtt öntözik. Fokozatosan vethető június végéig is. A vetési mélységnek 1-3 cm-nek, a sorszélességnek 30 - 40 cm-nek kell lennie. A megjelenés után a növekedés 10 - 20 cm távolságra szakad meg. A fiatal leszedett szár, akár gyökérrel együtt, felhasználható főzéshez vagy szendvicsekhez. A vegetáció során öntözni szükséges. A megjelenés utáni nedvesség fontos a növekedés és a fejlődés támogatásához. A legtöbb vizet július és augusztus között igényli. A petrezselymet a növekedés során különféle méretben lehet fogyasztani. A tömeges betakarítás azonban korai fajtákkal kezdődik már augusztusban és szeptemberben. A későn tárolt fajtákat november elejéig szüretelik. A petrezselyem kívül is hibernálhat. Így télen és kora tavasszal friss szellő is elérhető.

Kerek

Ez az egyik szinte ismeretlen zöldség, bár valaha nálunk is széles körben termesztették. Az ókorban Görögországban és az ókori Rómában termesztették táplálékként és takarmányként.

A főzéshez való felhasználás hasonló a főzéshez. A nyers saláták és húslevesek finomak belőle. A fogyó rész egy bivaly. Alakja gömb alakú, ovális vagy lapított. A kör húsa lehet fehér vagy sárga. A bokor tetején lévő bőr általában zöld, vörös, lila vagy bronz. A bokor alsó része leggyakrabban fehér vagy sárga, de fekete is.

Kétéves növény, ugyanolyan fejlõdéssel, mint a kvaka. A levelek rozettát alkotnak, a virágot egy egyszerű csúcs alkotja.

A kerekfa szerény növény. Alacsonyabb hőigénye van, mint a burgonyának. -7oC-ig bírja kár nélkül az őszi fagyokat. Durvább, magasabb pozícióban levő növény. Elegendő nedvesség szükséges a növekedéshez, különösen a vegetáció kezdetén. Jobban ellenáll a fagynak, mint a pattanás. A nitrogénfelesleg rossz ízt és domború gumókat okoz.

Nagyobb magasságokban gyakran harmat képződik, ami elősegíti az ürömféreg növekedését. A legalkalmasabb 12-20oC hőmérsékletre, a magasabb hőmérséklet korlátozza a gyökerek növekedését. A mag körülbelül 5oC hőmérsékleten csírázik. A rövid tenyészidő miatt előveteményként vagy utónövényként is termeszthető a fő növény után. Tavasszal vagy július-augusztus között vetik sorokban 1,5-2 cm mélységig, a sorok szélessége tavaszi vetéskor 0,20 m, nyári vetés esetén 0,30-0,40 m. Sor távolságok a korai fajták esetében 6-8 cm, a késői fajták esetében 12-20 cm.

A tavaszi fajtákat júniusban és júliusban, ősszel októbertől novemberig szüretelik. A bika súlyának 70 és 600 g között kell lennie. Az üregférgek fásodnak, ezért ajánlatos fiatal bálnákat fogyasztani. Megbízhatóan sírokban, pincékben tárolják, a legjobban homokkal vagy talajjal borítják.

Kvaka

Körhöz hasonlít. Kétéves növény. Az első évben bikát képez rozettalevelű levelekkel. A második évben 1-1,5 méter magas szár nő, amelynek fürtös sárga virágzata van. Az ehető része izzók fehér, sárga vagy lila. Főleg frissen, vagy pároltan vagy főzve fogyasztják. A kvak tápértéke hasonló a kerekfűéhez. Különösen jelentős a kalcium, a rost és a béta-karotin tartalma. Kedvezően hat a gyomor-, ér- és epebetegségekre.

A mérsékelt égöv nedvesebb területein a hidegebb földrajzi zónáig virágzik. Száraz helyeken rossz minőségű fás és szivacsos hagymát képez. Még a nedves talaj sem felel meg neki. Jól megmunkált talajra van szükség, rengeteg tápanyaggal. A káliumra igényes, és a trágyával történő közvetlen megtermékenyítést is tolerálja.

A kvaka termeszthető közvetlen vetésből vagy előnevelt palántákból. Közvetlen vetéskor laza talajba vetünk sorokban 20-40 cm távolságra és 1,5 cm mélységig. A vetés dátuma március és augusztus vége között van. A növények körülbelül tizenkét nap múlva jelennek meg. Az állvány 25-30 cm távolságban egységes. A vegetáció révén a talaj fellazítását, gyomlálást és kártevők elleni védelmet igényel.

A kvakát fokozatosan ősszel szüretelik, amikor az izzók elérték az öt-hét centiméteres méretet. Tárolásukat késő őszre halasztják. Az izzók könnyen betakaríthatók, mert kiemelkednek a talajból. Gyűjtés után legalább hat-nyolc órán át hagyni kell száradni. Ezután megtisztítják a talajtól, a leveleket levágják és megfelelő tárolóhelyen tárolják. A tárolás során viszonylag hamar rothadni kezdenek.